Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap („Ma is…”, 1., 2. o.) és a Magyar Nemzet (Félárbócon…, 2. o.) beszámolnak arról, hogy tegnap az Országházban Lezsák Sándor, a Parlament alelnöke átadta a Mindszenty-emlékérmeket. A kitüntetést idén Bolberitz Pál egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke, Horváth János közgazdász, az Országgyűlés volt korelnöke és P. Ferencz B. Ervin ferences kapta (Lásd tegnap, november 3-án megjelent, Átadták a Mindszenty-emlékérmet című hírünket – a szerk.)

A Magyar Hírlapban Bolberitz Pál nyilatkozik, aki elmondta: a hitet és az egyházat lényegében ugyanattól kell védeni, mint 1956-ban. „Természetesen a támadások ma más formában jelennek meg. Óriási élmény volt számomra, hogy 1956. november 3-án, másodikos gimnazistaként, családi körben hallgathattam a hercegprímás híres rádióbeszédét. Boldogan feküdtem le, másnap hajnalban azonban ágyúdörgésre ébredtem. A forradalom eltiprását követő évtizedekben, sőt még ma is hallani azt a tudatos dezinformációt, amelyet a kommunisták a szónoklat kapcsán sulykoltak. És sajnos szinte az egész magyar társadalom elhitte a rágalmat, amely szerint Mindszenty az egyházi földbirtokok visszaszerzését akarta. Megjegyzem, tehette volna, hiszen később ez több hasonló sorsú országban megtörtént, ám szó nem esett a neki felrótt követelésről. Nekem mondjuk hiába magyaráztak, hiszen a saját fülemmel hallottam, hogy azt mondta, hogy az egyház intézményeinek, egyesületeinek szabad és független működtetését követeli.” A pap teológus elmondta azt is: „Szinte egyfajta mánia mostanság, hogy mindenki a maga módján akar vallásos lenni. Csakhogy ha én magamnak kitalálok valamiféle istent, akkor az pogány bálványimádás, sőt lényegében önmagam imádása. Ebből aztán következik: ha nem tetszik ez az isten, »lerángatom« a földre, és ateista leszek. Márpedig ennek köze sincs a kereszténységhez. Sokan ezért is nem tudják elviselni a katolikus egyházat, hiszen mi nem kitalálunk dolgokat, hanem Krisztus kinyilatkoztatását közvetítjük.”

A Krónika.ro Mindszenty-emlékérem P. Ferencz Béla Ervin szárhegyi ferences szerzetesnek címmel tudósít, emlékeztetve rá: az 1920-ban született P. Ferencz Béla Ervin atya egyike volt annak az 57 vádlottnak, akiket 1958-ban a hírhedt Szoboszlay-perben, a legnagyobb erdélyi kommunizmusellenes szervezkedésben részt vevő személyek perében ítéltek el. Négy társához hasonlóan életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki rá, az összeesküvés tíz résztvevőjét pedig halálra ítélték. Ervin atya végül társaival együtt 1964-ben szabadult közkegyelemmel. Szerzetes papi élete során szolgált Fogarason, Kolozsváron, a Collegium Seraphicum prefektusaként Székelyudvarhelyen, a kisklerikusok magisztereként Csíksomlyón, Zetelakán, Tornyán, Lippán, Marosvásárhelyen és Désen. 1997-től Gyergyószárhegyen templomigazgatóként teljesíti feladatát. A rendszerváltás után harcolt az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásáért.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír