Napi sajtószemle

A Népszabadság (1., 5. o.) Schweitzer József, az Idősebb Testvér elhunyt címmel megjelent emlékező írásában Erdő Péter bíborost idézi, aki korábban így méltatta a napokban elhunyt nyugalmazott országos főrabbi érdemeit: „Tanítása és tanúságtétele napjainkban is nagyon aktuális. A párbeszéd keresése olyan időkben, amikor vannak, akik azt hiszik, hogy a feszültségben és a békétlenségben érdekeltek, különösen is fontos, és emberi nagyságot kíván… Újra, ahogyan már tíz évvel ezelőtt is, külön köszönetet mondok azért, hogy Főrabbi úr személyében magát az Idősebb Testvért tisztelhetjük” (Lásd tegnap, február 5-én megjelent Meghalt Schweitzer József és Eltemették Schweitzer József nyugalmazott főrabbit című híreinket – a szerk.)

A Magyar Nemzetben (17. o.) György Zsombor Exodus című helyszíni riportja szerint mielőbbi nemzetközi katonai beavatkozásban reménykednek Észak-Irakban, ahol a menekülthelyzet tarthatatlanná vált. Négymillió helyire másfél millió otthonából elüldözött ember jut, köztük sok tízezer keresztény, akiknek helyzete szinte kilátástalan. A riporter többek között felkereste az erbíli Mar Elia tábort, ahol Douglas Bazi káldeus atya vezetésével közel kétszáz gyermekről és szüleikről gondoskodnak, „megdöbbentő példamutatással”. Egyik legfőbb céljuk a minőségi oktatás biztosítása a semmiből létrehozott iskolában, „medreszében”. A káldeus atya elmondta: az idősebb generáció tagjainak többsége nem tanult szakmát, nem beszél nyelveket, még a kurdot és a tiszta arabot sem, csak a saját arámi-arab keveréknyelvét, így nagyon nehéz munkát találni számukra, előfordulnak súrlódások a helyiekkel. Azon dolgoznak, hogy a most felnövő generáció már jobb eséllyel vágjon bele a felnőtt életbe. A káldeus egyház vezetői hangsúlyozták: nem tesznek különbséget ember és ember között, ezért nem kizárólag keresztényeken segítenek. Több száz jazidit is támogatnak átmeneti szállással, élelemmel, akadnak köztük olyanok, akik a Szindzsár-völgyből menekültek. A riport szerint az észak-iraki keresztények többsége úgy véli: a radikális muzulmánok lélekben ma is a 6–7. században élnek, azt az időszakot tekintik az aranykornak, amelyhez szerintük vissza kell térni. Semmi modernitás, előretekintés, a problémák megoldásának leggyakoribb eszköze pedig számukra az erőszak. A keresztények Európával szemben is kritikusak: úgy érzik, kontinensünk eltávolodott minden értékétől, legfőbb iránymutató a gazdaság lett és a pénz.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Egyre többen… 13. o.) és a Kárpátinfo.net (Egyre többen… ) idézik Kozma Imrét, aki tegnap közölte: az utóbbi napokban megnőtt azok száma, akik Kárpátaljáról érkeztek a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz. A máltaiak elnöke hangsúlyozta: a szeretetszolgálat az érkezőknek helyet szorít intézményeiben, néha irodahelyiségeiben, hogy ne kelljen senkinek utcán töltenie az éjszakákat segítség nélkül. Szükség esetén a segítségnyújtáshoz erőforrásokat és eszközöket csoportosítanak át.

A Székelyhon.ro Megtartó hűség című beszámolója szerint Erdélyben is megrendezik jövő héten a házasság hetét, tíz helyen, a címben idézett mottóval. Marosvásárhelyen egész hetes rendezvénysorozat várja az érdeklődőket, lesznek előadások, beszélgetések és szakemberekhez is lehet fordulni tanácsért. A szerdai sajtótájékoztatón Szénégető István plébános elmondta: nem véletlenül „Megtartó hűség” az idei rendezvénysorozat mottója. „Egy rohanó, gyorsan változó világban élünk, amelyben nagyon hamar cserélődnek a dolgok. Ezzel szemben a házasság egy örök érték, ez nem változik. Ebben kulcsfontosságú szerepet játszik a hűség, amely elsősorban egy döntés, másrészt viszont fájdalommal jár. Azt szeretnénk, hogy ezen a héten beszéljünk ezekről a fájdalmakról, merjük kimondani ezeket, és közösen találjunk megoldásokat. A hűség nagyon fontos kelléke a párbeszéd, így tud a hűség kibontakozni.”

A Magyar Nemzetben (Táncok… 19. o.) Krulik Zoltán zeneszerző, költő, szövegíró, a harmincéves Makám együttes alapítója nyilatkozik, aki elmondta: a pannonhalmi bencésekhez járt gimnáziumba, „rögtön bekerültem a gregorián kórusba, s a helyi osztálymiséken és a bazilikában is orgonálhattam, ami szintén nagy kiváltság volt egy kisdiák számára. Kifelé jövet Szigeti Kilián atya, akitől engedélyt kaptam a játékra, megkérdezte, arcán alig észrevehető mosollyal: »Ugye, jól hallottam, fiúcska, hogy nem csak a bazilika dallamába illő dallamot játszott?« Előfordult bizony, hogy a Gyöngyhajú lány dallama s más is belekeveredett a Bach-korálok közé. A Boldogasszony-kápolna kis barokk orgonáján a májusi litániákon való játék is szép emlékem a falusi asszonyok kórusával.” Krulik Zoltán régi terve, hogy szakrális zenét írjon. Tavaly Dóczy Péter színész-rendező felkérte a 125 évvel ezelőtt született Sík Sándorra emlékező, A százgyökerű szív című előadás dalainak megkomponálására. „Talán ebből is születik idén lemez.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír