Napi sajtószemle

A Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Nehéz év előtt áll Ferenc pápa címmel kiemeli: a Szentatya Ausztráliát kivéve mindegyik kontinensre el kíván látogatni 2015-ben. Ami az egyház reformját illeti, a kilenctagú bíborosi tanács februárban folytatja vatikáni tanácskozásait a Kúria reformjáról. Néhány hete ugyanakkor kiderült, hogy a Vatikán alkotmánya idén biztosan nem készül el, ennek legvalószínűbb időpontja 2016. A cikkíró szerint fontos döntések várhatók az őszi családszinóduson, amelynek ismét Erdő Péter bíboros lesz a főrelátora. Emellett Ferenc pápa enciklikát közöl a környezet védelméről. Szeptemberben Philadelphiába látogat, és értesülések szerint valószínűleg felszólal az ENSZ őszi közgyűlésén.

A Kárpátinfo.net (Kopt keresztényeket… ) beszámolója szerint ismeretlen fegyveresek legalább húsz kopt keresztényt raboltak el az utóbbi napokban Líbia középső részén. A fegyveresek szombat hajnalban szobáról szobára végigjártak egy munkásszállót Szirt városában, és felszólították az ott tartózkodókat, hogy igazolják magukat, majd elkülönítették a muszlimokat a keresztényektől. Utóbbiakat megbilincselték, és ismeretlen helyre hurcolták. A támadók tizenhárom embert raboltak el. „Tizenöt álarcos férfi érkezett négy járművel. Volt náluk egy lista az épületben lakó keresztényekről” – közölte egy szemtanú az AP amerikai hírügynökséggel. A neve elhallgatását kérő asszony elmondta, hogy három rokonát is elrabolták, ő csak azért menekült meg, mert sikerült elrejtőznie. Szirt a radikális csoportok egyik fellegvára Líbiában, a Tripoli és Bengázi között fekvő városban különösen aktív az Anszár as-Sáría nevű dzsihadista szervezet, amelynek tagjai 2013 szeptemberében megtámadták a bengázi amerikai konzulátust, és megölték Christopher Stevens nagykövetet. Az észak-afrikai országban egyre gyakoribbak a kopt keresztény közösség tagjai elleni támadások, de az egyiptomi állampolgárok vallási hovatartozástól függetlenül is célponttá váltak Líbiában, amióta Kairó támogatást nyújt a líbiai hadseregnek az iszlamista milíciák elleni küzdelemben. Líbiában az utóbbi években jelentősen megerősödtek a szélsőséges csoportok. A hírportál emlékeztet rá: Moammer Kadhafi elnök rezsimjének 2011-es bukása óta Líbia kis létszámú keresztény közössége többször is aggodalmát fejezte ki a szélsőséges iszlám csoportok elsősorban keleti országrészben való térnyerése, valamint a felekezetük elleni támadások megszaporodása miatt.

A Frissújság.ro Az utókor felelőssége az emlékezés címmel adja hírül, hogy vízkereszt ünnepén leplezik le a szatmárnémeti székesegyház előtti téren a Szamos-parti városból elszármazott nyíregyházi szobrászművész, Zagyva László alkotta új Hám János-szobrot. A hírportálnak Schönberger Jenő szatmári püspök nyilatkozik, idézve Meszlényi Gyulát, a szatmári egyházmegye egykori főpásztorát, aki kezdeményezte Hám János boldoggá avatását. A boldoggá avatási iratanyag előszavában így ír: „Hám János Istenért és felebarátaiért égő szeretettel élte benső életét, önmegtagadásokban, lemondásokban, az alázatosság és a bűnbánat szellemében. Élő hittel, törhetetlen reménységgel viselte a szenvedéseket. Egy pillanatra sem hagyta el bizalma a Gondviselésben. Mindezt látták és tanúsították kortársai. Isten népe, egyháziak és világiak már életében szentként emlegették. Több súlyos beteg embertársa gyógyulását is a püspök közbenjáró imájának tulajdonították. Kortársaiban a halála utáni évtizedekben is tovább élt életszentségének híre, ennek kapcsán lehetséges boldoggá avatásának óhajtása.”

A Maszol.ro Aki tizenhét évesen találkozott Istennel című cikkében olvashatjuk: Jálics Ferenc jezsuita szerzetes kontemplatív imamódról írt könyveit számos nyelvre lefordították, módszerét világszerte tanítják. A keresztény meditáció egyik legnagyobb élő mestere interjút adott a hírportálnak, hangsúlyozva: „Ez a módszer olyan ősi, mint maga az emberiség, csak időről időre elvész, de mindig jön valaki, aki újból tanítja. Az egyházon belül sem új ez, több helyen le van írva, hogy az Istenhez vezető útnak három szakasza van: az elsőben meg kell tanulni betartani a tízparancsolatot, utána meg kell Jézus Krisztust ismerni, tanuláson és gondolkodáson keresztül, ezt követően pedig be lehet vezetni a hívőt a teljes csöndbe, ott van ugyanis a legnagyobb fejlődés.” 

A Krónika.ro Ha iskola nincs, tanító rend sem lesz címmel hosszabb beszélgetést közölJelenits István piarista szerzetes tanárral, teológussal a felekezeti oktatásról, a hittantanításról. Az interjúban elmondta: „A hittantanítás iskolai bevezetése semmiképpen sem valamiféle fenyítési módszert jelent, hanem azt, hogy a kereszténységünk által az európai kultúrához tartozunk. A másként gondolkodó vagy nem keresztény vallású gyerekek esetében viszont lassan, türelemmel juthatunk el oda, hogy igényelni fogják a hittant. Olyan eset is előfordul, hogy a szülők a maguk gyermekkorában nem jártak hittanra, és most a gyerekük révén szeretnék behozni a lemaradást. Az mindenképpen fontos, hogy a szülő döntsön, és ne a gyerek, mert sokkal kevesebb lesz a menet közben felmerülő gond. Fontos továbbá az is, hogy a pap, vagy aki tanítja a hittant, jó problémamegoldó legyen, és mindenekelőtt abból induljon ki, hogy a hittanórának az atmoszférája merőben különböző, mint például a biológiaóráé.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír