Napi sajtószemle

A Népszavában (9. o.) Sebes György Pápa az idő fogságában címmel megemlékezik arról, hogy a Szentatya ma ünnepli 78. születésnapját. A cikkíró bemutatja Rónay Tamás Halló, itt Ferenc pápa! című, a napokban megjelent könyvét. A Népszava külpolitikai rovatának vezetője kötetében arra igyekszik választ találni, miért mondta a katolikus egyházfő egyik méltatója, hogy „Ferenc pápa valóban Isten ajándéka a világ számára.”

A Magyar Nemzetben (8. o.) S. Király Béla Fekete karácsonyok címmel idézi Ferenc pápát, aki a közelmúltban azt mondta: a keresztényüldözés ma erősebb, mint az egyház első századaiban. Ma több vértanú keresztény veszti életét, mint abban a korban. A cikkíró hozzáteszi: mindez nem a képzelet szüleménye, hanem a számok tanúsága. Tényként állapítja meg, hogy „a gazdaság világában ugrásra Nyugat”, illetve az USA „jószerével” semmit nem tesz ez ellen. A szerző említést tesz a Párizsban nemrég megjelent, Fekete könyv a kereszténység helyzetéről című könyvről, amelynek szerkesztői Michel di Falco, Timothy Radcliffe és Andrea Riccardi. S. Király szerint ez a kötet is tanúsítja, „hiába a körpanorámás 21. századi média, a nyugati közvélemény vajmi keveset tud napjaink keresztényeinek mártír sorsáról.” Megállapítja: „A múlt mindig a jelenben íródik, és az uralkodó liberális elbeszélési mód önmagát fenntartó érdek, amelynek szerves része a keresztény múlt és jelen vívmányainak leértékelése. Nem véletlen, hogy nem fért bele az európai alkotmányba még a keresztény alapokra való hivatkozás sem.” Ám a könyv szerint mégis van remény, mivel „bármennyire kényelmetlen is az Európai Parlament infravörös ateista vagy ökozöld képviselőinek a hír, a keresztények száma folyamatosan nő, és lehet, hogy a Közel-Keleten vagy az Afrikában ellenük elkövetett gyalázat valami új kezdet jele – még akkor is, ha Európának kevés köze lesz hozzá. Növekvő létszámát tekintve ugyanis a keresztény vallás gravitációs pontja dél – Afrika, Latin-Amerika –, illetve kelet felé húzódik.” S. Király Béla szerint „Az ott élő, szenvedő, de növekvő keresztény közösségek talán jobban érzik, hogy a vallás nélküli világ az embernek nevezett faj végét jelentené.”

A Székelyhon.ro Iskolatej másként Csíkszéken is címmel ad hírt arról, hogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban élő gyermekek számára juttat tejet az, aki a Lactis Kft. új termékcsaládjának készítményeit vásárolja meg. A székelyudvarhelyi tejfeldolgozó cég társadalmi felelősségvállalási programja keretében két hónapja kapnak többek között tejet, vajat, tehéntúrót, sajtot a tusnádfürdői otthon gyermekei.

A Krónika.ro Új ortodox érseke lesz Székelyföldnek című beszámolója szerint Ioan Selejan Hargita és Kovászna megyei ortodox érseket választotta meg a Bánság metropolitájává keddi ülésén az ortodox egyház szent szinódusa. Az egyházvezetői tisztség Nicolae Corneanu temesvári érsek szeptember 28-án bekövetkezett halálával üresedett meg; a romániai ökumenikus mozgalom és vallásközi párbeszéd emblematikus alakjának tartott Corneanu több mint ötven éven át töltötte be ezt a funkciót. Az 1951-ben Bihar megyében született Ioan Selejant 1994-ben nevezték ki püspöknek az ugyanabban az évben alakult, csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei püspökség élére. A székelyföldi románok szellemi vezetőjének tartott egyházfő 2009-ben kapta meg az érseki rangot Daniel pátriárkától. Mintegy húszéves székelyföldi tevékenysége során a két megyében körülbelül százötven görögkeleti templomot újítottak fel, miközben közel félszáz új épült, továbbá kolostorok és kápolnák is létesültek. Miközben a két megyében mintegy százezer román nemzetiségű él, országos szinten itt a legnagyobb az ortodox templomok száma a hívek lélekszámához viszonyítva. Idén márciusban az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjúban Selejan kijelentette, lezártnak tekinti a székelyföldi ortodox templomépítések fejezetét, egyháza a továbbiakban a szociális kérdésekre, az emberek megsegítésére kívánja helyezni a hangsúlyt. A székelyföldi területi autonómia gondolatát ellenző egyházfő az interjúban készségét fejezte ki arra, hogy részt vegyen a nemzetiségek közti közeledést célzó román–magyar párbeszédben.

A Magyar Hírlapban (Jó érzés… 12. o.) Czigány György József Attila-, Magyar Örökség és Prima Primissima díjas költő, író nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a közelmúltban a XIV. Győri Könyvszalon nyitónapján a legnagyobb vidéki könyves rendezvény alkotói díját vehette át. Elmondta: „Számomra állandó vonzást jelentett Győr városa, ahol életem első tizenkét évét töltöttem.” Nemrég jelent meg Győri Te Deum című kötete, melyről Czigány György kifejtette: „A Te Deum hálaének, a város iránti szeretetemet jelzi. Megemlékezem a kötetben vendégszöveggel Bíró László katolikus tábori püspökről is, aki szintén Győrben járt gimnáziumba, ugyanúgy a bencésekhez, mint én, csak évtizedekkel később. Nagyon megindító élményt mesélt el. Amikor Szent László hermáját javítani vitték, kivehette magát az ereklyét, és hozzáérhetett Szent László csontjaihoz. Emellett győri ihletésű verseimet, prózáimat gyűjtöttem össze, amelyekben a városhoz kötődő emlékeimet elevenítettem fel.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír