Napi sajtószemle

A Népszava (9.o.) Százezrek menekültek Oroszországba címmel készített összeállítást arról, hogy a háborús helyzet miatt ukránok tízezrei menekültek a szomszédos Oroszországba. Augusztus közepén az orosz kormány kiszélesítette támogatási programját, miután arra számít, hogy idén 37 orosz régiót fog érinteni a menekültáradat. Több régióban a pravoszláv egyház is megnyitotta intézményeit. Különösen a többgyermekes családoknak, a rokkantaknak, a betegeknek és az időseknek, az egyedülálló anyáknak igyekeznek segíteni. Több mint ötvenmillió rubelt gyűjtöttek össze, csak Rosztovi megyében több mint hatszáz tonna humanitárius segélyt osztottak szét.

A Magyar Nemzet (2.o.) Az áldozatokért gyújtanak gyertyát címmel adja hírül, hogy gyertyagyújtást tart a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) ma Budapesten azokért a keresztényekért, akik a Közel-Keleten az Iszlám Állam nevű dzsihádista erő brutális akcióinak áldozataivá váltak. A Fidelitas és az IKSZ elnökségének közös közleménye leszögezi: az iszlám szervezet vallásuk, állampolgárságuk miatt emberek százait végzi ki különös kegyetlenséggel, legutóbb James Foley amerikai újságírót. A nemzetközi szervezetek tiltakozása ellenére a vérontás folytatódik. A Fidelitas és az IKSZ a gyertyagyújtással azt is kifejezi: „Nem akarjuk, hogy vallásuk miatt embereket öljenek Irakban vagy Szíriában, és mielőbbi rendezést várunk a közel-keleti keresztények védelmében.”

A Kárpátinfó.net Interneten a jezsuiták története című beszámolója szerint befejeződött a jezsuiták egyik legjelentősebb archívumának digitalizálása Chilében, ahol egy három éve indult projekt keretében restaurálták, katalogizálták és tették elektronikus formában bárki számára elérhetővé az UNESCO által a 2003-ban a világemlékezet-program részévé nyilvánított Jesuitas de América nevű, 272 ezer oldalas gyűjteményt. Restaurátorok, történészek, levéltárosok és informatikai szakemberek aprólékos munkával digitalizálták a missziók, noviciátusok, birtokok és iskolák által őrzött javak, így a rend által a 16. és a 18. század között Spanyolországban, Amerikában és a Fülöp-szigeteken készített munkák 433 kötetes jegyzékét. A gyűjteményt az a világi testület állította össze, amely a jezsuiták javait felügyelte, miután a rendet az 1760-as években feloszlatták, vagyonát elkobozták, tagjait pedig száműzték a spanyol korona fennhatósága alatt álló területekről. „Az archívum része a Jézus Társasága DNS-ének” – mondta a digitalizált változat Santiagóban tartott bemutatóján Fernando Montes jezsuita pap, hozzátéve: a gyűjtemény nemcsak a rend, hanem az egyetemes történelem számára is nagy értéket képvisel. Kiemelte, hogy a dokumentumok révén nyomon követhető a jezsuiták története. P. Montes szerint a rend gyarmati időszakban végzett tevékenysége Latin-Amerika építőkövei közé tartozik. Leszögezte: „Ahhoz, hogy valaki megértse Latin-Amerika történetét, tudnia kell, mit vittek véghez a jezsuiták száműzetésükig. Latin-Amerika függetlenné válása kapcsolatban van a rend feloszlatásával, így fontos a társaság történetének megismerése.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Nagycsaládosokat keres Böjte Csaba címmel közli, hogy olyan magányos embereket vagy családokat keres a Dévai Szent Ferenc Alapítvány ferences elnöke, akik befogadnának árva gyerekeket, s akik az elvesztett szülők helyett szülei lennének a bajba kerülteknek. A cél, hogy mindazokat az értékeket, szellemi, lelki készségeket, amik az élethez szükségesek, felkínálják a rájuk bízott gyermekeknek. Böjte Csaba elsősorban 15-20 évre keres nevelőszülőket, de a kevesebb időt vállalókat is várja. Elmondta: a nevelőket felkészítik e szép, nemes feladatra, munkaszerződést kötnek velük, és azt szeretnék, hogy egy évből tíz hónapon keresztül, mint jó szülők, tegyenek meg mindent az általuk vállalt gyermekek nevelése érdekében. Mindenkinek jár a két hónapos pihenésen túl az alapítvány által biztosított nyári tábor is, amelyet a gyermekekkel tölthet. Azt szeretnék, hogy minél családiasabb legyen a légkör a nevelőcsaládokban, de az egész intézményhálózaton belül is.

A Székelyhon.ro Jubileumi Mária-év lesz Csíksomlyón címmel közli, hogy „Oltalmad alá futunk” mottóval jubileumi Mária-évet hirdetnek a csíksomlyói kegytemplomban a Szűz Mária-szobor ötszázadik évfordulója alkalmából. A szeptember 14-én kezdődő és 2015. szeptember 15-én záruló jubileumi év minden egyes napjára Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett a szokott feltételekkel – olvasható a csíksomlyói kegyhely honlapján közzétett közleményben. Mint fogalmaznak, a Szűzanya kegyszobra az Oltáriszentség után a csíksomlyói kegytemplom–pápai kisbazilika legdrágább kincse. A körülbelül ötszáz éves, reneszánsz stílusú kegyszobor hársfából készült, alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 méter, ez a legnagyobb a világon ismert kegyszobrok közül. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a Hold, míg fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Az alkotás királynőként ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja fiát, a Megváltót. A szobrot 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház „csodatevő, segítő szent szűznek” nevezte el.

A ferencesek szeptember 12-én és 14-én Szűz Mária névünnepén tartják a kegyhely őszi búcsúját. Az ünnep alkalmából 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor tartanak szentmisét. A jubileumi Mária-évet a szeptember 14-én fél 11 órakor kezdődő szentmisén nyitja meg Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.

A Krónika.ro Jézus Krisztus Szupersztár: egy hályogkovács bátorsága című tudósítása szerint nagy sikert aratott a Kolozsvári Magyar Napokon bemutatott Jézus Krisztus Szupersztár című rockopera, amelynek az volt a különlegessége, hogy néhány hivatásos előadót, szakmai vezetőt leszámítva lelkes amatőrök adták elő. Ráadásul mindezt az alig 22 éves Jancsó Hajnal rendezte. A bravúros produkcióról Jancsó Hajnal és a díszlettervező Bába István nyilatkozik a hírportálnak. A rendező elmondta: „Egy kicsit hályogkovácsság volt ez az egész, akkor fogtam fel, hogy mekkora lett ez a projekt, amikor csatlakoztak a szólisták is az előadáshoz, és láttam az ő hozzáállásukat. Rengeteget segítettek ezek az emberek, akik igazán értenek hozzá. Felbecsülhetetlen segítség volt.” Bába István arról beszélt, hogy a díszlet végül azért lett kissé minimalista, mert az eredeti elképzeléshez képest jóval kevesebb kartondobozt kaptak. A száz helyett végül csak harminc darabot szállított le a támogató cég, amely ezek legyártását elvállalta. Mindössze három napjuk volt összerakni a díszletet, amelyen többen dolgoztak, még a magyar napok önkéntesei is besegítettek. „Úgy érzem, végül sikerült egy olyan díszletet létrehozni, amely nem pusztán dísze, hanem szerves része lett az előadásnak.”

A Népszabadság (Harmincöt év… 14.o.) hírül adja, hogy a csallóközi Nagymagyaron foglalták le a rendőrök azt a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló, 1480 körül készült gótikus faszobrot, amelyet ismeretlen tettesek 35 éve loptak el egy Wiesbadenhez közeli falu templomából. A műtárgyat annál a bandánál találták meg, amelynek több tagját ausztriai és szlovákiai nagy raktárakban és bevásárlóközpontokban elkövetett lopásaik miatt már többször börtönre ítélték.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír