A Magyar Hírlap (Hetvenöt éves kortól… 6. o.) és a Népszava (Kötelező nyugdíjazás… 8. o.) is beszámol arról, hogy kötelező érvényűvé vált az egyházmegyéket és más egyházi hivatalokat vezető püspökök nyugdíjba vonulásának hetvenöt éves korhatára a katolikus egyházban (Lásd tegnapi, november 5-i számunkban a Ferenc pápa jóváhagyta a püspökök lemondásáról szóló rendelkezést című hírünket – A szerk.)
A Heti Válaszban (Michelangelo… 6. o.) Schanda János fizikus nyilatkozik, akinek vezetésével a veszprémi Pannon Egyetem kutatómérnökei kiemelkedő szerepet kaptak a Sixtus-kápolna világításának megújításában. Elmondta: „Michelangelo, Botticelli és kortársaik nappali, természetes fényben szemlélték a kápolna műalkotásait. Ezt a színhatást kellett mai körülmények között a lehető legjobban reprodukálni, hogy abban a formában tegyük láthatóvá a freskókat, ahogy a reneszánsz művészek elképzelték, látták. Nem valamilyen mesterséges látványt akartunk, hanem azt a hatást szerettük volna elősegíteni – figyelembe véve a színek, a pigmentek öregedését –, amely ötszáz éve érhette az ide belépőt. Eredményeinket neves nemzetközi folyóiratokban is publikáltuk… A legizgalmasabb az volt, hogy amikor végre megállapodtunk a vizsgálatok idejében – több éjszakára volt ugyanis szükségünk –, és mindent előkészítettünk, XVI. Benedek pápa lemondott. Tartottunk attól, hogy nem tudunk bejutni, de szerencsére még a pápaválasztó konklávé előtt sikerült elvégeznünk a méréseket.”
A Székelyhon.ro Megújult az oklándi kápolna címmel tudósít a Hargita megyei község kápolnájának Borromeo Szent Károly ünnepén tartott búcsújáról. Bálint Emil balánbányai plébános emlékeztetett rá: a tudós védőszent nem tudása révén vált naggyá, akkor segített az embereknek, amikor szükségük volt rá. Szent Károly életpéldája nyomán a Krisztus-követést és a cselekvő szeretet gyakorlását emelte ki a szónok, valamint azt, hogy miként tegyük jelenvalóvá a keresztény értékeket azoknak az eszközöknek a segítségével, amelyek rendelkezésünkre állnak: a családban, abban a közösségben, amelyhez tartozunk, és a társadalomban. „Az embereket nem a pénz, a rang, a születés avatja előkelővé, hanem a jellem és az értelem” – fogalmazott a plébános. A családias liturgia végén Tamás Huba, az anyaegyházközség plébánosa köszönetet mondott a szolgálatvégzőknek. Hálával említette a megvalósult munkákat: a belső meszelést, a takarítást, a megújult kerítést, az elegyengetett udvart, a megyei önkormányzat segítségével részben megerősített kőkerítést, az almásiak ajándékát, a kandallót. Végül az udvaron szeretetvendégségre hívták a zarándokokat a helybéliek.
A Krónika.ro Minőségi koncertek a ferencesek refektóriumában címmel közli, hogy Kolozsvárott november 5–13. közt negyedik alkalommal kerül sor a deCAMERon 10+ Nemzetközi Kamerazene-fesztiválra. A műemlékvédelmi konferenciával egybekötött zenei rendezvény a Kolozsvári Kamarazenei Műhely Egyesület és a Romániai Építészkamara szervezésében valósul meg a kincses városban. A zárókoncert kivételével valamennyi előadásnak a kolozsvári ferences kolostor refektóriuma ad otthont. Guttman Szabolcs, a Romániai Építészkamara erdélyi szervezetének elnöke elmondta: a deCAMERon fesztivál keretében tíz napon át este hattól háromnegyed hétig „tömör” építészeti beszélgetésekre kerül sor. Az előadásokon szó lesz Kolozsvár belvárosának értékeiről, és arról, milyen lehetőségek vannak az értékek bemutatására. Számba veszik a műemlék épületek belső tereit, de a városrendezés szempontjából fontos nyílt terekről is szó esik. A beszélgetések után a kolostor egykori konyhájában minden este állófogadásra várják az érdeklődőket, majd következnek a koncertek, amelyekre a belépő 20 lejbe kerül felnőtteknek, míg a gyerekek, nyugdíjasok és diákok 5 lejes kedvezményes áron válthatnak jegyet.
A Magyar Nemzet (Egy embermentő… 2. o.) beszámol arról, hogy tegnap a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára leleplezte az intézmény volt diákjának, Batizfalvy Nándornak az emléktábláját. Az egykori budapesti rendőrkapitány a vészkorszak idején hivatali posztját bátran kihasználva menleveleket készített, védelmet nyújtott több ezer, nácik, nyilasok által üldözött állampolgárnak. L. Simon László elmondta: „Fontos, hogy a holokauszt-emlékév kapcsán ne csak a magyar nemzeti közösséget, zsidó származású honfitársainkat ért tragédiáról, hanem az embermentőkről is megemlékezzünk. Olyanokról, akik életük kockáztatásával mentették 1944-ben az embereket, mint Batizfalvy Nándor.” Róna Ágota, Svájcban élő holokauszt-túlélő – az emléktábla elhelyezésének kezdeményezője – felidézte a hetven évvel ezelőtti akciót, amikor őt és édesanyját Batizfalvy kimentette a nyilasok pesti gyűjtőtáborából. Párdányi Miklós történész, a gimnázium volt igazgatója leszögezte: Batizfalvy Nándort egy sorban lehet emlegetni Raoul Wallenberggel, Carl Lutzcal és Slachta Margittal.
Bodnár Dániel/Magyar Kurír