A Népszabadságban (4. o.) Czene Gábor Egyházi feladat címmel megállapítja: Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a testület ülése után „szokatlanul heves kritikát” fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Az állam világnézeti semlegességének elvére hivatkozva elutasította azt a formálódó elképzelést, hogy az ország szociális intézményeinek nagy részét egyházi fenntartásba adják. Ám nem csupán a magyar katolikus egyházfő bírálta a kabinetet. Bölcskei Gusztáv református püspök szerint nagyon nehezen és akadozva zajlanak az egyeztetések. Fabiny Tamás evangélikus püspök – bár a kormányt érő támadások kapcsán szükségesnek tartja kinyilvánítani szolidaritását – szintén a párbeszédet hiányolja.
A Székelyhon.ro Székelyudvarhelyre látogat Bíró László püspök címmel adja hírül, hogy a székelyföldi városban ma délelőtt 10 órakor kezdődött adventi családi lelki nap, illetve a Szent Miklós-plébániatemplomban este hat órakor kezdődő búcsús szentmise szónoka Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnöke. A Márton Áron Ifjúsági Házban sorra kerülő lelki napra ma még lehet jelentkezni a 0266-211 289-es telefonszámon. Amíg a szülők részt vesznek a programon, a gyermekeknek különfoglalkozást tartanak. A hírportál emlékeztet rá: Bíró püspök gyakran jár Erdélybe, szívén viseli a főegyházmegye családos közösségeinek életét, ugyanakkor számos, a témával kapcsolatos publikáció szerzője, köztük a Hívom a családokat című, havonta megjelenő hírlevélnek.
A Népszabadság (A döbbenetes végtelen… Hétvége melléklet 9. o.) felidézi: Ferenc pápa néhány héttel ezelőtt a Pápai Tudományos Akadémián kijelentette: a 13,8 milliárd évvel ezelőtt lezajlott ősrobbanás Isten tervének része volt. Az ősrobbanás nem áll ellentmondásban egy isteni teremtő beavatkozással, sőt, megkívánja azt. Az evolúció sem áll szemben a teremtéssel, hiszen az evolúció olyan élőlények teremtését feltételezi, amelyek folyamatosan módosulnak. A lapban Falus András Széchenyi-díjas immunológus, akadémikus reagál a Szentatya szavaira. Elmondta: „Nagy tisztelője vagyok Ferenc pápának eddigi megnyilvánulásai miatt, ezért tartalmilag nem lepődtem meg. Ami örömteli módon váratlanul ért, az a kinyilatkoztatás radikalizmusa és egyenessége. Ferenc pápa szakított azzal a szerintem fundamentalista nézettel, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. A Biblia nem egy természettudományos zsebkönyv, hanem elveket mond el. Ha szó szerint vesszük a Bibliát, akkor a Föld életkora legfeljebb hatezer év. Ez nem így van, ennek ellentmondó kinyilatkoztatást még a Biblián belül is többet olvashatunk. A pápa kimondott valamit, ami a valódi, hiteles tudományos világban evidenciának számít. Kilépett egy mederből… Ezzel a kijelentéssel Ferenc pápa leveszi a terhet a hívőkről, hogy mindenáron ellenkezniük kelljen a tudományosan igazolt tényekkel. Mellesleg a katolikus egyház sokkal kevésé tekinthető ezen a téren fundamentalistának, mint időnként a protestáns egyházak – mondom ezt annak fényében, hogy református közösséghez tartozom… Nem az én feladatom annak eldöntése, hogy Ferenc pápa megreformálhatja-e a katolikus egyházat, de lehetségesnek tartom. A minap egy katolikus iskolában a genetikáról tartottam előadást. Az előttem felszólaló káplán már azt mondta, amit október végén Ferenc pápa. Ez a gondolat benne volt a levegőben, és nagyon előremutató, hogy elhangzott.” Falus András emlékeztet rá, hogy Gorkij Éjjeli menedékhely című színművében Luka, a vándor azt mondja: „Ha hiszel Istenben, létezik, ha nem hiszel benne, akkor nincs.” A professzor azonban hozzátette: „Az idézett mondat üzenete bár vonzó, de egyébként szerintem hamis, mert Isten nem attól létezik, hogy hisznek benne. A hit nem látható dolgokban való bizonyosságot jelent. A tudományos kutatás pedig, legalábbis a természettudományokban, az emberi gondolkodás számára elvileg akár a közeli jövőben racionálisan megkérdőjelezhető kérdések és a mások által reprodukálható válaszok összessége. Az a teológus, aki a világteremtés hétnapos – 168 órás – változatát vallja, túllép egy határt, mert bagatellizálja a Bibliának az eszmeiségét, ami nem konkrét szavakból és értelmezésekből áll.” Falus András személyes hite szerint Isten teremtette meg a világmindenséget, azok törvényeit, benne az élettel és az emberrel. Számára soha nem okozott az ebben való hite konfliktust a genetika tudományának művelése közben. „Ráadásul meggyőződésem, hogy a tudománynak határai vannak, nem mindenható, és léteznek a tudomány által nem vizsgálható területei az egyes ember életének.”
Bodnár Dániel/Magyar Kurír