Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (Kétmilliárd pótlás az egyházaknak 6. o.) Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi ügyekért felelős államtitkára nyilatkozik annak kapcsán, hogy az elmúlt héten Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Bölcskei Gusztáv református püspök is kifogásolta a kormány több, a katolikusokat, illetve a reformátusokat érintő döntését. Az államtitkár közölte: nincs ok az aggodalomra, az egyházaknak pótlólag csaknem kétmilliárd forint jut a költségvetésből, ez hozzájárul ahhoz, hogy zavartalanul folytathassák munkájukat a hitéletben, a karitatív tevékenységük vagy a misszióik folyamán. Elmondta azt is: „A 2016-os Szent Márton-év külön támogatási keretből, EU-forrásból fog megvalósulni, ezért nem található a tétel a költségvetési sorok között. Megjegyzem, egy kormánydöntés tartalmazza, hogy a Szent Márton-tervet ötmilliárd forinttal támogatja a kormány.”

A Magyar Nemzet (Napi… 15. o.) ismerteti az olasz Corriere della Sera egyik cikkét, amelyben az olasz napilap a Vatikán és Oroszország közötti egyre intenzívebb kapcsolattartásról ír. A Vatikán szemében Moszkva segíthet a közel-keleti keresztények védelmében, és az orosz fővárosban is partnert látnak a nem európai pápában. A mai Oroszországban a Vatikán azon kevés országok egyikét látja, amely katonailag képes gátat vetni az iszlám fundamentalizmusnak. Egy vatikáni forrás így nyilatkozott a lapban: „Putyin mindent megtett, hogy mintegy keresztény cárként lépjen fel a Közel-Keleten, betöltve az európai államok és részben az Egyesült Államok által üresen hagyott helyet. A térség kisebbségei védelmezőjeként ajánlkozott fel, és nemcsak az ortodoxok, hanem a katolikusok védelmében is.”

A Székelyhon.ro (Mária-köszöntő… ) tudósítása szerint szombaton este tartották az év utolsó ünnepélyes Mária-köszöntőjét a csíksomlyói kegytemplomban. Ezúttal is hívők sokasága töltötte be a pápai kisbazilikát. A szentmisét megelőzően 16 órától a gyimesi hívek, majd 17 órától a csíkszentlélekiek végezték az imaórát. A hírportál emlékeztet rá: öt évvel ezelőtt kezdte meg működését a Mária Rádió csíksomlyói stúdiója, ez alkalomból a rádió munkatársainak lelki napot tartottak a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kollégiumának dísztermében. Így a Mária Rádió munkatársai is bekapcsolódtak az elsőszombati Mária-köszöntőbe. „Sokunk számára a hitet, a reményt erősíti bennünk a Mária Rádió, időseink, betegeink számára fénysugár a mindennapokban” – mondta a szentmisét celebráló Urbán Erik atya. Rendhagyó módon világi pap, Szőcs Csaba, az Erdélyi Mária Rádió műsorigazgatója prédikált. Kiemelte: „Sokan vannak, akik hónapról hónapra elzarándokolnak ide, Csíksomlyóra köszönteni a Boldogságos Szűzanyát e drága szentélyben. A Mária Rádió a kezdetek óta közvetíti az elsőszombati ájtatosságokat azok számára, akik nem tudnak eljönni személyesen. Felkínálja a lehetőséget az erőt adó lelki közösség megtapasztalására.”

A Székelyhon.ro kérdésére Urbán Erik ferences templomigazgató értékelte az idei évet. Elmondta: a lelkesedés hat év után sem lankad a hívekben, szüntelenül sokan jönnek minden hónap első szombatján. „Az elsőszombat nagyon sok hívő számára segítség, hogy komolyabb, mélyebb lelki életet éljen, olyat, amelyre régóta vágyakozott, nagyon sok terhet raknak le a hívek, olyan lelki terheket, amelyeket évek óta hordtak. Azt látom, hogy mindig lelkesen mennek haza az emberek, ezt ők is elmondják visszajelzésként, és ők adják tovább a lelkesedésüket másoknak, akik éppen ezért jönnek el. Igazából így vagyunk/leszünk eszközök Isten kezében, amellyel mások üdvösségét szolgáljuk” – emelte ki Erik testvér. Az elsőszombati liturgiának annyira kiváló lelki gyümölcsei vannak, hogy most a jubileumi Mária-évben más helyszíneken is megszervezik, így december 9-én, kedden Kolozsváron a ferences templomban lesz Mária-est a Csíksomlyói Szűzanya tiszteletére. Magukkal viszik a kegyszobor másolatát is, amelyet az elsőszombati körmeneten használnak.

A kolozsvári helyszínválasztás azért is jelképes, mert mindkét világháború alatt Kolozsváron őrizték a csíksomlyói kegyszobrot. „Amikor 1944 nyarán a keleti front veszélyesen közeledett, egész Erdély megbolydult, s menekült Magyarország felé. Az akkor Somlyón lakó ferencesek a kegytemplom hatalmas szobrát összepakolták egy hatalmas ládába, s teherszállítmányként feladták Magyarország legnyugatibb városába, Zalaegerszegre” – írja visszaemlékezésében a kilencvenöt esztendős Bíró János Antal atya. Ám Benedek Fidél akkori kolozsvári ferences házfőnök, miután tudomást szerzett a szobor elszállításáról, közölte: a Mária-szobornak nem szabad elhagynia Erdély határát. „A kolozsvári állomásfőnökkel megállítottuk a szerelvényt, levettük a szobrot, és elhelyeztük a kolozsvári ferencesek templomában, a templom és a sekrestye között, egy szűk folyosóra” – idézi fel a történteket Antal atya Hetvenöt év Isten szolgálatában című könyvében. „A Mária-szobrot a háború végeztével kamionnal visszaszállítottuk Csíksomlyóra, és azt a hírt kaptuk, hogy azt a teherszerelvényt, amely a szobrot Zalaegerszegre szállította volna, a zalaegerszegi pályaudvaron telitalálat érte. Most ki-ki maga döntse el, hogy a Mária-szobor megmenekülése csoda volt-e vagy sem. Nem befolyásolok senkit, de annyi biztos, hogy a Máriával kötött szövetségem azóta sokkal erősebb.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír