Napi sajtószemle

A Frissújság.ro Szatmáriak a pápánál címmel tudósít arról, hogy szatmári egyházmegyéseket köszöntött és két sárközújlaki hívet fogadott október 8-án szerdán Ferenc pápa a Szent Péter téren. Sárközújlaki kezdeményezésre ötvenen – tíz pap, egy papnövendék és harminckilenc hívő – zarándokoltak a szatmári egyházmegyéből Rómába és a Vatikánba ifj. Fanea József diakónussá szentelése alkalmából. A zarándokok részt vettek a Szent Péter téren az általános kihallgatáson, ahol magyarul köszöntötték a sárközújlaki, lázári, kaplonyi és kálmándi híveket. A pápa katekézisének összefoglalását és köszöntését magyarul Somorjai Ádám bencés olvasta fel. A kihallgatás végén id. Fanea József és Ilona személyesen is találkozhattak Ferenc pápával.

A Népszabadság Hétvége mellékletében (6–7. o.) Csordás Lajos Boldogasszony Anyánk címmel emlékeztet rá: Kölcsey Ferenc Himnusza előtt mi, magyarok a Boldogasszony Anyánk kezdetű egyházi éneket tekintettük nemzeti himnuszunknak. A cikkíró megállapítja: „A templomok falain kívül mára ez a hagyomány teljesen feledésbe merült. Pedig a kultusz, melynek a dal a terméke, a magyar történelem egyik szellemi gerince. A Magyarok Nagyasszonyáról van szó, akinek október 8-án ünnepelték a napját a katolikus naptárban.” A szerző felidézi, hogy Szent István volt az első a nemzetek uralkodói közül, aki Máriára „testálta” országát és népét. Nyilatkozik az újságnak a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom plébánosa, Vargha Miklós Péter, aki csendes emléknapi ünneplésről számolt be. Az úgynevezett búcsúi, ünnepi misét már az október 8. előtti vasárnap megtartották, a szokásosnál kissé jobban feldíszített oltár előtt. Az ünnep estéjén, amely szerdára esett, csak néhány paptársával tartottak esti szertartást, mivel kevesen értek rá, ugyanis a Magyarok Nagyasszonya napja egybeesett egy országosan meghirdetett imanappal, amelyen a tiszta szerelemért imádkoztak, s legtöbben azon vettek részt. Péter atya felhívta a figyelmet, hogy a sajátos magyar Mária-tisztelet ott rejlik a napi imádságban is, az Üdvözlégynek abban a sorában, mely magyarul így szólítja meg Jézus édesanyját: „Asszonyunk, Szűz Mária.” Más nyelveken az imában nincs benne az „asszonyunk” szó. Ezt azonban kevesen élik meg a Magyarok Nagyasszonyának megszemélyesítéseként. Sokat tehetnek viszont a kultusz felelevenítéséért a manapság újra divatos zarándokútvonalak, például a Mária-út, amelynek egy szakasza Mariazelltől Csíksomlyóig vezet, a kegyhelyek érintésével. Vargha Miklós Péter maga is vezet Mária-zarándoklatokat, immár harmincöt éve minden évben fölgyalogolnak Márianosztrára, az út három napig tart. Csordás Lajos hozzáteszi: „Így állunk tehát a Magyarok Nagyasszonyával, bár a történelmi tradíció többet is érdemelne. Talán még az ateisták is el tudnák fogadni például, ha valamelyik pénzünkön, évszázadok numizmatikai hagyományát felelevenítve újra megjelenne Patrona Hungariae.”

A Magyar Nemzet (Kubik Anna… 10. o.) beharangozza, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) október 20-án, hétfőn este hatkor a Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében rendezi meg a Jel folyóirat irodalmi estjét Isten kavicsa címmel. Az eseményen Kubik Anna színésznő felolvasását hallhatja a közönség, közreműködik Nagy Judit fuvolán, Emszt András zongorán, valamint Zsirai László szerkesztő.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír