Napi sajtószemle

A Maszol.ro A vatikáni bíróság ítél a pedofíliával vádolt nuncius ügyében és az Újszó.com A Vatikán már letartóztatta a pedofil papot címmel adnak hírt arról, hogy a pápai állam csendőrsége letartóztatta Józef Wesołowski volt nunciust, akit a vele szemben felmerült vádak miatt már júniusban laikus státusba helyeztek. Federico Lombardi szentszéki szóvivő közölte: a letartóztatás Ferenc pápa akarata szerint történt annak érdekében, hogy a „nagyon súlyos és kényes esetet késedelem nélkül kezeljék, a jogos és szükséges szigorral, a szentszéki intézmények teljes felelősségvállalásával”. Józef Wesołowski a legmagasabb rangú vatikáni személy, aki ellen pedofília miatt vádat emeltek. A 66 éves volt lengyel pap a nyolcvanas évektől dolgozott a vatikáni diplomáciában. 2008 júliusától apostoli nunciusként szolgált a Dominikai Köztársaságban. Ferenc pápa tavaly augusztusban hívatta vissza Rómába Wesołowskit az őt ért pedofíliavádak miatt, nem sokkal azután, hogy a karibi ország rendőrsége vizsgálatot indított a nunciussal szemben gyermekekkel való szexuális visszaélés címén. Józef Wesołowski nem a vatikáni börtönbe került, hanem egyelőre házi őrizetbe helyezték a pápai állam egyik épületében. A Vatikán a papságból kizárt Józef Wesołowskit kiadhatta volna az ezt kérelmező olasz, lengyel és dominikai hatóságoknak is, ehelyett a letartóztatás mellett döntött. Elemzők szerint Wesołowski letartóztatása azt jelenti, hogy hamarosan vatikáni bíróság elé állítják. Ha a bíróság is elítéli, vatikáni börtönbe kerülhet.  A két cellából álló vatikáni börtönbe utoljára 2012-ben Paolo Gabrielét, XVI. Benedek volt komornyikját zárták, titkos vatikáni dokumentumok ellopása miatt.

A Krónika.ro Visszahelyeznék a gyergyói Szent Miklós-templom festettüveg-ablakait címmel számol be a gyergyószentmiklósi rekonstrukció tervéről. Az ablakokat két évtizeddel ezelőtt, az épület korszerűsítésekor vették le helyükről, azóta sajnos nem őrizték gondosan őket, így összetöredeztek: a darabokból sikerült rekonstruálni, hogy mit ábrázolt az egyik üveg, de a másik olyannyira megrongálódott, hogy azonosíthatatlanná vált. A visszaállítást a helybéli Lázár Zoltán kezdeményezte, aki a sajtón keresztül szólította fel a lakosokat, hogy jelentkezzenek, ha bármilyen információval rendelkeznek az ablakokról. Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános elmondta: az ablakok miatt a templom sötétebbé, zártabbá válna, ami inkább az ortodox hitvilágot jellemzi. A hívek közül viszont sokan igénylik az üvegek visszaállítását, így az ügyet ő is támogatja.

A Népszabadság (2. o.) Erős mondat címmel idézi Beer Miklós váci püspököt: „Keresztényként szem előtt kell tartanunk azt az igazságot, hogy egyikük sem maga választotta meg, hogy cigánynak szülessék. Ahogyan mi sem választottuk meg a családunkat, személyes adottságainkat.”

A Magyar Hírlap (Fontos a vallásközi párbeszéd, 2. o.) számol be arról, hogy A magányos Isten címmel rendezett konferenciát a zuglói Evangélikus Hittudományi Egyetem a felekezetek közti dialógus jegyében, a holokauszt-emlékévhez kapcsolódóan. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök leszögezte: keresztény ember nem lehet antiszemita. Fontosnak nevezte ugyanakkor a nemzedékek megbékélését, mondván, „nem hordozhatjuk halálunkig a már jóvátehetetlen sebeket”. Szebik Imre figyelmeztetett: a mai utódokra se hárítsuk a felelősséget. „Azért sem, mert a világ nem egészen fehér és fekete, ezért már inkább az egymásra utaltságot kell erősíteni.” Hajnal György, a Regnum Marianum templom plébánosa, a vészkorszak egyik tanúja kijelentette: a hetven éve történt borzalmakért nem lehet Istent felelőssé tenni, csak azokat, akik elkövették. Ma a világ előremozdításán kell fáradozni, az Isten által kapott szeretetet kell továbbadni, miközben vállalni kell az igazat. Az ember által okozott katasztrófát viszont nem lehet jóvátenni. Kardos Péter holokauszt-túlélő, főrabbi kifejtette: a meggyilkoltak helyett nem lehet megbocsátani a kegyetlenségeket, ő sem tudja a nácik által megölt apja helyett ezt megtenni, de felidézte, hogy német háborús bűnösök leszármazottai nemrég Magyarországon is jártak, bocsánatot kérve a túlélőktől: „Megöleltük egymást, nagy volt a meghatottság.” Szécsi József vallásfilozófus szerint a valódi problémát a közönyösek sajnos igen népes tábora jelentette a vészkorszak idején, s igaz ez a mai társadalomra is. A holokauszt egy „irracionális valóság”, Isten pedig nem magányos, legfeljebb mi tesszük azzá. Ugyancsak a közönyösség ellen szólalt fel Haraszti György történész, de emlékeztetett rá: gondolni kell azokra is, akik emberek tudtak maradni, akik mentették a meghurcoltakat a második világháború idején, így például Salkaházi Sárára vagy Dietrich Bonhoefferre.

A Frissújság.ro Keresztény egyházművészeti kiállítás című beszámolója szerint Fény és félárnyék – keresztúti képsorozat címmel nyílt kiállítás tegnap Cristina Sabău-Trifu üvegfestményeiből Szatmárnémetiben, a Várdomb (Decebal) utcai zsinagógában. A tárlatot Muhi Sándor szatmári képzőművész nyitotta meg, románul a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének osztályvezetője, Felicia Grigorescu beszélt. A keresztúti képsorozat egy szatmárnémeti görögkatolikus templom számára készült, de a hívek és a parókia vezetői túl modernnek tartották – egy olaszországi városban viszont szívesen fogadják az alkotást. Az egyházművészeti kiállítás október 2-ig, naponta 14 és 18 óra között látogatható.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír