Napi sajtószemle

A Népszabadság (Ferenc… 8. o.), a Népszava (Ferenc pápa… 8. o.) és a Magyar Hírlap (A szegénység ellen… 6. o.) beszámol arról, hogy tízezren ünnepelték tegnap a Fülöp-szigeteken Ferenc pápát, aki a súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket és a korrupciót bírálta az állam elnökével tartott találkozóján.

A Magyar Hírlap (Eljöhet… 5. o.) Recep Tayyip Erdoğantörök elnököt idézi, aki hívő szunnita. A politikus elmondta: nagy aggodalommal figyeli, hogy a párizsi Charlie Hebdo című provokatív hangvételű szatirikus lap elleni terrorcselekmény kapcsán egyesek az iszlámot támadják. „Minden erőfeszítésünk ellenére életre akarják kelteni a civilizációk összecsapása elméletét.” A török államfő leszögezte: semmi köze a szólásszabadsághoz annak, ha több millió példányban kinyomtatják a magazint, ez inkább „mások szabadságának terrorizálása”. A lap ugyanis számos karikatúrát jelentetett meg Jézusról, Ferenc pápáról és Mohamed prófétáról. „A szólásszabadságnak vannak határai, addig terjed, amíg az én szabadságom” – mondta Erdogan, és emlékeztetett rá, hogy Ferenc pápa is elítélte a lapot.

A Magyar Nemzetben (17. o., 20–21. o.) György Zsombor Haramiák címmel felhívja a figyelmet: miközben Franciaország a terror áldozatait gyászolja, kevés figyelem irányul Afrika középnyugati részére, ahol sok száz embert mészároltak le néhány óra alatt az iszlamisták. A nigériai Boko Haram szervezet 2009-ben alakult, azóta több ezer ember haláláért felelős. A veszély nagy, Nigériában és néhány környező országban – Nigerben, Csádban és Kamerunban – új „Iszlám Állam” kikiáltását tervezik a szélsőségesek.

A Maszol.ro A németek többsége szerint az iszlám nem veszélyezteti a demokráciát címmel ismerteti a ZDF országos közszolgálati televízió közvélemény-kutatásának eredményét, amelyből kiderült: Németországban a lakosság 58 százaléka szerint az iszlám nem veszélyezteti a demokráciát. Az iszlamista terrortól való félelem azonban erősödött, jelenleg a németek hetven százaléka tart attól, hogy szélsőséges iszlamisták terrorcselekményt követnek el a közeljövőben Németországban. A németeket megosztja Angela Merkel kancellár Christian Wulff korábbi államfőtől származó megállapítása, miszerint a keresztény-zsidó gyökerek mellett az iszlám is Németország része. A ZDF vizsgálata szerint a lakosság 48 százaléka egyetért, 48 százaléka nem ért egyet ezzel az állítással, míg négy százalék nem foglal állást a kérdésben.

A Nyugatijelen.com Isten virágoskertjében címmel emlékeztet rá: Déván, a Szent Antal-plébánián egy esztendeje működik a Fioretti-csoport, amely az értelmi fogyatékkal élő fiatalok, gyermekek számára nyújt találkozási lehetőséget, közösségi alkalmat. A csoport kezdeményezője László Attila, aki több mint egy évtizedes tapasztalattal a háta mögött szólította meg az értelmi fogyatékkal élő fiatalokat, gyermekeket, illetve szüleiket. A hírportálnak adott interjújában elmondta: „Tizenegy évvel ezelőtt egy svájci barátom ajánlotta fel a lehetőséget, hogy egy genfi alapítványnak segítsek levezetni a Romániában tervezett táboroztatást. Ez volt a mélyebb találkozásom az értelmi fogyatékkal élőkkel. Előtte azonban a katolikus egyház keretében alkalmam volt olyan családokat látogatni, ahol éltek ilyen fiatalok, gyerekek, és már akkor motoszkáltak bennem olyan kérdések, hogy mit is jelent az értelmi fogyaték, miben különböznek ezek a gyermekek, fiatalok tőlünk, hogyan élnek, mire volna igazán igényük. Azóta minden nyáron több táborban veszek részt, és annyira mély kapcsolataim lettek ezekkel az emberekkel, hogy úgy érzem: szükségem van arra, hogy találkozzam velük és együtt legyünk… a legtöbb ember fél a közelségüktől, mert nem érti őket meg. Tavaly volt egy olyan gondolatom, hogy nem is helyes, hogy fogyatékkal élőről beszéljek, hanem inkább úgy mondanám, hogy ők mások. Mint ahogy mindannyian különbözünk egymástól, mások a képességeink, elvárásaink, azok, akiket fogyatékkal élőknek nevezünk, szintén csak annyiban különböznek tőlünk, hogy bizonyos vonatkozásban mások. Közeledni kell hozzájuk ahhoz, hogy megismerjük és megértsük őket.” László Attila örömmel beszélt arról, hogy mind a fiatalok, mind a szüleik egyre otthonosabban érzik magukat a találkozókon. „És nagyon jó látni, hogy a fiatalok, gyermekek hogy örvendenek egymás jelenlétének, hogyan közelednek azokhoz, akik végigkísérték őket ezen a kalandon egy év alatt. Nem tartják már egymást idegennek. És nagy tisztelettel nézem ezeket a szülőket, akik tényleg vállalják, hogy támogatják gyermekeiket, és nagy szeretetben részesítik őket. Egy év után sok embernek a füléhez eljutott a tevékenységünk, és vannak, akik igényelik, hogy bekapcsolódjanak a mozgalmunkba. Tehát nagy levegőt kell vennünk, mert úgy néz ki, hogy tovább kell lépni. A kis közösségünket meg kell nyissuk azok előtt, akik eldugva, esetleg szégyenkezve viselték otthon ezt a terhet, mert van, akinek teher elviselni, hogy a  gyermeke fogyatékkal él. Félnek a szomszédok megjegyzéseitől, ilyen vonatkozásban még éretlen társadalmunk. Azt hiszem, jelenleg ez a legfontosabb célkitűzésünk, hogy ilyen embereket befogadjunk, hogy érezzék, nincsenek magukra hagyva, esetleg a fiatalok is kapjanak maguknak egy olyan környezetet, ahol otthonosan tudnak mozogni, együtt tudnak vidám pillanatokat tölteni, szórakozni, kikapcsolódni. Meg a szülők is tudjanak szusszanni.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír