Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5. o.) Az orosz ortodox egyház közeledik Ferenc pápához címmel idézi az orosz ortodox egyház sajtószóvivőjét, Alekszander Volkovot, aki a Ria Novosztyi című lapnak elmondta: „Az elmúlt években több lett köztünk a közös pont, mint ami elválaszt minket katolikus testvéreinktől. Kirill pátriárka számos kérdésben egyetért Ferenc pápával, az ukrán görög katolikus egyház tettei azonban továbbra is a két egyházi vezető találkozásának legfőbb akadályát jelentik.” Volkov szerint Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozója sokkal fontosabb a puszta formalitásnál. A Magyar Hírlap emlékeztet rá: a Szentatya tavaly novemberben, isztambuli látogatásakor azt nyilatkozta, hogy bármikor kész találkozni az orosz ortodox egyház vezetőjével.

A Kártpátinfo.net és a Székelyhon.ro Vízkereszt mint a karácsony lelki értelmezése címmel közöl beszélgetést Csapai Árpád-Szilárd egyetemi lelkésszel, aki elmondta: „Karácsonykor van Jézus születésnapja, azt ünnepeljük, hogy a második isteni személy megtestesült a világban. Vízkereszt ünnepe karácsonynak a lelki értelmezése. A világosság eljött a világba. Isten megjelent az emberek között úgy, mint a világosság, ami a sötétségben világít, azért, hogy azokat, akik sötétségben élnek, világosítsa meg teljesen lelki értelemben. Vízkeresztkor emlékezünk Jézus megkeresztelkedésére, a kánai menyegzőn a víz borrá változtatására, a napkeleti bölcsek látogatására. Ha a spirituális oldalát nézzük, ez az ünnep arról szól, hogy a megtestesült Isten születésével megszentelte a földi vizeket. Ezen a napon ennek a mély hittitoknak a fényében és ünneplésében szentelik meg a vizet, amivel aztán megszentelik a házakat is. A házszentelés is kicsit kapcsolódik karácsonynak ahhoz a titkához, amely különös módon vízkereszt ünnepében fejeződik ki.” Az egyetemi lelkész szerint nem véletlenül ünnepeljük vízkeresztet az év elején, mert felhívja a figyelmet arra, hogy egész esztendőben ezen ünnep titkának az optikáján keresztül alakítsuk az életünket.

A Magyar Hírlap (3. o.) Bátor magyar alaptörvény címmel számol be az Esztergomban megrendezett Becket Szent Tamás-emléknapról, amelyen Trócsányi László igazságügyi miniszter a jog és a kereszténység kapcsolódási pontjairól tartott előadást. Figyelmeztetett: a keresztény gyökereket elvágni, a kereszténység értékeit el nem ismerni súlyos hiba. Leszögezte: az új magyar alaptörvény megtette azt, amire az Európai Uniót alapító szerződő felek nem mertek vagy nem akartak vállalkozni: kodifikálta a kereszténység szerepét. Hozzátette: a kereszténység szerepének és más értékeknek – mint a nemzet és a család – említésével az alaptörvény már lezártnak hitt kérdésekhez mert hozzányúlni. A magyar alkotmány körül némileg szokatlan és váratlan módon kibontakozott nemzetközi vita ennek is szól.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír