Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (7. o.) Sitkei Levente Legyen úgy, mint régen volt? című cikkében úgy látja: a római katolikus egyház túl sokat és túl keveset is nyújt a szinódus döntéseivel. A cikkíró leszögezi: „Az egyház jellegéből adódóan konzervatív szervezet, hiába van roppant fiatalos gondolkodású vezetője. A püspökök nagy része idős ember, sokat tapasztalt vezető, akik aggodalommal figyelik, mi sülhet ki a kapuk kinyitásából. Ferenc pápa, úgy tűnik, nem aggódik, a szolgálat áll a szeme előtt, befogadna mindenkit akár a Vatikánba is.” Sitkei azt tartja gondnak, hogy a katolikus hívek körében is jelen van az a fajta gondolkodás, amely fölmenti magát minden cselekedet alól, az egyén nem hajlandó beismerni, ha vétkezett. Papok mesélik, mennyire megváltozott a gyónás szentsége, a hívek egy része hajlamos vitába szállni a gyóntatószékben, mentegeti magát, nem tudja értelmezni a bűn fogalmát. Sitkei fölteszi a kérdést: „Vajon az ilyen társadalmi kihívásokra miként tud választ adni az egyház? Megadja a tiszteletet mindenkinek, befogad és megbocsát, segít az elesetteknek, s terjeszti a megváltás örömhírét, nem is kérdés, hogy ez a cél. Ugyanakkor a korszerűség kedvéért nem szabad eltávolodni a szilárd épülettől, épp a családok érdekében. Fontos leszögezni, hogy igenis létezik a bűn, vannak erkölcstelenségek, ezeket pedig megbánni kell, s soha nem szabad újra elkövetni, s nem önmagunkban jogászkodva megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.” A cikkíró kérdése: „Új útra lépett volna az egyház?” Sitkei tényként állapítja meg: Ferenc pápa és XVI. Benedek között nagy a különbség fellépésben, de az elmélyült igazságkeresés mindkettőjükre érvényes. „Ezért az új út már ott volt Benedek idején is, ahogy II. János Pál vagy XXIII. János is reformpápa volt, nem beszélve a most boldoggá avatott VI. Pálról. Ezért aztán Ferenc pápa legfeljebb annyiban nyitja ki jobban a kapukat, hogy rá sajátos stílusa miatt jobban odafigyel a média, ő pedig láthatóan az eddiginél is jobban támaszkodik a püspök atyák véleményére. Amolyan demokratikus gondolkodású egyházfő egy alapjaiban nem demokratikus intézményben, egy világias, szociálisan roppant érzékeny jezsuita a világ legszigorúbb rendszerű szerzetesrendjéből. Igen, új úton halad az egyház már évtizedek óta, csak mostanra lett olyan gyors a tömegkommunikáció, hogy erről mindenki értesült. A Twitter lényegében kódexmásolás, a chatszoba közösségi terem. De az iránymutatáshoz fizikailag is jelen kell lenni, nem csak virtuálisan. A szilárd falakra szükség van.”

A Népszavában (7. o.) Rónay Tamás A Vatikán túl messze van címmel írt publicisztikájában úgy látja: „A szinódus Ferenc pápa demokratikus egyházképének diadala volt (…) Ferenc pápának, Krisztus földi helytartójának eszébe sem jutna, hogy azt hangoztassa, ő a kizárólagos igazság birtokosa. Ad mások véleményére (…) Az itthoni demokráciafelfogás ebben a tekintetben is más. Az kerülhet bajba, aki nem azt mondja, amit hallani akarnak. Ferenc nem kérkedik azzal, hogy tavaly márciusban kétharmados többséggel választották meg pápának. Ezért azt tehet ezzel a felhatalmazással, amit akar. Pedig megtehetné. Ő azonban a bizalmat arra használja fel, hogy befogadóvá tegye az egyházat, amiben mindenki számára jut hely. Ferenc pápa folytatja »szabadságharcát«, tovább építi demokratikus egyházát. Igen egyszerű a titka. Nem a megosztásra épít, hanem arra, ami összeköt mindannyinkat – akár vallástól függetlenül is. Kár, hogy intelmei nem érnek el Budapestre. A Vatikán túl mesze van…”

A Székelyhon.ro Jubiláló bibliatársulat címmel emlékeztet rá: húsz esztendeje immár, hogy a Katolikus Magyar Bibliatársulat (KMB) az egyház azon szívügyét szolgálja, hogy minél többen megismerjék és megszeressék a Szentírást. A Biblia elmélyült tanulmányozása egyszerre jelent lelki és szellemi kihívást. Szaktudásával, a bibliaolvasással kapcsolatos élmények megosztásával a Bibliatársulat segítséget kíván nyújtani, hogy Erdély-szerte minél többen szívják magukba a Szentírás üzenetét, és ezáltal életük kiteljesedjen.

Szentmisével, lelki programokkal várják a megyeszékhelyi Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kollégiumának dísztermébe azokat, akik együtt akarnak ünnepelni a KMB tagjaival a jubileum kapcsán. Csont Ede nagytusnádi plébános, a társulat vezetője elmondta: az esemény ma tíz órától a Jakubinyi György érsek által celebrált szentmisével kezdődik, majd Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, illetve Kulcsár Apollónia, a Romániai Bibliodráma Egyesület elnöke, a Jézus Szíve Társaságának tagja tartanak előadást.

A Katolikus Magyar Bibliatársulatot 1994. június 14-én hozták létre. Alapítói – Magos Gyöngyvér hittanár és Nagy József lelkipásztor, a gyulafehérvári teológiai főiskola néhai tanára – szerint célja a biblikus műveltség és az apostolkodás előmozdítása volt a katolikus egyház szellemisége szerint.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír