Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (14. o.) Gyertyagyújtás a keresztényekért címmel számol be arról, hogy gyertyát gyújtottak az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és a Fidelitas szervezésében tegnap a budapesti Március 15. téren azokért a keresztény áldozatokért, akik a Közel-Keleten az Iszlám Állam dzsihádista erői brutális támadásainak áldozataivá váltak. A szervezők közleményükben azt írták: „Nem akarjuk, hogy vallásuk miatt embereket öljenek Irakban vagy Szíriában, és mielőbbi rendezést várunk a közel-keleti keresztények védelmének ügyében.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Főegyházmegyei… 4. o.) beharangozza, hogy vasárnap délután négy órakor Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Veni sanctét mutat be, amellyel kezdetét veszi az iskolaév a Jánoshalmi Szent Anna Katolikus Általános Iskolában. Ez lesz a központi évnyitó a főegyházmegye összes tanintézménye számára. Ezúttal beiktatják az új plébánost, Menyhárt Sándort. Felavatják továbbá a 2009-ben elhunyt Tajdina József iskolaalapító atya emléktábláját, aki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat városi csoportját is létrehozta. Bábel érsek a Magyar Nemzetnek elmondta: a pedagógusból lett pap az egyházmegye egyik legkiválóbb hitoktatója volt, méltó utóda a szintén a jánoshalmi plébánián szolgáló Udvardy József és Belon Gellért püspököknek. A főpásztor örömmel szólt arról, hogy – egyéb fals sajtóinformációk ellenére – a helyi egyházi tanintézmények, iskola és óvoda megújulva, rendezetten kezdheti el az új tanévet. Bábel Balázs fontos fejlesztésként jelölte meg, hogy – főként Bányai Gábor országgyűlési képviselő közbenjárásának köszönhetőn – az egyházmegye iskoláiban napelemes minierőműveket szerelhettek fel, ami több tízmillió forintos, az oktatás minőségének további javítására fordítható megtakarítást jelent.

A Népszava (Papírtömeg… 1., 12. o.) Hámori Veronikával, az országos rangsorokban rendre az élbolyban végző Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatónőjével készített interjút, aki a kérdésre, milyen volt a hittan és az erkölcstan fogadtatása a diákok körében, így válaszolt: „Én azért tudok felelősséget vállalni, hogy a Fazekas erkölcstanoktatása az iskola színvonalának, értékrendjének, tantervi előírásainak megfeleljen. Tudom, hogy nem szabadna mondani, de nem foglalkozom azzal, hogy a hitoktatók hogyan tanítanak, osztályoznak, megtartják az órájukat, vagy nem (a lap megjegyzi, hogy a hitoktatók az egyházak alkalmazásában állnak). Nagyon zavaró, hogy a fenntartó állandóan adatszolgáltatást kér tőlünk, például a hitoktatáson részt vevők számáról. Ráadásul az órarend elkészítésekor a különböző egyházak hittanóráihoz is igazodniuk kellene, miközben féltucatnyi felekezethez tartozó diákok járnak hittanra. A hittanórák nálunk az erkölcstanórával egy időben vannak. Ha nem sikerül a hitoktatónak abban az időben órát tartania, akkor a hittanosok nyugodtan beülhetnek az erkölcstanórára. Panaszt még nem hallottam.”

A Magyar Nemzet (3. o.) Vágó egyházüldöző kampánya című tudósítása szerint Vágó István egykori tévés műsorvezető „az ötvenes évek diktatúráját idéző programmal” indul a XII. kerületben az októberi önkormányzati választáson. A magát nyíltan gyurcsányistának valló, DK-tag Vágót pártja mellett az MSZP és az Együtt-PM is támogatja a választáson. Programjának egyik eleme: „Az Apor Vilmos téren álló betonbunker helyét adjuk át a gyerekeknek! A telek kerüljön vissza a XII. kerület tulajdonába, és létesüljön rajta gyermekközpont. Csodák palotája vagy játszóház!” Vágó a Felső-krisztinavárosi Szent János plébánia, az egyházközség kilencvenes évek végén visszavásárolt ingatlanáról írt így. A templom mellett jelenleg urnatemető van, és hamarosan közösségi házat építenek az ötvenes években államosított területen. A DK politikusa tegnap a Hvg.hu-nak is nyilatkozott. Így fogalmazott: „A kerület egy fontos telkén, egyházi kezelésben áll egy pusztulófélben lévő épület évek óta. Most kolumbáriumnak használják. Jelen körülmények között, amikor minden országos ügy kapcsán is felmerül a gyanú, hogy ehhez anyagi vagy egyéb érdekek fűződnek, ez innentől ideológiai kérdés: miért vonná ki magát Pokorni Zoltán a Fidesz gondolkodásmódja alól? Miért ne tételezném fel, hogy kedvezni akar az egyháznak? A keresztény egyházak az egyetlen csoport ma Magyarországon, amelynek a Fidesz nem akar ártani. Én viszont kezdeményezném, hogy a területet vegyük önkormányzati tulajdonba, és a kegyeleti előírások messzemenő figyelembevétele mellett alakítsuk át az ingatlant mindenki hasznára.” Kovács Lajos, a XII. kerület Fidesz-KDNP-s alpolgármestere megdöbbentőnek és kegyeletsértőnek tartja Vágó programját. Elképesztőnek nevezte, hogy a volt tévés alig harminc méterre lakik az egykori botrányos Hully Gully diszkó helyszínétől, mégsem ismeri az ingatlan történetét. „A környéket sem, hiszen a gyermekeknek tegnap adtuk át a közeli Margaréta játszóteret.” Kovács Lajos leszögezte: „Az önkormányzat nem kívánja megvenni a területet, s azt az egyház sem akarja eladni.” Nyilatkozik Györgydeák Márton plébános is: „Vágó István saját tudatlanságáról tett tanúbizonyságot. Az egyházközség saját forrásból és adományokból szeptember végén kezd hozzá a közel 200 millió forintos beruházáshoz, a közösségi ház építéséhez.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (37. o.) Szörényi László Az irodalom nem iroda-lom címmel reflektál három magyar író közelmúltban megjelent művére. Pontosabban a Nobel-díjas Kertész Imre naplójegyzetei még nem jelentek meg önálló kötetben, de a Vigilia közölt belőlük részleteket. Ebben olvasható: „A ’hol volt Isten Auschwitz idején?’ teljesen gyermeteg kérdés, valami olyasmi, mint a ’hol volt apu, amikor engem ütött a többi gyerek?’ Ugyanúgy feltehető, ahogyan Szent Ágoston kérdezte: ’Hol volt Isten (vagy: mit csinált Isten) a Teremtés előtt?’ Ez teológusoknak, azaz gonosz gyerekeknek való kérdés. Az angolna is kérdezhetné a Balatonban: hol volt Isten a fűzfői szennyvíz bebocsátásakor? Az ember hol gyilkos gyermek, hol megvert gyermek, hol pedig sértődött gyermek: mikor lesz egyszer már felnőtt?” Szörényi professzor rámutat: „…a teodícia, tehát az isteni igazságosság fentebb Kertésztől ironikusan kiélezett problematikája, a mindenkori teológia, filozófia és irodalom egyik alapvető kérdése” központi szerepet játszik más kiváló magyar írók legfrissebb műveiben is. Esterházy Péter például legújabb könyvében (Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat) alapvetően a legrégebbi evangélium szövegét parafrazeálja Károlyi Gáspár 1590-es fordításában, mégpedig úgy, hogy megváltoztatja az elbeszélőt. „Tehát nem Jézusról mesélnek nekünk, hanem Jézus maga mondja el a maga történetét, elsősorban elárultatását, megkínzatását és kínhalálát. Így a szöveg; az az elbeszélő én pedig, aki az egész regényt egyes szám első személyben tudtunkra adja, ennek a Jézus szerepében elbeszélő szereplőnek az öccse. Az Úr tehát testvérünk. Mi pedig Júdásai leszünk; a regénybeli elbeszélő öcs is meggyilkolja bátyját.” A passiótörténetben van még néhány mozzanat a Márk-evangéliumból, amelyet Esterházy felhasznál, így a csodás kenyérszaporítás utáni vízenjárás története (Mk 6,52). Szörényi Czakó Gábor Beavatás – Az országút szélén című könyvét is elemzi. Czakó János evangéliumának 21. fejezetét emeli ki – amikor Jézus sülthal-reggelire várja tanítványait –, hogy érzékeltesse: „Isten testvéreinek tekinti az embereket, gondolkodni akar róluk, és egyúttal – amennyire lehetséges – be akarja őket avatni a lét mélyebb értelmébe, a csodálatosba. A sokszor misztikusnak nevezett létállapotba… Czakó egész könyve azt bizonyítja, hogy a nagy megvilágosodás, az Istennel való együttlét nem valami furcsa és okkult kiváltság, hanem olyan lehetőség, amelyet Jézus a legegyszerűbb embereknek is felkínált.” Az író úgy gondolkozik erről, „mint talán legfőbb mestere, Hamvas Béla”, akinek Szilveszter című regényéből idézi Danyi Zoltán kismonográfiája a következő részletet: „A nyelv, mint mondta, csak abban az esetben hiteles, ha egymáshoz hasonlók között hangzik. Mihelyt az egyik a másik fölött vagy alatt hiszi magát, az egésznek vége. Egyetlen ember teljesítette ezt a követelményt, akiben nem volt se szégyen, se gőg – Ki volt az? – Názáreti koldus, és csavargó. Ő maga szintén nem írt, de tanítását följegyezték.”

A Frissujsag.ro Megújuló vallásturisztikai értékek címmel közli, hogy szeptember végéig befejeződnek a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom tornyának, valamint a szentélyt körülvevő folyosónak a felújítási munkálatai, miután egy határon átívelő magyar–román projekt révén sikerült erre támogatást szerezni. A külső részen, illetve a belső rotundán zajló látványos munkálatokon kívül egyéb újdonságokra is lehet számítani: állandó kiállítás is helyet kap a templomban. Amennyiben sikerül tartaniuk a határidőket, szeptember végén vagy október elején kerülhet sor az ünnepélyes felavatásra. A hírportál tájékoztatása szerint a két nagykárolyi templomon kívül a máriapócsi templom, a világ legnagyobb görögkatolikus zarándokhelye is megújul. A Mária sugara – Közös vallásturisztikai értékek megőrzése és bemutatása című projekt a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg. A templomfelújítások mellett a projekt további célja a Máriapócs–Szatmárnémeti és a Máriapócs–Nagyvárad zarándokútvonal infrastrukturális kiépítése. A több mint 1,3 millió euró összköltségvetésű program az Európai Unió és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, a támogatás összege meghaladja az 1,1 millió eurót.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír