A Népszava (8. o.) Kemény intelem Ferenc pápától című beszámolója szerint Ferenc pápa határozottan figyelmeztette a katolikus papságot. A püspöki konferenciák vezetőinek és a szerzetesrendeknek írott levelében felszólította őket: soha ne próbálják meg eltitkolni a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos ügyeket (A témával kapcsolatban lásd tegnapi, február 5-ei, Ferenc pápa: Nincs helye a szolgálatban a kiskorú ellen visszaélést elkövetőknek című hírünket – a szerk.)
A Maszol.ro Ferenc pápa nem ellenzi a nevelő szándékú testi fenyítést címmel a német Die Welt online kiadására és a Hvg.hu-ra hivatkozva számol be arról, hogy Ferenc pápa szerint „ha tiszteletben tartjuk gyermekeink emberi méltóságát, akkor lehet a verést is, mint nevelési eszközt alkalmazni.” (A fentiekkel kapcsolatban lásd február 4-ei, Ferenc pápa: Az apák álljanak ki gyermekeik mellett című hírünket. A Szentatya egészen pontosan a következőket mondta: „A jó apa tud várni és tud megbocsátani, mégpedig szíve mélyéből. Persze tud határozottan fegyelmezni is: nem egy gyenge, engedékeny, érzelgős apa. Az apa, aki tud megalázás nélkül fegyelmezni, ugyanaz, mint aki tud magát nem kímélve védelmezni. Egyszer a házasok egyik összejövetelén hallottam, hogy egy apa ezt nyilatkozta: »Előfordul, hogy kénytelen vagyok egy kicsit megverni a gyerekeimet, de soha nem pofozom meg őket, mert semmiképpen sem akarom megalázni őket.« Milyen szép! Van érzéke a méltósághoz! Kénytelen büntetni, helyes módon teszi, és megy tovább” – a szerk.)
A Magyar Nemzet (14. o.) Gyerekeket gyilkolnak Irakban címmel ismerteti az ENSZ gyermekjogi bizottságának jelentését, amely azt állítja, hogy az Iszlám Állam fegyveresei elrabolt gyerekeket adnak el szexrabszolgának, más fiatalokat pedig különös brutalitással gyilkolnak meg, például keresztre feszítve, vagy élve eltemetve őket.
Szintén a Magyar Nemzetben (19. o.) Szolga Ferencné Pár gondolat a kereszténység jelentőségéről című írásában idézi a 19. században élt francia politikust, Charles de Montalembert-t: „Minél inkább demokrata valaki, annál szükségesebb, hogy keresztény legyen, mert az emberré lett Isten buzgó kultusza képezi a nélkülözhetetlen ellensúlyt a demokrácia arra való örök hajlamának, hogy bevezesse az önmagát Istennek hívő ember kultuszát.” A szerző hozzáteszi: „A demokrácia és a szólásszabadság eszméje a keresztény értékek nélkül tehát üres szólam. Európa szellemi világa kiüresedőben van. Az arab világban viszont a külső erők által mesterségesen keltett indulatok már telítődni látszanak. Európa kiüresedő szellemi tere vákuumszerűen vonzza az arab világ túltelített pszichikus energiáit, ami beáramolva a keresztény hit híján felszítja a gyűlöletet az emberek között kontinensünkön. Ez a felgyülemlett indulat nagyrészt jól körülhatárolható anyagi érdekektől vezérelt, kívülről szított indulat. Ismételten ugyanazokat a módszereket láthatjuk, tapasztalhatjuk bevetve, mint a nagy háborúk idején. Megosztják a világot, aztán egymásra uszítják.”
A Népszabadság (2. o.) Nem nyit ki a Huszár-telepi iskola címmel közli, hogy tegnap az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) bejelentette: hat országra kiterjedő hálózat jött létre a roma gyerekek integrációja érdekében. A lap biztatónak nevezi, hogy az ERRC projektbemutatóján több megyei kormányhivatal képviselője is részt vett, sőt jelen volt Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök is, aki az orgánum megfogalmazása szerint „korábban elköteleződött a nyíregyházi Huszár-telep szegregáló iskolájának működtetése mellett. Ezt egy jogerős ítélet megtiltotta”. Tegnap a püspök az újság kérdésére leszögezte: szeptemberben nem indítanak első osztályt, és nem igaz, hogy diákokat toboroznak az iskolába.
A Frissújság.ro A roma közösségek felzárkóztatása a caritas célja című tudósítása szerint a Szatmári Egyházmegyei Caritas és a svájci kormány támogatásával 2014 januárjában kezdődött „A szatmári és máramarosi régióban élő romák és más szociálisan hátrányos helyzetű csoportok életkörülményeinek javítása” elnevezésű projekt, ami 2017 decemberében ér véget. A projekt célja, hogy az erdődi, túrterebesi és nagybányai roma közösségek felzárkózását segítsék. A program ideje alatt több mint ezer személyt támogatnak, minden korosztályból.
Bodnár Dániel/Magyar Kurír