Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Balog Zoltán… 2. o.) és a Magyar Nemzet (Értékelvű… 2. o.) beszámol arról, hogy tegnap ünnepélyesen átadták a Károli Gáspár Református Egyetem új épületét. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte: nagy szükség van az értékelvű felsőoktatásra, s erre a diákok részéről is megvan az igény. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált erkölcsi válság ezt bizonyította. Akik belülről ismerik a magyar felsőoktatást, azok pontosan tudják, hogy ez az erkölcsi válság nem egy hónapos és nem is egy-két éves, hanem sokkal régebben kezdődött folyamatok eredménye. A tárcavezető kifejtette: természetesen a nem egyházi fenntartású intézményekben is lehet értékelvű oktatás, ám annak, amit a református vagy a katolikus egyetem kínálni tud, sajátos történelmi, kulturális, spirituális gyökerei vannak. Leszögezte: a nevelés nem ér véget a középiskolában, ezért a felsőoktatásban is szükség van azokra az erkölcsi alapokra, amelyeket az egyházak fel tudnak mutatni, és ami vonzóvá teszi őket a mai világban. Balog Zoltán emlékeztetett rá: korábban sokan aggódtak, a Károli képes lesz-e betölteni azt a hivatást, amelyért létrehozták, de az egyetem vezetése nemcsak gazdaságilag, hanem struktúrában, színvonalában és oktatási kultúrájában is „rendbe rakta azt, ami rendetlen volt, és tovább építette azt, ami jó volt.”

A Népszava (2. o.) Lomnici Zoltán Isten terveiről című beszámolója szerint tegnap Komáromban kétnapos konferencia kezdődött a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság szervezésében a holokauszt-emlékév alkalmából. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke beszédében leszögezte: „Istennek terve van a magyarsággal… Nem véletlen, hogy romák, zsidók, magyarok, németek, szlovákok élnek e nemzet keretei között nemzetalkotó tényezőként. Hiszek abban, hogy Istennek terve van a magyarsággal, akik ezt kétségbe vonják, Isten ellen vétenek.” A konferencián megemlékeznek arról, hogy 1944 augusztusában egyetlen éjszaka négyezer cigányt gyilkoltak meg Auschwitzban.

A Maszol.ro A holokausztra emlékeztek a történelmi egyházak címmel ad hírt arról, hogy kedden délután Kolozsváron, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház által szervezett holokauszt-megemlékezésen leleplezték Adorjáni Endre szekszárdi szobrászművész alkotását, majd beszédek hangzottak el az ökumenikus istentisztelet alatt.A szobor leleplezését megelőzően Fejér Olivér és Kerékgyártó Imola lelkészek szóltak az egybegyűltekhez. Fejér kiemelte: egy nemzet emlékezetének elveszítése olyan, mint amikor az egyénnel történik ez: megfosztja az embert saját magától. Az emlékezés folytonos, ma a zsidó áldozatokról, jövő héten a Gulagba hurcolt emberekről emlékeznek meg. Szavait Kerékgyártó Imola lelkész román és német nyelven tolmácsolta. Adorjáni Endre elmondta: műve emberről készült, és embereknek. Egy életerős, fiatal női testet ábrázol, amelynek vannak szép és bájos oldalai is, jellemzője a drámaiság és a mérsékelt szépség. Kegyeletet úgy lehet leróni, ha felvesszük egymás keresztjét. Beszédét követően a szobrot leleplezték, a történelmi egyházak képviselői pedig megáldották az alkotást.

Az istentiszteleten Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az egyén csak akkor lehet szabad, ha a körülötte élők is szabadok. És bár az egyéni, és kollektív felelősségről sokat lehet beszélni, nem biztos, hogy a 21. századi ember valóban megérti: hogyan történhetett meg, hogy emberek millióit gettóba zártak, haláltáborba küldtek, csak azért, mert zsidók voltak, mert más nyelvet beszéltek. „Szegényebbek vagyunk a kolozsvári zsidóság nélkül. Nem tudjuk, hogy az innen deportált tizennyolcezer ember közül ki és mivel gazdagította volna ezt a várost, ezt a régiót, ezt az országot, de az biztos, hogy gazdagabbá, szebbé, erősebbé tette volna minden egyes elveszett élet” – szögezte le az RMDSZ elnöke, aki a közösségi lét fontosságát és mindmáig érvényes szabályait, a tudás és a bölcsesség kultuszát, a mindenkori világégésen, katasztrófákon való fölülemelkedés képességét említette a zsidó kultúrából származó értékként.

Az Erdon.ro Erkölcsi példaképek a vértanúk címmel számol be arról, hogy hétfő délután a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében az aradi vértanúk emléke előtt tisztelegve ökumenikus istentiszteletet tartottak a várad-újvárosi Szent László-templomban. Az egybegyűlteket Tóth Attila, a templom segédlelkésze köszöntötte. Ferenc pápát idézve azt tanácsolta: fogjunk össze és imádkozzunk azért, hogy béke legyen a Földön. Kiss Albert római katolikus főesperes-kanonok hangsúlyozta: az aradi vértanúk meghaltak, de mégis élnek, amíg emlékezni tudunk rájuk, és az imáinkban ott lesznek az örökkévalóságig. Csűry István Királyhágó-melléki református püspök Jeremiás próféta könyve VI. részének 16. versét választotta beszéde alapjául. Hangsúlyozta: a gyászt egy közösségben, egy gondolat köré állva illik valamilyen formában Isten elé vinni. Ilyenkor általában két dologra összpontosítunk. Egyfelől a múltba tekintünk, másrészt pedig keressük Isten gyógyító szavát, nem feledkezve meg arról, hogy könnyebben tudunk haladni, ha Krisztus mellénk áll és a Szentlélek naponta adja az ajándékait. Miközben a 21. században az új szabadságvesztés idejét éljük, a másságban is egységet kell látni, szembenézve a gondjainkkal, és érezve azt, milyen nagy ajándéka az Úrnak, hogy megmutatja nekünk az utat, melyen menve talpra állhatunk.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír