Napi sajtószemle

A Népszavában (13. o.) Rónay Tamás Eldőlhetnek Ferenc pápa reformjai címmel készített egész oldalas összeállítást abból az alkalomból, hogy vasárnap kezdődik a családról szóló rendkívüli püspöki szinódus, amely a cikkíró szerint nemcsak Ferenc pápa megválasztása óta a legfontosabb esemény a Vatikánban, hanem az utóbbi évtizedek legjelentősebb történése is. „Eldőlhet ugyanis, merre halad tovább az Egyház, van-e esély reformra olyan, a szélesebb közvéleményt is érdeklő témákban, mint amilyen a családtervezés.” Rónay emlékeztet rá, hogy az események főrelátorává, vagyis a témák felvezetőjévé Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket tették meg, aki a napokban a Vatikáni Rádiónak elmondta: összképet akarnak megrajzolni, hiszen fontos, hogy a családok akár demográfiai, akár társadalmi jelentőségét a mai európai valóságban felmérjék. Rónay emlékeztet rá, hogy a kérdőívekre adott válaszokat, amelyeket január végéig kellett visszaküldeni a Vatikánba, az egyházmegyék többsége nem hozta nyilvánosságra. Inkább német nyelvterületen törekedtek teljes átláthatóságra. Ezekből a válaszokból kiderül: a katolikusok többsége változásokat akar. A grazi egyházmegyében például 96 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy az elváltakat és polgárilag újraházasodottakat is részesíteni kell szentségekben. 71 százalék nem ellenzi az azonos neműek párkapcsolatát. 95 százalék pedig úgy vélte, az Egyháznak el kell fogadnia az óvszer használatát és a hormonális fogamzásgátlást. Hasonlók voltak az arányok Innsbruck, Linz és Felső-Ausztria egyházmegyében is. A kérdőívekre adott válaszokból az is kiviláglik, hogy a világon a spanyol és a francia katolikusok a legliberálisabbak, a legkonzervatívabbak viszont az afrikaiak és a Fülöp-szigetiek. Az argentinok és a brazilok pedig inkább liberálisak.

A Nyugatijelen.com Kis Szent Teréz követendő példája címmel tudósít arról, hogy tegnap, a Kis Szent Teréz nevére felszentelt arad-ségai katolikus templomban bemutatott búcsúi szentmise előtt Király Árpád főesperes-plébános köszöntötte a templomot zsúfolásig megtöltő híveket, a jelen lévő 23 paptestvért, kiemelve a szertartás ünnepi szónokát, Böjte Csaba ferences szerzetest, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökét. Egyúttal bejelentette: a szertartáson összegyűlő perselypénzt az alapítványnak ajánlják fel. Böjte Csaba homíliájában elmondott egyszerű, hétköznapi, de mélyen emberi történeteivel többször mosolyra fakasztotta hallgatóságát, akik mindnyájan megértették: szeretetben, békességben, megértésben, Istennek élni az igaz boldogságnak az útja.

A Székelyhon.ro Hármas ünnep Tusnádon címmel harangozza be, hogy Assisi Szent Ferenc napja és a templom felszentelésének 200. évfordulója alkalmából tartanak búcsús szentmisét Nagytusnádon vasárnap. Ezen alkalommal jubileumi évet is indítanak, amely jövő év október negyedikével zárul. Október negyedikén van Assisi Szent Ferenc napja, a tusnádi templom védőszentjének ünnepe. Az emléknap, illetve a templom építésének 200. évfordulója alkalmából vasárnap fél egy órakor tartanak búcsús szentmisét, amelyet Tamás József püspök celebrál majd – közölte Csont Ede. A tusnádi plébános elmondta azt is: ugyanekkor megnyitják a tusnádi egyházközösség – 2015. október 4-ig tartó – jubileumi évét, amelynek programja az elkövetkező időszakban ölt végleges formát. Az egy év alatt több kulturális programra, illetve a templom történetét bemutató előadásokra is számíthatnak az érdeklődők.

A hírportál emlékeztet rá: a falu nevének népies magyarázata: sok tó és nád volt a területén, innen a tosnád, majd Tusnád. Az írásos emlékekben „Twsnad” néven először az 1567-es 25 dénáros adóösszeírásban szerepel. Egy 1571-ből származó oklevélben említik Verebessel közös Árpád-kori kápolnáját, mely a Schematismus (1882) szerint 1667-ben még létezett. A neobarokk stílusú, római katolikus templomát 1802 és 1814 között építették az említett kápolna helyére, Assisi Szent Ferenc tiszteletére. Főoltárát, szószékét a falu szülötte, Kovács Miklós, Erdély püspöke adományozta. 1726-ig Csíkkozmáshoz tartozik, ezután lesz önálló egyházközség Verebes filiával együtt.

A Népszabadság (Bíróság elé állnak… 15. o.) és a Népszava (Vádemelés… 16. o.) beszámolója szerint három évig tartó nyomozás után vádat emeltek a mesztegnyői plébános feltételezett kirablói – egy 36 éves komlói és egy 27 éves helybéli férfi – ellen. A rablás egyik elkövetőjét ez év májusában Belgiumban fogták el, majd vallomása alapján júniusban a társa is kézre került, aki szintén beismerő vallomást tett. A betörés 2011. április 5-én történt. A rablók a plébánost egy zseblámpával többször fejbe ütötték, a földre teperték, megkötözték, a száját egy ronggyal betömték, majd miután a lemezszekrényben pénzt nem találtak, magukkal vitték a pap személyes értékeit, készpénzét, valamint egyházi kegytárgyakat, melyek együttes értéke több százezer forintot tett ki. A vádlottakra az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztést, közügyektől eltiltást, valamint vagyonelkobzást kér a bíróságtól.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír