Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (24–27. o.) G. Fehér Péter A pokol tornáca című cikke szerint az Iszlám Állam (IS) terrorgépezetének hóhérai azok az Európából érkezett muszlim fiatalok, akik nem tudtak szülőhazájukban beilleszkedni. A közelmúltban kikiáltott kalifátus szervezettsége sokkal erősebb, mint „a málladozó” szír vagy iraki kormányé. A térség lakói – köztük a keresztények – csak a diktatúra és az iszlám terror között választhatnak. A cikkíró tényként közli, hogy az IS a legnagyobb nyomást a keresztény kisebbségre gyakorolta. Választás elé állította őket: vagy áttérnek a muszlim hitre, vagy elhagyják a várost, különben lefejezik őket. Egyetlen átmeneti megoldásként 450 dollárnak megfelelő adó fejében maradhatnak, és megtarthatják hitüket. Az áttérést úgy ellenőrizték, hogy a vizsgázónak a Koránból kellett fejből idéznie a megadott szúrát. A keresztények házát vörös festékkel megjelölték, a naszara szóra (a Koránban így nevezik a názáreti Jézus követőit – A szerk.) utaló N betűt festettek rájuk, az épületeket később kisajátították, csakúgy, mint az áttérni nem akarók ingó vagyonát. A kisajátított házakból jelentős pénzösszegeket zsákmányoltak az IS emberei. Irakban ugyanis az emberek nem bíznak a bankokban, s a ládafiában tartják vagyonukat. Azért a bankokban is találtak pénzt a fosztogatók, körülbelül félmilliárd dollárt, elsősorban a külföldi cégek számláin.

A Kárpátinfo.net Élő pajzsként vagy vérdonorként használja a keresztény és jazidi gyerekeket az ISIS című tudósítása szerint az ENSZ megpróbál fényt deríteni mindazokra a bűntettekre, amelyeket az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) harcosai követtek és követnek el. Ezt Genfben jelentették be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, amelyen a bagdadi kormányerőket is civilek meggyilkolásával vádolták. „Terrorista szörnnyel állunk szemben” – szögezte le az emberi jogok iraki minisztere, Mohammed Sia’ Al-Szudani. A szervezet úgy döntött: tizenegy vizsgálóbiztost küld Irakba, akiknek a jövő év márciusában kell letenniük jelentésüket az asztalra. Erre a célra egymillió 180 ezer dollárt különítettek el. A fórumon elhangzott: a nyugati kormányok szerint ma az Iszlám Állam jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést a világon. Az idén már egymillió 200 ezer embert üldözött el otthonából, és csak augusztusban legkevesebb 1420 ember lett a vele összefüggő felekezeti erőszak áldozata. Komoly bizonyítékok vannak arra, hogy az ISIS és a vele szövetséges csoportok célzott gyilkosságokért, erőszakos áttérésekért, szexuális bűncselekményekért és kínzásokért felelősek Irakban. „Elképzelhetetlen mértékben és mennyiségben” – mondta az emberi jogi főbiztos helyettese, Flavia Pansieri, aki aggodalmát fejezte ki a keresztények, jazidik, síita muszlimok és türkmének üldözése miatt. Leszögezte: az etnikai és vallási tisztogatás kimerítheti az emberiesség ellen elkövetett bűntett fogalmát. A célkeresztbe vett kisebbségekhez tartozó gyerekeket erőszakkal besorozzák és a frontvonalba küldik, élő pajzsként vagy vérdonorként használják őket. Nőket vernek meg azért, mert megsértik a kötelező elfátyolozásról hozott szabályokat vagy férfi kísérő nélkül mennek az utcára. A helyettes emberi jogi főbiztos azonban a bagdadi kormány bűneiről is beszélt. Közölte: a kormánnyal szövetséges fegyveres csoportok Bagdadtól északkeletre tüzet nyitottak egy mecsetre, 73 férfit és fiút öltek meg. Az iraki katonák városokat lőttek és légicsapásokat hajtottak végre, több tucat civil halálát és sebesülését okozva.

A Székelyhon.ro Emlékfal a világháborús hősöknek címmel közli, hogy mementót hoznak létre a gyergyószentmiklósi dancurási hősök temetőjéből megmentett keresztekből – a Tarisznyás Márton Múzeumban évtizedek óta őrzött huszonhét fejfa az intézmény kertjében kap helyet. Az avatásra, a keresztek megáldására pénteken délután 5 órakor kerül sor, az Örmény Kulturális Fesztivál keretében. Az ünnepségen beszédet mond Kisné Portik Irén, a polgármesteri hivatal kulturális referense, Csergő Tibor András múzeumigazgató, történész. A kereszteket Trucza Sándor, az örmény egyház helyi plébánosa áldja meg.

Az Erdon.ro Családok utaztak Pannonhalmára címmel számol be arról, hogy a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Pasztorális Irodája a múlt hétvégén kétnapos zarándoklatot szervezett családok számára a Pannonhalmi Bencés Főapátsághoz, tanulmányi jelleggel is. A zarándoklaton tizenhárom család vett részt, akiket Kovács F. Zsolt irodaigazgató és Micaci Cristian pasztorálasszisztens kísért el. Rábai László, a főapátság ügyintézője vezette a csoportot az apátságban és a majorságban, valamint a híres apátsági pincészet zegzugaiban is végigkalauzolta a vendégeket. Szerzetesek kísérték őket végig a templomban, a könyvtárban, a monostor kerengőjében és a jogosan büszkeségükként emlegetett gyógynövényültetvényükön. A szombati nap a kikapcsolódásra adott lehetőséget, hiszen a tartalmas pannonhalmi képzés és lelkiségi program után a családok Balatonföldváron strandoltak, és a hely nyújtotta más kikapcsolódási lehetőségeket is igénybe vették. Vasárnap ismét lelkinapot tartottak a nagyváradiak, hiszen útban hazafelé a máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilikában imádkoztak a kegyszobor előtt, majd szentmisén vettek részt, melyet kísérőjük, Kovács Zsolt atya mutatott be családias légkörben.

A hírportál szerint a zarándoklaton a családok „gyakorolhatták az egymásra való odafigyelést, olykor a türelem erényét, és nem utolsósorban a szeretetet és egymás értékeinek megbecsülését. Köszönet illeti mindazokat, aki hozzájárultak a zarándoklat megvalósításához.”

A Magyar Nemzet (3. o.) Legyen Szent István-szobor! című beszámolója szerint Bagdy Gábor, a Fidesz-KDNP XIII. kerületi polgármesterjelöltje ma jelenti be, hogy támogatja a helyi Fidelitas hiánypótló kezdeményezését: legyen szobra a róla elnevezett újlipótvárosi parkban államalapító királyunknak, Szent Istvánnak is. Van már ott emlékműve a zsákhordónak, a kommunista ellenállás Szír-csoportjának, Lukács György filozófusnak és Raoul Wallenbergnek is. A XIII. kerületi önkormányzat ma reagál a kezdeményezésre.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (9. o.) P. Szabó Ernő A kereszt és az emberi arc címmel írt méltató kritikát az egyik legnagyobb élő osztrák képzőművészről, a 85 éves Arnulf Rainerről, akinek tiszteletére retrospektív kiállítás nyílt a bécsi Albertinában. A tárlat 2015. február 8-áig látogatható. A cikk írója megállapítja: az idők során Rainer a szó szoros értelmében szakrális művésszé vált, miközben első keresztet ábrázoló rajzát, a Centrális keresztre feszítést már 1951-ben megrajzolta, s egyik legfontosabb keresztképe már 1956-ban megszületett, „feketében megjelenő motívumával, rusztikus felületével mintha csak a magyar forradalom drámájából bontaná ki a halál–feltámadás–megváltás gondolatmenetét.” Az osztrák művész egyszer így nyilatkozott: „A kereszt mintha az emberi arc összehúzódása, tömörítése lenne. Lépj a tükör elé, szemléld az ábrázatodat, meglátod, egy kereszt jelenik meg rajta, talán örökre. Ugyanakkor a kereszt a mi európai történetünk. Az ember úgy áll mellé, ahogy akar.”

 Bodnár Dániel/Magyar Kurír