Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1., 5. o.) Ferenc pápa: A sajtószabadság nem korlátlan címmel idézi a Szentatyát, aki a Srí Lankáról a Fülöp-szigetekre tartó repülőgép fedélzetén közölte: „Nem szabad provokálni, megsérteni mások vallását, nem szabad gúnyt űzni belőle.” Hozzátette: a szólásszabadsághoz való jogot mások megsértése nélkül kell alkalmazni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megengedhetetlen ölni a vallás nevében, amelyet soha nem lehet az erőszak igazolására használni (Lásd tegnapi, január 15-ei számunkban a Ferenc pápa: A szólásszabadságnak vannak határai című beszámolónkat – a szerk.)

A Magyar Nemzetben (Márfi érsek… 6. o.) Márfi Gyula veszprémi érsek nyilatkozik annak kapcsán, hogy a minap a Veszprémi Naplóban kifejtette gondolatait a Charlie Hebdo párizsi magazin munkatársai ellen elkövetett terrorcselekményről. A főpásztor szerint a jogrendszer nem ad tisztességes eszközt a hitükben megbántottaknak, hogy megvédjék magukat és a hitüket. Hozzátette: nemcsak a terroristákat és elvbarátaikat tartja felelősnek, hanem a lap alkalmazottait is. A baloldali média azonnal nekiesett, de Márfi érsek elmondta: álláspontja nem változott, inkább megerősödött a véleményében. „Nem tartozik a véleménynyilvánítás körébe egy olyan karikatúra, amely a mennyei Atyát és Jézust anális nemi aktusban ábrázolja, mint ahogy Mohamed próféta, Ábrahám vagy Mózes gúnyos kifigurázása köszönő viszonyban sincs a véleménynyilvánítással… Cikkemre húszezernél is többen reagáltak, többségük köszönetét és egyetértését fejezte ki. A kritikusokat nem akarom megsérteni, észrevételeiket komolyan veszem, de meggyőződésemet nem ingatták meg. Voltaire-rel én is meghalnék azért, hogy az enyémmel ellenkező vélemény is szabadon elhangozhassék, de a Charlie Hebdo gúnyrajzai nagyon távol állnak attól, amit szabad véleménynyilvánításnak nevezhetünk. Ezek a szó szoros értelmében gyilkos karikatúrák, mert gyilkolni nemcsak fegyverrel, hanem szóval és írással, grafikával is lehet.” Márfi Gyula elmondta azt is: „Kétségtelen, hogy a keresztény értékrendet fejre állították, Isten az értékrend aljára került, a pénz (ez is érték) a csúcsra került, ezt imádja számtalan európai polgár. Ezért jelenik meg most több millió példányban a Charlie Hebdo… De itt alapjában véve nem a keresztény hit sérül, hanem azok az alapvető emberi értékek, amelyeket a nem keresztények és az ateisták is megbecsülnek. Éppen most kaptam egy e-mailt, amelyben egy – a kereszténységgel nem szimpatizáló ember – fejezi ki egyetértését velem. Azt írja, hogy most két szélsőséges szemlélet csap össze: az egyik az elvakult fundamentalista muszlimoké, a másik az ugyancsak elvakult ultraliberálisoké. Nehezíti a helyzetet, hogy az iszlám fundamentalisták egy része minden keresztényt azonosít Európával és Afrikával, a Charlie Hebdo munkatársait is. Így az iszlámot gyalázó európaiaknak közük van a Közel-Keleten és másutt lefejezett és keresztre feszített keresztények halálához is. »A szó veszélyes fegyver« – énekelte egykor az Illés együttes. Nos, a gúnyrajz sem kevésbé veszélyes.” A kérdésre, hogy mit tehetnek az európai keresztények a mostani helyzetben, a veszprémi érsek azt válaszolta: „Nem elégedhetünk meg sem azzal, hogy elítéljük a terroristákat, sem azzal, hogy megfogalmazzuk kritikánkat az ultraliberális szemlélettel szemben. Imádkoznunk kell mindkét táborért: »Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek.« És meg kell próbálnunk komolyan vennünk – önmagunkra is alkalmazva – Jézus szavát: »Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban« (Mk 1,15).”

A Magyar Hírlapban (Harrach… 1., 3. o.) Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője nyilatkozik, aki elmondta: „Valóban, különös következetlenség mutatkozik a nyugat-európai államok gondolkodásában: miközben nem állítanak karácsonyfát egyes nagyvárosok főterén, mondván, ez vallási okokból zavarhatná a helyi muszlim közösséget, a legdurvább vallásgyalázást is eltűrik egy vicclapban. Márpedig (…) sem a sajtó-, sem a szólásszabadság nem terjedhet ki a vallásgyalázásra.”

A Magyar Nemzet (Ökumenikus… 2. o.) beszámol a Hittani Kongregáció vezetőinek és az európai püspöki konferenciák hittani bizottsági elnökeinek esztergomi tanácskozásáról, ismertetve az általuk kiadott közlemény főbb megállapításait is.

A Magyar Nemzetben (10. o.) Pion István Zene szeretetből és örömből címmel leszögezi: reneszánszát éli Assisi Szent Ferenc kultusza. A pápa is az ő nevét választotta magának hivatalba lépésekor, és nem csupán ennek kapcsán, de idehaza is egyre többször kerül szóba a katolikus egyház egyik legismertebb szentje, köszönhetően többek között magának a ferences rendnek. Ehhez járul hozzá most az is, hogy a rend révén a Zeneakadémia is bekapcsolódik „a szeretet és a szegények, valamint az elesettek felé fordulás védőhálójának foltozásába.” Szakcsi Lakatos Bélával és barátaival karöltve, a ferencesek szervezésében valósul meg az a koncert, amelynek bevételeiből autistákat támogatnak. Ma este nyolc órától a Kossuth-díjas jazz-zongorisa és muzsikustársai George Gershwin és Leonard Bernstein műveit adják elő a Zeneakadémián.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír