Napi sajtószemle

A Népszabadságban (9. o.) Szőcs László A harmadik világégés címmel reagál Ferenc pápa vasárnapi kijelentésére, hogy az emberiség semmit nem tanult az első és a második világháború kudarcából, és jelenleg „darabokban ugyan”, de már a harmadik világháborút éli meg. A pusztításért érdekek, geopolitikai tervek, pénz- és hataloméhség, a fegyverkereskedelem a felelős. A cikkíró kiemeli: a katolikus egyház feje a világ legnagyobb civil szervezetének élén áll. Egymilliárd ember hallgat a szavára. „Ha csak egy fikarcnyit is előbbre viszi a világbékét, már megéri, ha mindennap erről kell is »papolnia«. A harmadik világháború emlegetése kommunikációs szempontból frappáns épp akkor, amikor az első világégés kirobbanásának századik, a másodiknak hetvenötödik és a holokauszt hetvenedik évfordulójára emlékezünk.” Szőcs azonban rámutat: van egy óriási különbség, az első világháborút szuverén államok vívták, a másodikhoz képest „kisipari” módszerekkel. A második világháború „féktelen” pusztítása közismert. A mostani háborút viszont államok vívják „nem államokkal, szeparatista szabadcsapatokkal, polgári repülőket levadászókkal, lefejező vagy rakétázó terroristákkal, útonálló martalócokkal, egy alaktalan kalifátussal… Sajnos vagy nem, de nem a pacifizmus korát éljük, és nem előremutató egy kalap alá venni az egész emberiséget, amikor a közönyt vagy a gyűlölet szítását emlegetjük.”

A Krónika.ro Új tanév új vásárhelyi iskolával címmel adja hírül, hogy három éve tartó küzdelem után hétfőn immár hivatalosan is megkezdte tanévét a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium, amely egyelőre a Bolyai Farkas Gimnáziumban működő négy katolikus osztályból áll. Az új felekezeti iskola igazgatója, Tamási Zsolt elmondta: pénteken délben vette át kinevezését Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől, és hosszú percekig nem hitte, hogy a tanév első napjától valóban beindulhat az új oktatási intézmény. „Álltam, néztem a kinevezést, és alig mertem elhinni, hogy valóra vált sokunk álma, sikerült újraindítani a római katolikus gimnáziumot. Szombaton hosszas keresgélés után megtaláltam a tanfelügyelőség honlapján a hivatalos átiratot, amelyben önálló iskolaként szerepel a katolikus gimnázium. A diákok is csupán hétfő reggel, a tanévnyitón szereztek tudomást erről, szüleik úgyszintén.” Az intézmény ebben a tanévben még a Bolyaiban marad, jövő ősztől pedig hazaköltözik az Unirea Főgimnázium melletti kis épületbe. A tervek szerint öt év alatt nő háromszázra a diákok száma, ennyi időre van szüksége egy önálló jogi státussal rendelkező tanintézetnek. A Krónika.ro emlékeztet rá: a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnáziumot a román állam 1948 augusztusában, az államosítási törvény keretében számolta fel.

A Frissújság.ro Szeretettel kell nevelni címmel tudósít arról, hogy a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban 685 tanuló és óvodás kezdte meg tegnap a 2014/2015-ös tanévet.A székesegyházban bemutatott szentmisén Schönberger Jenő megyéspüspök üdvözölt minden iskolást, pedagógust és szülőt, kiemelten szólva azokhoz, akik életükben most először ülnek iskolapadba. A diákokkal viccelődve részvétét fejezte ki amiatt, hogy a vakáció szabadsága után komoly munka következik jövő nyárig az iskolapadokban. Miklós Claudiu SJ spirituális atya kiemelte: nagyon megváltozik egy iskola, ha otthon van benne a szeretet, de amikor a cél csupán a versengés és az eredmények, akkor a diákok és a tanárok csak eszközök, hogy elérjék ezt a célt.

Az Újszó.com Nem tetszett a magyar nyelvű plébániai hirdetés, feljelentették a szlovák plébánost című beszámolója szerint a kulturális minisztériumban panaszolták be a szenci plébániát ismeretlenek a magyar nyelvű hirdetések miatt. A nyelvtörvényt felügyelő tárca a hívők feljelentése alapján figyelmeztette a plébániát, hogy az államnyelv elsőbbséget élvez a kisebbségi nyelvekkel szemben, a kisebbségi nyelvű szöveg pedig csak a szlovák után következhet, azonos vagy kisebb betűmérettel. A plébániától állásfoglalást kértek. A szenci plébánia szlovák nyelvű Facebook-oldalán elhelyezett szöveg szerint „Azok után, amit Szencen megértünk, már semmi sem lep meg…, de az még az életben nem fordult elő, hogy a hívek állami intézmények elé citáltak bennünket. Állítólag a faliújságunkon valamilyen hirdetés csak magyar nyelven volt elhelyezve. Néha ugyanis olyan rendezvényekről, amelyek magyar híveknek szólnak, magyar nyelven, csak egynyelvű értesítést kapunk. Ez a szlovákokat, akik nem tudnak magyarul, nem nagyon érdekli. Az azonban érdekes, hogy bennünket, szlovák papokat jelentettek fel, amikor a faliújságunkhoz közeli hirdetőtáblán, amely egy politikai párté, nehéz szlovák szöveget találni. A magyar hívek is adtak be miattunk petíciókat, de ők legalább az érsekhez fordultak. Hát, köszönjük a vallomást, kedves szlovák katolikusok.” 

Bodnár Dániel/Magyar Kurír