Napi sajtószemle

A Népszabadságban (9. o.) Gergely Márton Majd ha értelme lesz című cikkének témája, hogy az idei Nobel-békedíj két legesélyesebb jelöltje Ferenc pápa és Denis Mukwege. A cikkíró szerint utóbbi igazán méltó díjazott lenne: a Kongói Demokratikus Köztársaságban dolgozó orvos a fegyveres konfliktusokban megerőszakolt nőkön próbál segíteni, az általa alapított kórház az áldozatok testi-lelki megmentését tűzte ki céljául. Ám Gergely Márton minden csodálata ellenére „rettegve” kérdezi: „ennyit tudnánk hétmilliárdan az idei háborúk és kegyetlenkedések ellen felmutatni?... Hogy nem csak én vagyok kétségbeesve, jól mutatja Ferenc emlegetése. Nem túlvilági segítséget vár ugyanis tőle oly sok ember, hanem evilági reményt, új hangvételt, nyitást a szegények és elesettek, a szenvedők és áldozatok felé. Az első lépés megtételében – ahogy bizonyította – segíthet a pápa, de a valódi változáshoz nem rá van szükség. A Nobel-békedíjat tartsuk meg későbbi évekre. Előbb ki kéne érdemelni a reményt.”

A Székelyhon.ro A tisztelet koszorúit helyezték el az iskolaépítő püspök szobránál című tudósítása szerint a kollégium kápolnájának búcsúját tartották szerdán a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban. Az ünnepi szentmisét Csont Ede nagytusnádi plébános celebrálta a kápolnában az iskola diákjainak és pedagógusainak. Tamás Levente, a tanintézet igazgatója elmondta: az őszi iskolanapokat is most tartják, vendégül látva a testvériskola Pannonhalmi Bencés Gimnázium küldöttségét: 43 diákot és három tanárt. Az ünnepségen megemlékeztek a 150 éve született, a csíkszeredai gimnázium építésében jelentős szerepet vállalt Majláth Gusztáv Károly püspökről is. Ráduly Róbert Kálmán polgármester tartott előadást az egykori főpásztorról. A iskolaépítést magánvagyonával támogató, valamint erre a célra összefogásra buzdító főpapnak a gimnázium épülete előtt álló szobrát megkoszorúzták az intézmény diákjai, tanárai.

A Nyugatijelen.com Zarándoklat az esztergomi bazilikához címmel harangozza be, hogy aMáltai Segélyszolgálat Arad megyei szervezete zarándoklatot szervez 2014. október utolsó vasárnapján, 26-án az esztergomi bazilikához. A pontos programról érdeklődni lehet a 0754/372-430-as telefonszámon. 

A Székelyhon.ro Fénylő csillagok a szegényekért címmel közli, hogy a romániai Caritas-szervezetek idén október 17-én, pénteken este hat és nyolc óra között rendezik meg a már hagyománynak számító Egymillió csillag a szegényekért szolidaritási akciót. A kezdeményezés során mécsesekkel világítanak meg egy-egy közteret, ahol minden egyes meggyújtott gyertya jelképes sorsvállalás a nélkülözőkkel. Székelyudvarhelyen a Dávid Ferenc téren, Székelykeresztúron a központban, Szentkeresztbányán a Piactéren gyúlnak ki az együttérzés fényei. A Caritas-szervezetek közösen kiadott közleménye szerint „Egy-egy gyertya meggyújtásával és pénzbeli adománnyal láthatóan is kifejezhetjük: minden nehézség ellenére fontos számunkra a közösségünk, és érdekel bennünket a szegény emberek sorsa. Mutassuk meg, hogy nem vagyunk közömbösek nehezebb sorsú embertársaink iránt! Tavaly a Gyulafehérvári Caritas tizenhat településen rendezte meg az akciót, amelyhez közel 7500-an csatlakoztak, családok és idősek egyaránt. Leginkább a kisgyerekek számára volt élmény a gyújtogatás: látni azt a sok égő gyertyát nagyon izgalmasnak tűnt. De a felnőttek körében is évről évre nagyobb figyelmet nyer a rendezvény, ez megmutatkozott a részvevők számában és természetesen az adakozásban is. A kihelyezett perselyekben 42 367 lej gyűlt össze, és ezekből az adományokból több nehéz sorban élő családnak és egyedül élő idős személynek készítettünk élelmiszercsomagokat, így tettük szebbé karácsonyi ünnepüket. Az ő nevükben köszönjük!”

A Magyar Nemzetben (Lengyelül… 9. o.) Agnieszka Barszczewska nyilatkozik. Ő az első lengyel, aki tudományos munkát írt a moldvai csángókról. Doktori dolgozatában a kárpátaljai ruszinok és a csángók identitásának fejlődését hasonlította össze. A kutató a Vatikánban talált olyan, csángókra vonatkozó dokumentumokat, amelyek nem jelentek még meg korábban. Elmondta: „Egy évig kutattam vatikáni levéltárakban. A titkos vatikáni levéltárban, a Propaganda Fide történeti levéltárban és a Keleti Egyházak Kongregációjának levéltárában is. A Vatikán küldött időnként vizitátorokat Csángóföldre, mert az ortodox egyház által dominált terület missziós területnek számított. A misszió a 17. századtól működik. Ezekben a jelentésekben többi között arról is írtak a vizitátorok, hogy az egyházmegyében milyen nyelvet használnak a papok, és az emberek hogy viszonyulnak az egyházhoz. Általában az derül ki belőlük, hogy a csángók hallgattak a papra, nagy tekintélye volt, voltaképpen a legfontosabb személy volt egy csángó faluban.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír