Napi sajtószemle

– 2014. október 16., csütörtök | 11:30

Az október 16-i lapok szemléje

A Népszavában (12. o.) Rónay Tamás Kemény viták a főpapok között címmel megállapítja: erősen megoszlanak a vélemények a bíborosok körében arról a dokumentumról, amelyet Erdő Péter bíboros ismertetett hétfőn, a családszinódus félidejében. A cikkíró rámutat: „A szöveg teljességgel Ferenc pápa nyíltságát tükrözi, ami azonban egyes főpapoknak nagyon nincs ínyére… Nehezen fogadnak el a konzervatívok bármiféle nyitást. Ferenc pápa a háttérből próbál irányítani.”

A tegnapi Magyar Nemzet után ma a Magyar Hírlap (Láthatatlan… 4. o.) is beszámol a Média a Családért Alapítvány és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézetének minapi közös konferenciájáról. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök köszöntőjében arról beszélt, hogy mostanában divatos hozzáállás a szülők részéről, hogy semmit nem erőltetnek rá a gyermekre, mondván, legyen övé a döntés szabadsága, így később a következményekért is őt lehet felelősségre vonni. Sokan azért nem akarják az újszülöttet megkereszteltetni, mert úgy gondolkodnak: előbb ismerjen meg minél több vallást, s azután döntsön maga arról, melyik a legszimpatikusabb neki. Szerinte ez éppolyan hozzáállás, mintha azt mondanánk a születése után, hogy addig nem adok neki anyatejet, ameddig el nem tudja dönteni, hogy „bort, sört vagy tejet szeretne-e inni.” Kiss-Rigó László közölte: minden szülői döntés és érték, amelyet a szeretet motivál, nem árthat egyetlen gyermeknek sem.

A Székelyhon.ro Konferencia a szakrális központok szerepéről címmel közli, hogyegyházi méltóságok, közéleti személyiségek, illetve az érintett civil szervezetek képviselőinek részvételével kezdődik csütörtökön Csíkszeredában a negyedik alkalommal megszervezett Mária-út konferencia. A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központban, az V. Székelyföld Napok keretében zajló rendezvény számos lehetőséget biztosít munkamegbeszélésekre, a megvalósítások értékelésére. Borsodi László, az Erdélyi Ferences Rendtartomány sajtóreferense elmondta: a konferencián a szervezők az említett spirituális úthálózat jelentőségét hangsúlyozva jó példák bemutatásával kívánnak hozzájárulni Csíksomlyó szakrális és turisztikai központként való fejlődéséhez. A program csütörtökön 14 órától munkamegbeszéléssel, a tavalyi konferencia eredményeinek értékelésével kezdődik. Ezt követően 16 órától zarándoklatra kerül sor a Mária-út nagysomlyó-hegyi szakaszán a ferences atyák vezetésével, amelyet a csíksomlyói kegytemplomban szentmise követ.

A konferencia hivatalos megnyitóját pénteken reggel 9 órakor tartják. A felszólalók között lesz többek között Soltész Miklós, a magyar kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. A programban több kerekasztal-beszélgetés is szerepel, ezek keretében a szakrális központoknak a megye, a város, az egyház, a civilek életében betöltött szerepéről, a lelki megújulásban érdekeltek együttműködési lehetőségeiről lesz szó.

A rendezvény vasárnap fejeződik be. A reggeli szentmisét követően 9 órától a tanácskozás eredményeit foglalják össze a résztvevők, és a közös fejlesztési stratégia kialakításáról, a pályázati lehetőségek feltárásáról, a közös programok, a nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítéséről is szó lesz. A konferencia részletes programját a www.máriaút.ro internetes portálon lehet megtekinteni a „Hírek, események” menüpont alatt.

A Magyar Nemzetben (Biztató… 1., 6. o.) Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató nyilatkozik, aki Stephen Hawking fizikus kijelentéséről – „Ma már mindent tudunk, amit Isten tudhatna, ha létezne. De nem létezik” – kifejtette: „Erről a nagyképű megjegyzésről hasonló a véleményem, mint annak, aki korrigálta Nietzsche egyik kijelentését: »Isten halott« (aláírás: Nietzsche). A javítás szerint: »Nietzsche halott« (aláírás: Isten). Nem nehéz eldönteni, melyik a valószínűbb. Fizikusok által igazolt tény, hogy ha a gravitációs erő csak egy milliárdnyival kisebb lett volna az ősrobbanás pillanatában, mint amennyi – és senki nem tudja levezetni, miért volt pont akkora –, akkor szétspriccelt volna az Univerzum. Ha egy milliárdnyival nagyobb lett volna, akkor az első pillanatban vissza is zuhant volna önmagába. Nem létezne az anyagi világ. Vannak továbbá fizikai állandók, amiket sehonnan nem tudunk levezetni. Az atommagokon belüli erő, ha egy milliárdnyival kisebb, akkor csak hidrogénatommagok léteznének, ha egy milliárdnyival nagyobb, akkor csak hélium. Egyikből sem lehet az atomok és molekulák hihetetlen gazdag arzenálját előállítani. Én Isten-hívő vagyok, de szerintem az ateisták hite az enyémnél sokkal nagyobb, hiszen ők a véletlenek egy olyan sorozatában hisznek, ami sokkal valószínűtlenebb, mint egy tér-idő dimenziókon kívüli teremtő erő létezése. Egyébként Hawking számára is elképzelhetetlen, hiszen ezt írta korábban: »Nagyon nehéz lenne megmagyarázni, hogy a világegyetem miért pont így kezdődött, hacsak nem Isten akaratából, aki hozzánk hasonló lényeket szeretett volna ezáltal teremteni«.”


Bodnár Dániel/Magyar Kurír