Napi sajtószemle

A Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Vatikáni palotaforradalom címmel úgy véli: amint közeleg a nagy reményekkel várt, a család kérdésével foglalkozó rendkívüli püspöki szinódus időpontja, amelyet október 5–19. között rendeznek meg a Vatikánban, úgy apad az esélye annak, hogy valóban mélyreható változások történjenek a családot érintő kérdésekben. Az osztrák Die Presse egyenesen palotaforradalomról írt annak kapcsán, hogy öt kuriális bíboros tiltakozott azon tervek ellen, melyek szerint szentségekben részesíthetnék az elvált, majd polgárilag újraházasodott híveket. A mű egyik szerzője Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa, akit XVI. Benedek nevezett még ki. Szerzői között van továbbá Raymond Leo Burke amerikai bíboros, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa, Walter Brandmüller német bíboros, a Történettudományi Pápai Tanács elnöke, Carlo Caffara bíboros, bolognai érsek, II. János Pálhoz közeli teológus és Velasio De Paolis olasz bíboros, a gazdasági prefektúra elnöke, a Krisztus Légiója Kongregáció pápai megbízottja. Rónay emlékeztet rá, hogy Walter Kasper német bíboros még a Vatikánban beszélt arról, hogy válni és újraházasodni nem feltétlenül bűn, ezért – bizonyos feltételek teljesülése esetén – meg kell könnyíteni ezen személyek számára a szentségek kiosztását. Kasper már húsz éve is hasonló véleményt fogalmazott meg Oskar Saier akkori freiburgi püspökkel, valamint Karl Lehmann bíborossal, a Német Katolikus Püspöki Konferencia korábbi elnökével együtt. Ferenc pápa pedig többször is kifejtette, nem ellenezne egy ilyen nyitást.

Az Újszó.com Pénzt loptak a templomból című beszámolója szerint ismeretlen tettes tulajdonította el a hívek adományait tartalmazó perselyt szerdán a Nyitrai kerületben fekvő Nagyölved római katolikus templomából. A tolvaj valószínűleg délután jutott az épületbe, amikor az nyitva volt. Egy rács felfeszítésével a fő helyiségbe jutott, ahol a fából készült perselyt tartották. Nem tudni, mennyi pénzt zsákmányolt. Az ügyben lopás miatt indult eljárás. Ha elfogják, a tettes háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

A Magyar Nemzetben (9. o.) Megyeri Dávid A keresztény minta címmel harangozza be, hogy születésének 125. évfordulója alkalmából konferenciával és színházi előadással is megidézik Sík Sándor piarista szerzetes, tanár, költő munkásságát a budapesti Szent István-bazilikában holnap délután. Fél kettőtől Labancz Zsolt piarista tartományfőnök celebrál szentmisét a Szent II. János Pál-kápolnában. Három órától pedig a bazilika Mária-termében Jelenits István piarista tanár, irodalomtörténész elnöklete mellett Borián Tibor piarista szerzetes, volt iskolaigazgató, Koltai András történész, levéltáros és Miklós Péter történész tart előadást. A cikk szerzője szerint a nagy hatású katolikus író és költő méltatlanul feledésre ítéltetett a 20. század második felében. Egyúttal felidézi, hogy a szerzetes költőnek tanítványa volt Radnóti Miklós, akinek később atyai jó barátja lett. A zsidó származású piarista pap költő így vallott gyökereiről, hazafiúi életszemléletéről: „Fajilag nincs bennem egy csepp magyar vér sem: nem vagyok keverék: tiszta vér. És mégis: nincs bennem semmi, amit magyarnak ne éreznék, mindenestül. […] Magyar vagyok, az lennék, akkor is, ha a magyarságnak nem kellenék: ez nálam nem program, hanem tény: nem tudok másképp érezni.”

A Népszabadságban (11. o.) Csordás Lajos A meglőtt kereszt címmel számol be arról, hogy a kecskeméti Katona József Múzeum őrzi a legterjedelmesebb szakrális tematikájú kortárs gyűjteményt, köszönhetően ifjú Gyergyádesz Lászlónak, aki tizennégy éve felismerte, hogy a vallásos tematika mind az alkotók, mind a gyűjteményezés tekintetében elhanyagolt. Ezért a kecskeméti múzeumban elkezdte szervezni a kortárs keresztény ikonográfiai biennálékat (eddig hatot rendeztek), s főleg ezek anyagából szépen felgyarapodott a ma már mintegy 300 alkotást számláló gyűjtemény. A kollekcióból ezúttal Budapest II. kerületében, a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúriában rendeznek tárlatot. Csordás kiemeli, hogy a programfüzet címlapján Aknay János „már-már absztrakt, piros-kék angyalikonja szerepel…, nyilván azért, mert Aknay életművében az angyal jelkép nem alkalmi motívum, hanem kislánya halálával megszenvedett és örökké ismételt mondanivaló. Nagy tanulság, hogy a jó szakrális művészet nem lehet csak formai játék. Szakrális viszont akár egy gyerekrajz is, ha abban őszinte a Jézuska-várás.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír