Napi sajtószemle

A Székelyhon.ro Fél évezredes kegyszobor címmel közli, hogy liturgikus programokkal, kiállítással, konferenciával és szervezett zarándoklatokkal kívánnak megemlékezni a csíksomlyói ferencesek a kegytemplom Szűzanya-szobra megalkotásának fél évezredes évfordulója alkalmából. Urbán Erik atya, a templom igazgatója elmondta: nagy tekintélye van a csíksomlyói kegyhelynek a székely nép és a világon szétszóródott magyarok körében. A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom erőt és reményt adott és ad a zarándoklóknak. A ferences testvér közölte: „A szobor megalkotásának ötszázadik évfordulója alkalmából jubileumi Mária-évet hirdetünk a kegyhelyen 2014. szeptember 14-től 2015. szeptember 15-ig. A jubileumi év minden egyes napjára a Szentatya, Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett a szokott feltételekkel.” Urbán Erik kiemelte: a kegyhelyen az említett időszak eseményeit ennek fényében szervezik. Több szervezett formában zajló zarándoklat is lesz, illetve jövő tavasszal a kegyszoborral foglalkozó konferenciát tartanak, mely alkalomból egy tanulmánykötetet is összeállítanának. Tervben van egy időszakos kiállítás létrehozása is a Csíki Székely Múzeummal közösen olyan tárgyakból, amelyek a kegyszoborhoz kötődnek. Így például közszemlére tennék azt a püspöki levelet, amelyben csodatevővé nyilvánították a kegyszobrot, néhány fogadalmi tárgyat, kelyheket, miseruhákat, illetve olyan ruhadarabokat, amelyekbe öltöztették a kegyszobrot. A templomigazgató elmondta azt is: idén sokkal több volt a zarándok a kegyhelyen a korábbi évekhez képest, Csíksomlyó kezd egyre inkább beépülni a köztudatba a Székelyföldön és a határon túl. Egyre többen érkeznek a szervezett világi és kifejezetten liturgikus programokra, ezek közül az egyik legnépszerűbb az első szombati Mária-köszöntő.

A hírportál emlékeztet rá: a csíksomlyói kegytemplom legdrágább kincse az Oltáriszentség után a Szűzanya kegyszobra. A körülbelül ötszáz éves, reneszánsz stílusú kegyszobor hársfából készült. Alkotója ismeretlen, magassága 2,27 méter. A világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb. A Napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a Hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karjában tarja Szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház csodatevő, segítő szent Szűznek nevezte el. A ferencesek szerint a kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután a kegyszobor előtt Máriához, Isten Anyjához könyörögtek, megsimogatják a kegyszobor lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat. Így óhajtják kiesdekelni maguk számára az Istenanya áldását. A századok folyamán a kegyszobornál sok csoda történt, sok ima meghallgatásra talált.

A Népszabadságban (10. o.) Gyurcsány Ferenc Angyalok és ördögök? címmel azt állítja, hogy a harmadik Orbán-kormány zsákutcába viszi az országot. A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke felszólítja az állampolgárokat, hogy ne engedjenek az önkénynek, s többek között „a klerikalizmusnak! Az istenhit sokak számára az élet lényege, csodája. Mások az Emberben hisznek, és kételkednek az Isten vagy a Teremtő létezésében. Ki tudja, kinek van igaza? Az államnak nem dolga eldönteni az élet legmélyebb értelmét érintő vitát. Mert egyformán képviselője istenhívő, az Istenben kételkedő vagy éppen istentagadó polgárainak. Olyan államot és kormányt akarunk, amely bármifajta vallásos hit ránk erőszakolása nélkül a különböző életfelfogású polgárok egymás közti megértését, az egyetemes jó szolgálatát tekinti feladatának. Ne akarjatok hittérítők lenni, különösen ne az állam nevében, miként erre figyelmeztetett a Szent Péter trónján humanistaként ülő Ferenc pápa.”

A Magyar Nemzet (Máltaiak… 4. o.) közli, hogy száz résztvevő érkezett a mozgáskorlátozottak Magyar Máltai Szeretetszolgálat által szervezett táborába, a szegedi Maty-ér mellé. Ez a rendezvény a fogyatékkal élők elfogadását és minél teljesebb beilleszkedését segíti. A táborba családtagjaik és állandó kísérőik nélkül érkeznek a kerekes székes vagy akár halmozottan sérült emberek, segítőik a feladatra felkészített fiatal önkéntesek. A lap kiemeli: a közösen töltött vakáció mindannyiuknak sokat jelent, a mozgásukban korlátozottak önbizalmat és megerősítést nyerhetnek, kísérőik pedig leszámolhatnak a sérült emberekkel kapcsolatos tévhitekkel, előítéletekkel. Az újság megjegyzi: a korábbi máltai táborokban arra is akadt példa, hogy az ismeretségből szerelem, majd házasság lett, többen pedig az itt szerzett élmények alapján jelentkeznek főiskolára, vagy találtak maguknak munkát.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Aukció… 4. o.) beszámolója szerint a Katolikus Karitász műkincsek felajánlását várja, amelyeket jótékonysági árverésre bocsátanának. A Pintér Aukciósház támogatásával megvalósuló októberi árverésen a bevétel egy részét szegény sorsú gyermekek megsegítésére fordítják majd. A Karitász minőségi festményeket, szobrokat, arany és ezüst műtárgyakat, ékszereket, Zsolnay- és herendi porcelánokat vár az adományozóktól. Az aukciósház a felajánlott és elkelt műtárgyak értékének felét fordítja a gyermekek támogatására. Az el nem kelt tételek visszakerülnek a felajánlóhoz. Az esemény védnökei Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Mádl Dalma, a Karitász jószolgálati nagykövete. A felajánlásokat a Pintér Aukciósház budapesti, Falk Miksa utca 10. szám alatti boltjában várják. Az árverést október 15-én tartják, a műtárgyak beadásának határideje szeptember 12.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír