Napi sajtószemle

A Frissújság.ro (Felavatták… ) beszámol arról, hogytegnap, vízkereszt ünnepén szentmisén és szoboravató ünnepségen méltatták a város- és egyházépítő Hám János püspök munkásságát, majd felavatták új köztéri bronzszobrát – Zagyva László alkotását –  a szatmárnémeti római katolikus székesegyház előtti téren.

A Krónika.ro és a Székelyhon.ro (Betörtek…) híradása szerint ismeretlen elkövető tört be vízkereszt ünnepére virradóra a gyergyószentmiklósi Szent István-templomba. Az, hogy csak a pénz kellett neki, egyértelmű, hiszen semmilyen más tárgyat nem vitt  magával, csak a Szent Antal-persely tartalmát, pedig a kegytárgyakon kívül egy laptop és egy videovetítő is ott volt. Az ügyben a rendőrség vizsgálatot indított. Keresztes Zoltán plébános közölte: ez a betörés intő jel Istentől, hogy komolyabban oda kell figyelniük a templom biztonságára, ezért mielőbb kamerákat szerelnének fel.

A Maszol.ro Közel száz év elteltével épülhet újra templom Törökországban címmel ad hírt arról, hogy a török kormány által engedélyezett hasonló építkezésre több mint kilencven éve nem volt példa a kis-ázsiai országban.A modern Török Köztársaság létrejötte – 1923 – óta nem adtak ki keresztény templom építésére engedélyt, a már meglévő templomok restaurálását azonban engedélyezte a kormány. Az új templom Isztambul Yeşilköy külvárosában épül a törökországi keresztény szír közösség számára. Az épület összesen 1,5 millió euróba kerül, amit teljes egészében a szír közösség finanszíroz. A török állam az építkezési terület átengedésével járul hozzá a templom megvalósulásához. Törökországban jelenleg körülbelül huszonötezer keresztény hitű szír él, többségük a fővárosban.

A Népszabadságban (9. o.) N. Kósa Judit Kifizetve címmel fűz kommentárt ahhoz a hírhez, hogy a kormány az elmúlt év végén kétmilliárd forintos pályázatot írt ki „az egyházak köznevelési feladatainak támogatására”. A szerző szerint a pályázati feltételeknek csak az oktatásban már komoly pozíciókat szerzett történelmi egyházak felelnek meg. N. Kósa Judit arra kíváncsi, hogy „a hajdúsági görögkatolikusok részesülnek-e majd a kormány gáláns újévi ajándékából. Megérdemlik, hiszen ők például Balog humánminiszterrel vállt vállnak vetve küzdöttek a szegregált oktatás mintaintézményévé vált Huszár-telepi iskoláért. Míg a miniszter húzta a prímet, a püspök szorgalmasan kontrázott a bíróságon – igazán nem rajtuk múlt, hogy ott és akkor nem sikerült bebizonyítani: a rossz, balliberális kirekesztés mellett létezik jó, keresztény-nemzeti integráció is.” A cikkíró az öt éve működő nemzeti együttműködési rendszer lényegének a kirekesztést tartja, s ebben szerinte „némely egyházak készek is segédkezni, önként teremtve meg a rendszer által preferált középosztály kivételezett oktatását. Jutalmuk a biztos anyagi háttér, valamint az állami iskolarendszert is mind jobban átitató keresztény szellem, a világnézetileg semleges oktatás polgári követelményének mind látványosabb semmibevétele”.

A Magyar Nemzetben (10. o.) P. Szabó Ernő Az isteni teremtés létezése címmel számol be arról, hogy Földi Péter Kossuth- és Prima Primissima díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja Somosi betlehem című alkotásának reprodukciójával kívánt barátainak áldott, békés karácsonyt és boldog új évet a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A múzeumban jelenleg a művész Földemlék című tárlata tekinthető meg, február 15-éig. A cikkíró kiemeli, hogy a Somosi betlehem mellett a kiállításon látható a Krisztus keresztre feszítése által ihletett Én istenem, én Istenem című kompozíció, s az ezredfordulón készült Harmadnapon. Nagy Imre művészettörténész szerint Földi Péter művei olyan egésszé állnak össze, amely ki tudja fejezni a kor vizuális valóságát: „Olyat mond ki, aminek révén a társadalmat önmagával szembesíti, ez az, ami a művészetet a közösség számára hasznossá teheti. Olyan szakrális üzenete van a művészetnek, amelyben a teremtett erő nyilvánul meg. Ez adott esetben az isteni teremtés létezését igazolja vissza, vagy azt a kozmikus erőt, amellyel az egész teremtett világ előtt igazoljuk magunkat. A létezésünket tudjuk igazolni ezen a szinten.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír