Napi sajtószemle

A Maszol.ro Találkozni akar II. János Pál merénylője Ferenc pápával címmel az Anadolu török hírügynökségre hivatkozva közli: Mehmet Ali Ağca, a néhai II. János Pál pápa elleni merénylet elkövetője arra kérte a Vatikánt, hogy találkozhasson Ferenc pápával a katolikus egyházfő november végi törökországi látogatása alkalmából. A szélsőjobboldali Szürke Farkasok militáns szervezet egykori tagjaközleményében azt írta, hogyegyelőre nem kapott semmilyen választ. Hozzátette: „Már találkoztam egy pápával, teljesen normális, hogy vele [Ferenc pápával] is találkozzak.” A Maszol.ro emlékeztet rá: II. János Pál a támadás után két évvel meglátogatta merénylőjét a fegyintézetben, és megbocsátott neki. A török férfi 1981. május 13-án a római Szent Péter téren rálőtt II. János Pálra. A Szentatya súlyosan megsebesült a merényletben, amelynek indítékát máig homály fedi, egyes feltételezések szerint az akkori szovjet és bolgár titkosszolgálatnak is köze lehetett az akcióhoz. Ağcát életfogytiglani börtönre ítélték a gyilkossági kísérletért. 2000-ben az olasz államfő kegyelmet adott neki, és kiadták Törökországnak. Hazájában ismét azonnal bebörtönözték egy érvényben lévő ottani ítélete alapján, egy újságíró meggyilkolása miatt, amit még 1979-ben követett el. 2010-ben szabadlábra helyezték.

Az Erdon.ro Az emberszeretet példaképe címmel tudósít arról, hogy szerda délben Széll Katalin képzőművész tartott előadást a nagyváradi Caritas Catolica által működtetett Szent Erzsébet Idősek Otthona lakóinak Árpád-házi Szent Erzsébetről, hangsúlyozva: a magyar királylány, thüringiai fejedelemné „Nehéz és fájdalmakkal teli élete dacára boldog volt, mert Istennél megtalálta az emberi szív békéjét.”

A Népszavában (7. o.) Stépán Balázs Az egyház gyarmatosítása címmel azt állítja, hogy az egyházügyi törvény „nem a vallásszabadságra, hanem az egyházi ügyek elrendezésére vonatkozik, arra, hogy egy-egy közösség milyen szervezeti körülmények között működhet. Mit vár el az egyháztól a hatalom, mit ad a lojalitásért cserébe az állam, milyen kormányzati kegyre számíthat a szervezet. A privilegizált közösségek a »bevett egyházak«, a többiek adószámot sem kapnak, és az állatvédőkkel együtt versengenek az adományokért, kuncsorogniuk kell esetleg még a közfeladatért járó állami támogatásért is.”

A Magyar Hírlapban (12–13. o.) Zsiray-Rummer Zoltán Modernbe oltott magyaros formák tervezője volt Lechner Ödön című cikkében emlékezik meg a száz éve született építészről, akinek életművét Lechner, az építő géniusz címmel mától kiállítás mutatja be az általa tervezett Iparművészeti Múzeumban. A tárlat jövő év márciusáig látogatható. Lechner Ödön tervei szerint épült Magyarország egyik legszebb temploma, a kőbányai Szent László-templom.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír