Napi sajtószemle

A Napi Gazdaság (16. o.) a nap idézeteként közli Ferenc pápa szavait: „A párizsi merénylet elgondolkoztat azon, mekkora kegyetlenségre képes az ember.”

A Magyar Nemzetben (7. o.) Lukács Csaba Mindennapi őrültségeink címmel leszögezi: a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségében történt, tizenkét ember halálával járó hidegvérű mészárlás barbár dolog, jóérzésű ember számára felfoghatatlan cselekedet. A cikkíró azonban föltesz néhány kérdést: „Belefér-e a szólásszabadságba a provokáció, és hol a határ a bátor vicc és az ízléstelen, másokat tettre serkentő gúny között? Szabad-e tréfálkozni valakinek a hitével? Van-e érdemi különbség az erőszak áldozatán való nevetés és az öreg, beteg egyházfőn való élcelődés között? A másik fontos kérdés Európa identitása. Ha egyik oldalról folyamatosan leépítjük a zsidó-keresztény gyökerekre emlékeztető hagyományainkat, mert másokat – például a mozlimokat – sértheti a kereszt, a vallásos tartalmú karácsony vagy éppen egy nemzeti zászló, akkor miért lepődünk meg, ha bepöccennek azon, hogy a hitükkel viccelődünk a Mohamed-karikatúrákkal?” Lukács rámutat arra, hogy a különböző vallási-kulturális hátterű emberek másképp reagálnak ugyanarra a dologra. „Egy vallásgyalázó rajz láttán egy szekularizált keresztény megvonja a vállát, vallásos társa esetleg bajszába dörmögi nemtetszését, de egy radikális iszlámhitű előveheti a Kalasnyikovot is… Úgy tűnik, egyszerűen áthidalhatatlan különbségek vannak vallások és kultúrák bizonyos rétegei között, és csak azt tudomásul véve lehet valamit kitalálni, ami közelebb hoz minket egymáshoz.” A szerző idézi a bibliai eredetű mondást: „Ki szelet vet, vihart arat.” (Óz 8,7) Hozzáteszi: „Lehet azon vitatkozni, hogy ki kezdte az egészet, és ki volt, aki csak visszaütött, de nagyon úgy tűnik, mindannyian benne vagyunk egy tornádóban.”

Az Erdon.ro (A németek… ) és a Magyar Hírlap (Veszélyben érzi magát… 6.o.) is ismerteti a TNS Emnid közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményét, amelyből kiderül: a német lakosság 61 százaléka úgy véli, hogy a muzulmán vallás nem illeszkedik a Nyugat életmódjához és értékrendjéhez. A németek 40 százaléka idegennek érzi magát hazájában a muzulmán jelenlét miatt, és 25 százalékuk szerint meg kellene tiltani a muzulmán vallásúak bevándorlását Németországba. A Magyar Hírlap emellett közli a brit Economist című gazdasági lap adatait is, amelyek szerint Franciaországban a legmagasabb – 8 százalék – a muszlimok aránya. Belgiumban és Németországban 6-6, Nagy-Britanniában 5 százalék. A legmagasabb Spanyolországban – 65 százalék – azok aránya, akik szerint az iszlám nem egyeztethető össze a Nyugattal. Svájcban 60, Franciaországban 56, Svédországban 50, Nagy-Britanniában 44 százaléknyian vélekednek így.

A Maszol.ro (Ferenc pápa… ) beszámolója szerint Angelina Jolie csütörtökön levetítette Rendíthetetlen című, második világháborús filmjét a Vatikánban, majd Ferenc pápa személyesen is fogadta az Oscar-díjas színésznőt. A vetítésen a Szentatya nem vett részt, de a bemutató után fogadta Angelina Jolie-t. A hollywoodi sztár közleményben számolt be róla, hogy a Vatikántól meghívást kapott Louis Zamperini amerikai olimpikonról és második világháborús hősről forgatott új filmje levetítésére.  Jolie a közelmúltban elhunyt Zamperini fiával, Luke Zamperinivel együtt volt a vetítés házigazdája. A különleges bemutatót a pápai tudományos akadémia székhelyén tartották. A hírportál emlékeztet rá: Zamperini repülőgépét a háború alatt a Csendes-óceán fölött lelőtték, negyvenhét napig hányódott a tengeren két túlélő társával, majd miután a japán haditengerészet rájuk talált, hadifogolytáborba kerültek. Az 1936-os olimpián feltűnt olimpikon élettörténetét megfilmesítő Jolie közeli barátja lett az idős embernek a produkció előkészítése során, és halálát mélységesen meggyászolta. Angelina Jolie megtiszteltetésnek nevezte a vatikáni meghívást, és kijelentette: a Louis Zamperini öröksége iránti tiszteletadásnak tekinti. Zamperini erős hitű ember volt, aki képes volt megbocsátani, és az emberi lélek erejét is bizonyította.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír