Napi sajtószemle

Az Erdon.ro Bátor szentként támpontot ad címmel számol be arról, hogy kedden este tartották a Caritas Catolica által működtetett várad-szőlősi Szent Márton Idősek Otthona kápolnájának búcsúünnepségét. A szentmisét Böcskei László megyéspüspök mutatta be. A főpásztor kiemelte: Tours-i Szent Márton ünnepén a jelenlevők a ház, illetve a kápolna védőszentjére gondolnak, kérik a közbenjárását, pártfogását. Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Homíliájában Böcskei püspök leszögezte: az embernek függetlenül attól, hogy milyen életszakaszában van éppen, szüksége van valamilyen támpontra. Kisgyermekként a szüleink és a nevelőink nyújtanak számunkra biztonságot, majd amikor életünk sorsának alakulását saját kezünkbe vesszük, a házastársunk jelent kapaszkodót, később pedig idősként is keressük azt a támasztékot, melyre hagyatkozhatunk, amikor magányosnak érezzük magukat, szenvedünk vagy a tehetetlenség vesz erőt rajtunk. Ezek a támaszok néha maguktól jönnek, máskor pedig kutatjuk őket.

Ha elolvassuk Suplitius Severus Szent Márton életéről szóló írását, meggyőződhetünk arról, hogy több mint ezerhatszáz év távlatából is támpont lehet a ma élő hívő ember számára. A pogány szülőktől született Tours-i Szent Márton bátor volt a hitében, ennek szolgálatában, a reménységben és a szeretet gyakorlásában. Nem bátortalanították el a korabeli viszonyok, a tudatlanság és az érdektelenség, hanem kifejlődött benne az Istenbe vetett hit, és bátran ment előre. Isten harcosaként, kitörve a mindennapi korlátokból, engedte, hogy átjárja őt a hit fénye. Még amikor az ariánusok elől egy szigetre kellett menekülnie, remeteként is arra törekedett, hogy erősítse Istennel való kapcsolatát, visszatérve pedig vonzotta maga köré az embereket. Jót cselekedett akkor is, amikor ez nem volt magától értetődő, mégis felvállalta ezért még a megaláztatást is, engedve, hogy a szeretet csodákat műveljen – nyomatékosította a főpásztor.

A Maszol.ro Felháborította az ortodox egyházat a vallásórák új szabályozása címmel közli, hogy Romániában megalázónak és diszkriminálónak tartja az ortodox patriarkátus az alkotmánybíróságnak azt a döntését, amely egyértelműsíti, hogy a vallásórák nem kötelezőek az oktatásban. A bírák a múlt héten megállapították: sérti a lelkiismereti szabadság alkotmányban rögzített jogát az oktatási törvénynek az a cikkelye, amely szerint a szülőknek kérvényezniük kell iskolás gyermekük felmentését a vallásórán való részvétel alól. A taláros testület a törvény módosítását javasolta oly módon, hogy csak azoknak a szülőknek kell kérvénnyel fordulni az iskolákhoz, akik azt szeretnék, hogy gyermekük vallásórákra járjon.

Csütörtöki közleményében a patriarkátus diszkriminálónak tartja, hogy a szülőknek csak a vallásórák esetében kell kérvényezniük az órákon való részvételt gyermekük számára, más tantárgyak esetében nem.

 A Magyar Hírlap (Lezárta… 2. o.) és a Magyar Nemzet (Kezdeményező… 2.o.) is beszámol arról, hogy utolsó zsinati beszámolóját tartotta meg tegnap a református testület távozó lelkészi elnöke. Bölcskei Gusztáv püspök az elmúlt tizennyolc év munkáját foglalta össze. Beszédében az 1997–2002 közötti ciklust olyan időszakként jellemezte, amelyben egy változó egyház kereste a helyét egy radikálisan változó világban, külső és belső konfliktusok közt. Belsőként említette a Károli Gáspár Református Egyetem megalapítása körüli vitákat, külsőként a politikai hatalommal kialakuló ambivalens kapcsolatot. A református egyház a 2003–2008 közötti időszakban kezdeményezett párbeszédet, ekkor hozták létre a parlamenti irodát, amely éppen akkor működött a leghatékonyabban, amikor az egyház érdekeinek érvényesítéséért egy velük nem szimpatizáló kormányzattal kellett megküzdeniük. A 2009–2014 közötti időszakból a püspök a Kálvin-emlékéveket emelte ki, az egység erősítését a református közösségben. Az eredmények közé sorolta, hogy újrafordították, illetve felülvizsgálták az Institutiót, a Heidelbergi Kátét és a Bibliát, illetve egyház-szociológiai felméréseket indítottak.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír