Napi sajtószemle

Az Erdon.ro Olyan zsidók ők, akik hisznek Krisztusban című beszámolója szerint a nagyváradi Messiás Zsidó Hitközség tudatosan az egykori gettó területén, az Auschwitzba vezető sínek mellett újított fel egy központjaként működő ingatlant, hogy ezáltal is hirdesse Krisztus győzelmét a halál felett. A hitközség vezető rabbija, Nagy Dávid a hírportálnak elmondta: „A hitünk a messiási judaizmus, ami azt jelenti, hogy alapvetően zsidó vallásúak vagyunk, de hiszünk a Názáretiben. Ugyanakkor a nevétől kezdve egészen minden más kifejezésig a héber verziót használjuk. Abból indulunk ki, hogy Izraelben született zsidó volt, és emiatt nem úgy nevezzük, hogy Jézus Krisztus, hanem Yeshua Hámashiach. A hagyományos bibliai, vagy ahogy a keresztények mondják, az ószövetségi ünnepeket megtartjuk. Igyekszünk azt ünnepelni, ami benne van a Szentírásban, illetve ami ott meg van hagyva, hogy ünnepelni kell. Ilyen értelemben a karácsonyt nem ünnepeljük, mert nincs leírva, hogy meg kell ünnepeljük, a húsvétot viszont megtartjuk, olyan értelemben, hogy a héber pészahot üljük, melyet újszövetségi környezetben magyarázunk és értelmezünk. Hangsúlyozom azonban: a keresztény vallás és a köztünk levő különbség nem ok arra, hogy bárkit elutasítsunk vagy ne fogadjunk el, bárkire ferdén nézzünk. Tiszteletben tartjuk mindenkinek a hitét.”

A Kárpátinfo.net Szent Imre példája címmel számol be arról, hogy Szent Imrének, a magyar ifjúság védőszentjének búcsúünnepét tartották az elmúlt vasárnap a kárpátaljai beregardói temetőben található ódon kápolnában, ahol először Molnár János beregszászi római katolikus plébános szólt az isteni hajlékot ezúttal zsúfolásig megtöltő hívekhez: „Imre herceg példája fényesen bizonyítja, hogy a bölcsesség nem a kortól függ. Első királyunk, István fia, bár egész fiatalon fejezte be földi pályáját, mégis Istennek tetsző teljes életet élt, nem vakította el a bűnös élet káprázata.” Ezt követően Majnek Antal püspök bibliai példákat idézve beszélt arról, hogy igyekezzünk megőrizni lelkünk tisztaságát, céljaink megfogalmazásában, cselekedeteinkben a szeretet vezéreljen bennünket. A szeretet piramisának a legtetején pedig az Istennek kell lennie. Ne feledjük, lelkünket a Mindenható a maga hasonlatosságára teremtette, tehát ha szívünket megtisztítjuk a világ szennyétől, megláthatjuk Istent. Imre herceget, bár egy egész ország uralkodói székének várományosa volt, cselekedeteiben mindvégig a szelídség és az alázat vezérelte. Közel ezer esztendővel a halála után is így maradhatott az ifjúság példaképe. „A mai fiataloknak – bármennyire is korszerű világban éljünk – ilyen példaképekre van szükségük” – hangsúlyozta a püspök.

A Magyar Nemzet (Toleranciával… 6. o.) beszámol Anthony O’Hearnak, a brit Királyi Filozófiai Intézet igazgatójának keddi budapesti előadásáról, amelyben kereszténység és demokrácia viszonyát elemezte. Kifejtette: az egyház szükség esetén kritizálhatja az államot, de mindeközben el kell fogadnia a különböző véleményeket is. A brit filozófus leszögezte: az egyháznak joga és kötelessége felszólalni olyan esetekben, amelyekben szerinte az állam hibás álláspontot képvisel, mindezzel viszont nem megsértve más csoportok véleményhez való jogát. O’Hear felsorolt több ügyet is, amely megosztja a társadalmat: ilyen például az abortusz, a klónozás vagy a mesterséges megtermékenyítés, ezek megítélése ráadásul idővel változhat is. A brit filozófus kiállt az egyházi iskolák mellett, hangsúlyozva: az egyes gyülekezetek tagjai ugyanúgy adófizetői az országnak, mint a nem hívők, így őket is megilleti az iskolaválasztás joga. Nehezményezte azt a nemrégiben Nagy-Britanniában felmerült ötletet, miszerint az egyházi iskoláknak a tolerancia jegyében tanítaniuk kellene a melegek jogait is. Ez a téma komoly vitát robbantott ki a szigetországban. Felidézte John Stuart Mill 19. századi brit filozófust, aki szerint az állami oktatás kizárólagossága egyformává teszi az alanyait, ezzel pedig egyfajta zsarnokságot hoz létre az emberek gondolkodása fölött. Dante munkásságát és az általa írt Isteni színjátékot elemezve O’Hear kifejtette: az állam szerepe alapvetően az, hogy tagjai számára biztosítsa a békét és a biztonságot. Dante úgy látta, hogy a világi hatalommal szemben a pápaságnak a spiritualitás felett van hatalma, és feladata a megváltás felé vezetni híveit. A brit előadó kiemelte azt is, hogy a nyugati világban ma létező, számos különböző politikai véleményt elfogadó demokratikus rendszer a középkori keresztény birodalmak leszármazottja.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír