Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (14. o.) Vita a szinódusban címmel ismerteti az Il Mattino című olasz napilap cikkét, amely szerint a püspöki szinódus azt bizonyítja, hogy „A történelem szele fúj az egyházban, és Ferenc pápa ezt nem állította meg, ellenkezőleg: szabadjára engedte.” A záródokumentum kidolgozásában részt vevő és az egyházfőhöz közel álló Victor Fernandez bíboros szerint Ferenc pápa szinódusa „folyamatot indított el, amely idővel beérik.” Az olasz újság emlékeztet rá: a Szentatya a szinódus elején kijelentette, mindenkinek az őszinte véleményét akarja hallani, és ne féljen senki olyan álláspontot kinyilvánítani, amely ellentétes az övével. Az említett munkaanyagban a püspökök is leszögezik, szó sem lehet az egyházi tanítások módosításáról, tehát a házasság férfi és nő között köttetik, a házasság szentsége pedig örök és felbonthatatlan. A Magyar Nemzet idézi Erdő Péter bíborost, a szinódus főrelátorát, aki reményét fejezte ki, hogy a záródokumentumot a püspökök nagy többsége elfogadja.

A Kárpátinfo.net Veszprémi szakemberek dolgoztak a Sixtus-kápolna új világításán című tudósítása szerint a legújabb technológia segítségével világítják meg a világ egyik leghíresebb és leglátogatottabb kápolnáját. A fényt hétezer LED-világítótest adja. A rendszer felújításában a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának szakemberei is részt vettek. A Sixtus-kápolna új szellőzőberendezést is kap, amely zaj nélkül és maximális teljesítménnyel képes folyamatosan cserélni a zárt kápolnatér levegőjét a legapróbb porszemcsék és más szennyeződések kiszűrésével. A rendszer szabályozza a hőmérsékletet, a páratartalmat és a kápolna látogatói által kibocsátott szén-dioxid szintjét is. Az új világítási és szellőzőrendszerrel a felére csökken a Sixtus-kápolna energiafogyasztása. Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója bejelentette, hogy a kápolna freskói állágának megőrzéséhez a látogatók egyre nagyobb számának korlátozása is szükséges. A Sixtus-kápolnának évente hatmillió látogatója van: a nyári turistaszezonban a létszám eléri a napi húszezret, ami azt jelenti, hogy a kápolnában egyszerre akár kétezer ember is tartózkodik. 1994-ben a látogatók száma még hárommillió volt. A cél az, hogy ne emelkedjen tovább a látogatók száma.

A Magyar Nemzetben (6. o.) Velkei Tamás Bámulatos átalakulás Szentkúton címmel emlékeztet rá: tavaly októberben helyezték el nemzeti kegyhelyünk, Mátraverebély-Szentkút fejlesztési beruházásának alapkövét. A hárommilliárd forintos turisztikai fejlesztésnek köszönhetően a búcsújáró helyen látogatóközpont, zarándokszállás, konferenciaterem, közösségi tér épül, már megújult a barokk templom és kolostor, valamint az oltártér. A teljes beruházás átadása jövő májusra várható. Kármán Peregrin atya, a kegyhely igazgatója a lapnak elmondta: „Most számoljuk fel végleg a kommunizmus pusztítását. A harmincas évek nagy fejlesztései után fellendült a zarándokélet. Aki a fővárosból érkezett ide, kedvezményes vonatjegyet válthatott, de említhetném az 1948-as esztendőt is, amikor kétszázezren lettek áldozók. Ebből kalkulálható, hogy akár négyszázezer zarándok is megfordulhatott Szentkúton. Ezt jegelték el fél évszázadra. A rendszerváltozás után szép lassan nyíltak meg a lehetőségek; a terület, ahol most állunk, 1950-ig a miénk volt, majd felparcellázták és kiosztották művelésre. A rendnek a saját pénzén kellett visszavásárolnia a földjét 1990 után, még tavaly is vettünk területeket… Mint ilyen esetben mindig, a pályázat összegének kiegészítő összegeit is rendtartományunk állja, ami az összköltség 5-10 százaléka. Nyilván központunknak ezt sem könnyű kigazdálkodnia.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír