Napi sajtószemle

A Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Focisták hálójában Ferenc pápa címmel megállapítja:a Szentatyaegyetlen elődje sem adott audienciát annyi labdarúgónak, mint ő. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen argentinként nagyon kedveli a futballt, Isten ajándékának tartja, s még ma is aktív szurkoló, rendszeresen fizeti a tagdíjat a San Lorenzo de Almagro csapatának. A cikkíró felidézi: Argentínában az 1900-as évek elején kezdett hódítani a labdarúgás, gyerekek garmadája játszott az utcán, de a növekvő érdeklődés komoly veszélyeket rejtett magában. Lorenzo Massa katolikus plébános egyszer szemtanúja volt, amint a villamos majdnem elütött egy focizó gyermeket. Ekkor úgy döntött, tennie kell valamit, hogy befogadja a sportoló ifjakat. 1908. április 1-jén Buenos Aires Almagro negyedében gyűlést tartottak az atya jelenlétében.  Új focicsapatot akartak létrehozni. Többféle ötlet hangzott el, miként is nevezzék el az új egyesületet, mire valaki felvetette: legyen a névadó Szent Lőrinc – az atya neve nyomán. Utóbbi szerénységéből fakadóan elutasította ezt, de végül annyian ragaszkodtak hozzá, hogy ez a javaslat győzedelmeskedett. Arról is vita folyt, milyen szövegösszefüggésben emlékezzenek San Lorenzóra. Felmerült a „Szent Lőrinc Csatája”, amely az argentin függetlenségi harc egyik legfontosabb eseményére emlékeztetett. Egy másik alapító, Federico Monti vetette fel, legyen az új csapat neve San Lorenzo de Almagro, azaz utaljanak arra a negyedre, ahol a klub legtöbb támogatója él. Így kapta mai nevét Ferenc pápa kedvenc gárdája. A cikk szerzője idézi a San Lorenzo alelnökét, Marcelo Tinellit, aki a közelmúltban a Fox Sports televíziónak elmondta:  „Minden hónapban időben megkapjuk a Szentatya tagsági díját.” Pápaként ugyan már nincs lehetősége a stadionban szurkolni a San Lorenzo mérkőzésein, de az biztos, hogy a televízióban, amikor ideje engedi, megtekinti a legnagyobb rangadókat. Rónay Tamás megjegyzi: Ferenc pápa megválasztása valami rejtélyes, új erőt kölcsönzött a San Lorenzónak. A beiktatását követő első bajnokságot, a 2013-as nyitószakaszt, a Torneo Inicialt ugyanis megnyerte a gárda. Az igazi szenzáció azonban csak ezután következett: 2014 augusztusában történelme első Libertadores Kupáját (a legrangosabb dél-amerikai kupa, azonos az értéke az európai BL-lel) is elhódította, miután két vállra fektette a paraguayi Nacionalt. El is dicsekedett a serleggel a csapat: elvitték a Vatikánba, hogy „első számú szurkolójuk” is megcsodálhassa.

A Krónika.ro A Vatikánhoz fordulna Florea iskolaügyben  címmel közli: módosításra szorul a restitúciós törvény Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere szerint, aki kifogásolta, hogy az önkormányzatnak olyan egyházi tulajdonba visszakerült iskolaépületekért kell bért fizetnie, melyek állapota folyamatosan romlik. Az lenne a legmegfelelőbb, ha a törvény szerint önkormányzati tulajdonba kerülnének azok a bérelt ingatlanok, melyeket a tulajdonos öt év után sem újított fel – vázolta elképzelését az elöljáró. Egyúttal közölte: Ferenc pápának is levelet ír az ügyben. „A papok, az egyházak gondnokai a hibásak, hogy a tulajdonukban levő épületekre nincs érvényes szerződés, és a marosvásárhelyi városháza nem tud uniós pályázatokat lehívni a Bolyai Farkas Gimnázium és az Unirea Főgimnázium felújítására.”

A Maszol.ro Nemzeti zarándokhelyet szeretne kialakítani a kormány Doberdónál címmel számol be arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután kedden lezárta az  első világháború kirobbanása centenáriumához kapcsolódó magyar megemlékezések sorát, közölte: nemzeti zarándokhellyé szeretné alakítani a kormány Doberdóban (Doberdò del Lago) a magyar kápolnát. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett rá: először itt helyezték el a megemlékezés koszorúját. A kápolna helyét még Boldog IV. Károly király jelölte ki, amikor látogatást tett a fronton. Semjén Zsolt felidézte, hogy a kápolna környéke mintegy tízezer magyar katona nyughelye. Hozzátette: Doberdó térségében százezer magyar honfitársunk veszítette életét a harcokban, az olasz fronton pedig mintegy kétszázezer magyar katona esett el. A I. világháborúban összesen 650 ezer magyar veszett oda, Doberdó és környéke „a legnagyobb magyar temető”.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír