Napi sajtószemle

A Maszol.ro (Szarajevóba látogat Ferenc pápa… ) hírül adja, hogy a Szentatya vasárnap bejelentette: idén június 6-án Bosznia-Hercegovina fővárosába, Szarajevóba látogat, hogy lendületet adjon a testvériség megteremtése érdekében kifejtett erőfeszítéseknek a nyugat-balkáni országban, ahol két évtizede háború pusztított.

A Magyar Hírlap (4. o.) A megszentelt élet napját ünnepelték címmel számol be arról, hogy a hétvégén egyházmegyénként saját rendezvényekkel emlékeztek meg a szerzetesközösségek a megszentelt élet napjáról. A lap megállapítja: különleges ünnep a mai, hiszen Ferenc pápa 2015-re meghirdette a megszentelt élet évét.

A Krónika.ro (Egy éve… )  interjút készített Balla Barnabás pálos szerzetessel, abból az alkalomból, hogy egy éve tértek vissza Hargitafürdőre a pálosok. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel és áldotta meg az ott alapított kolostort, ahol jelenleg két szerzetes tevékenykedik. Balla Barnabás elmondta: „Az elmúlt időszakban figyeltünk, tanulgattuk a helyi szokásokat, főleg az egyházmegyés papoktól, a szerzetesektől. Próbáljuk elsajátítani azt a fajta gondolkodásmódot, mentalitást, amely a székely néppel való kommunikációt megkönnyíti.” A pálos szerzetes hozzátette: a helyiekkel való kapcsolatuk egyre szorosabb, szilveszter éjszakáján többen segítettek a kolostor elfagyott fűtésrendszerének megjavításában, de az év többi részében is kiveszik a részüket a közmunkából: segítenek a templom takarításában, díszítésében, a fahordásban, folyamatosan érdeklődnek, hogy van-e valamire szükségük. A szülők kezdeményezésére újraindították a gyermekkórust, a szentmiséken az ő hangjuk csendül fel szintetizátor és gitár kíséretében, amelyeken szintén gyermekek játszanak.

A korábbi helyi plébános, László Rezső kezdeményezéseit is próbálják újraindítani. Újra szerveznek közös filmvetítéseket és bibliaórákat. Augusztusban megtartották a Szent István-búcsút, és sikerült megszervezni a gyalogos zarándoklatot is a csíksomlyói pünkösdi búcsúba: a hargitafürdőiekhez csatlakoztak a pálosok Magyarországról motorkerékpárral érkezett barátai is. A helyiekkel részt vettek a ferences szerzetesek által szervezett Mária-köszöntőn, illetve tavaly a Fekete Madonnához való zarándoklatba is bekapcsolódtak.

A hírportál emlékeztet rá: a pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok hozott létre, 1250-ben.

Az Erdon.ro Mohamed próféta életét mutatja be Irán eddigi legnagyobb költségvetésű filmje címmel közli, hogy a teheráni Fádzsr nemzetközi filmfesztiválon mutatták be vasárnap a Mohamed próféta életéről szóló alkotást, az iráni filmgyártás eddigi legnagyobb költségvetésű produkcióját. A próféta méltóságának védelmében a filmet versenyen kívül vetítik a mustrán. A Mohamed, Isten küldötte című életrajzot a fesztivál nyitófilmjeként vetítik le. A mozi rendezője Madzsid Madzsidi több mint öt évig dolgozott az állítólag 30 millió dolláros költségvetéssel készült filmen. A forgatás közben nagyon ügyeltek arra, hogy semmi se szivárogjon ki a produkcióról. A film operatőre a háromszoros Oscar-díjas Vittorio Storaro volt. Kamerája nem mutatja Mohamed arcát a filmvásznon. Madzsid Madzsidi a premier előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: síita és szunnita vallástudósokkal is egyeztetett, mielőtt nekilátott volna a munkának. „Mohamed életének egy olyan periódusát választották a filmhez, amelynek kapcsán nincs eltérés a síita és a szunnita tudósok és csoportok megítélése között.” – mondta a rendező. Hozzátette: az volt a célja, hogy a világ végre az iszlám valódi arcát lássa, mivel szerinte „a világ mai felfogása az iszlámról nem egyezik az iszlám szépségével”.

A Népszabadság (4. o.) Lefelé nyitott zsákból könnyű kiesni címmel készített összeállítást a hajléktalanok helyzetéről. Idézi a lap Vecsei Miklós egykori miniszteri biztost, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét, aki „provokatív” módon fogalmazott: „Ha el tudnánk tüntetni a látható helyekről a hajléktalanokat, akkor Budapest népe megnyugodna. Holott ez csak a jéghegy csúcsa. Ráadásul az, amelyikre időnként rásüt a nap. A fővárosban némi együttműködéssel fél év alatt el lehet jutni az albérletig. Ha valakinek ruha kell, megkapja, ha gyógyszer kell, hozzájut, ha orvosi ellátás, akkor elég a mozgó orvosi szolgálatig elmennie. A vidéki szegénység ennél sokkal nehezebben túlélhető, még akkor is, ha hajlék van a fejük felett. Csak az nincs szem előtt. Kevésbé bántja a középosztálybeli szemeket.” A máltaiak alelnöke ugyanakkor – a fővárosi hajléktalanrendeletre utalva – értelmetlennek tartja a nyomorúság büntetését. Hozzátette: „Ha kinyitnánk a zsilipet, akkor megroppanna a szociális rendszer. Ha minden hajléktalannak adnánk 10–20 ezer forintot havonta, mondjuk, lakbértámogatás címén, akkor hirtelen sokkal több lenne a hajléktalan. Most ugyanis több százezren húzzák meg magukat tanyákon, rokonoknál, lakhatásra alig alkalmas zugokban.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír