Napi sajtószemle

A Frissújság.ro Luxusüdülőkbe vitték a hajléktalanokat címmel tér vissza Ferenc pápa múlt heti, Fülöp-szigeteki apostoli látogatására, kiemelve, hogy az ország kormánya 490 koldust és hajléktalant tüntetett el Manila utcáiról a Szentatya látogatása idején. Corazon Soliman népjóléti miniszter számolt be arról, hogy a fővárosi Roxas sugárútról szállították a nyaralóba a 490 embert, majd órákkal a pápa elutazása után visszavitték őket ugyanoda. A tárcavezető azzal védekezett, hogy nem akarták becsapni az egyházfőt, csak aggódtak, hogy a koldusok és hontalanok bűnözők csapdájába estek volna a vasárnapi pápai misére özönlő hatmilliós tömegben. „A program része a kiképzés; hozzászoktatjuk őket ahhoz, hogy léteznek lakások, amelyeknek van ajtaja, és található bennük vécé” – mondta a miniszter asszony. A hírportál megjegyzi: a Chateau Royale, ahol az érintetteket elhelyezték, nem csupán vécékkel van felszerelve, hanem több úszómedencével, de még sziklamászó pályával is. A honlapja szerint egy éjszakára 544 dollárba kerül egy átlagos szoba. „A pápa a Fülöp-szigetekre volt kíváncsi, a rútságaival együtt. Ugyan miért teszünk úgy, mintha gazdag, fejlett ország lennénk?” – tette fel a kérdést Terry Ridon parlamenti képviselő, aki hivatalos vizsgálatot kezdeményezett a nagy felháborodást kiváltó ügyben.

A Magyar Nemzetben (17., 20. o.) Fázsy Anikó Tiltott betlehem címmel a párizsi szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo elleni, január 7-ei, tizenkét halálos áldozatot követelő terrortámadás ürügyén azt vizsgálja, milyen állapotban van ma Franciaország. A cikkíró egy erkölcsileg és ideológiailag kiüresedett, értékes hagyományait megtagadó, a valós gondokkal szembenézni nem hajlandó társadalmat mutat be, amelyben érvényesül 1968 „szentháromsága: Nevetségessé tenni. Szétbontani. Rombolni… „A libertárius Franciaország zsákutca” – szögezi le Fázsy Anikó. Kiemeli: az elmúlt évtizedekben sok muszlim országból származó ember lett francia állampolgár, „de nem vesz részt a nemzet életében, nyíltan ellene fordul. Önmagukba forduló, elzárkózó közösségekben élnek. Az elkülönülést álszentség övezi, politikai korrektségek vagy naiv elképzelések… Az egyre erőszakosabb kisebbségek, vallási közösségek követelőzéseinek engedve, a keresztény vallási ünnepeket megtagadva (Franciaországban tilos betlehemet állítani, a karácsonyi szünet téli szünetté vedlett) a politikai elit a múltat tagadja meg.” Ám a sokat emlegetett laicitás nem vonatkozik a muzulmánokra: állami pénzekből is épülnek mecsetek. A katolikus Bretagne-ban az eddigi ötven mellé további mecseteket terveznek. Az itt élő muzulmán közösségek sem közösködnek a nem muzulmánokkal. Szaúd-Arábia karitatív tevékenységet folytat Franciaországban, iskolákat alapít, arab egyetemekre ad ösztöndíjat. Bretagne-ból ment eddig a legtöbb harcos Szíriába harcolni az Iszlám Állam mellett, köztük francia családok gyermekei is. A veszély nyilvánvaló, de nem számít politikailag korrektnek az a tényeken alapuló megállapítás, hogy valamennyi iszlám csoport, még a magukat mérsékeltnek mondók is arra törekednek, hogy a köztársaságon belül lassan, de biztosan kiépítsék a saját társadalmukat.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Az élet… 23. o.) Dobrovits Mihály iszlámszakértő nyilatkozik, aki azt állítja, hogy a három monoteista vallásban minden különbözik egymástól. „Az összes elem megvan az iszlám vallásban, ami a judaizmusban és a kereszténységben, csak éppen minden teljesen mást jelent, ugyanis ez a hitrendszer úgy alakult ki, hogy fokozatosan érkezett meg a hívekhez a Korán, mindig újabb és újabb kinyilatkoztatásokkal. Az Ószövetséghez hasonlóan egyszerre kinyilatkoztatás és törvény, amely a legintimebb részletekig szabályozza a hívek életét. Sokáig Mohamed azt gondolta, hogy a zsidók és a keresztények el fogják fogadni prófétának mint az isteni kinyilatkoztatás beteljesítőjét… Amíg Mohamed meg akart felelni a zsidóknak és a keresztényeknek, csak jámbor istenfélelemre intette a pogány mekkaiakat… A döntő fordulat 621-ben következik be, amikor Mohamed elfogadja a Kába-kultuszt, és közli, hogy ő nem keresztény, és nem zsidó, hanem Ábrahám eredeti vallását követi. Ezzel kilépett abból a folyamatból, amely a másik két vallással összekötötte, azt mondta, megszünteti és meghaladja azokat. Ebből a szakításból következik az, hogy az iszlám értelmezése szerint a kereszténység érthetetlen és magyarázhatatlan. Amikor a próféta meghalt, fiúörökös híján a közösség ott maradt vezető és leírt kinyilatkoztatás nélkül. Meg kellett konstruálni egy hagyományt, és magyarázatokat kellett írni a szent szövegekhez. Ez a Hadísz, amely a próféta életét magyarázza. A szó azt jelenti, hogy hír… Mint az evangélium. Mintha a Korán volna az Ószövetség, a Hadísz az Újszövetség, amely elmondja, hogyan tevékenykedett az élő ige a földön. Az iszlámnak az a sajátossága a kereszténységgel szemben, hogy előbb vált világbirodalommá, mintsem hogy leírt Koránja és szilárd teológiája lenne.” Igaz ugyan, hogy a hinduk szent szövegeit, a Védákat sem írták le, „de nem is szerepel bennük, hogy hódítsátok meg a világot, mert tietek az egyetlen igaz kinyilatkoztatás.” Dobrovits professzor leszögezte: az iszlám meghatározza az egész élet rendjét, de csak úgy tudja elképzelni magát, mint uralkodó vallást. „Keresztény lehet valaki nem keresztény országban is, de muzulmánnak – elvileg – csak muzulmán országban volna szabad élnie, vagyis Angliából kellene Pakisztánba vándorolni, és nem fordítva… Az iszlámban elvileg nem is lehetne világi törvényhozás, mert a Korán a törvény.”

 
Bodnár Dániel/Magyar Kurír