Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Budafoki… 6. o.) közli, hogy százmillió forintos beruházással, 75 milliós fővárosi támogatással megújul a budafoki Stáció lépcső és környezete, a kálvária és a park is. A kerületi önkormányzat a napokban adja át ezeket a munkaterületeket is a kivitelezőknek. A Stáció-kert újjáépítése érinti a Péter-Pál-kápolna telkét is.

A Magyar Hírlapban (Időssegítés… 4. o.) Jeneiné Rubovszky Csilla nyilatkozik, aki idősügyi miniszteri biztosként kidolgozott egy mintaprojektet az idős emberek házigondozásáról. A kiegészítő ellátásokat önkéntesek és közfoglalkoztatottak végzik. Mivel bizalmi feladatról van szó, többszörös szűréssel, az egyházak és országosan ismert civil szervezetek, például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével választják ki őket.

A Kárpátinfo.net (Megtalálhatták…) hírül adja, hogy Antonio Vivaldi első, elveszett zeneművére bukkanhatott rá egy német könyvtárban őrzött kéziratban Federico Maria Sardelli karmester és zenetörténész. Az instrumentális darabot jövő hétfőn mutatják be a firenzei Uffizi képtárban. Az olasz zeneszerző műveivel való számos zenei hasonlóság és a kézirat papírjának analízise alapján mutatták ki, hogy a fiatal Vivaldi egy művét fedezték fel, mely 1700–1703 között születhetett. A dátum arra utal, hogy ez lehet a mester első, eddig ismert zeneműve. Az olasz Antonio Vivaldi Intézet tudományos bizottsága egyhangúlag foglalt állást a darab eredetisége mellett. „Igen fontos felfedezés ez, amely izgalomba hozza a zenei világot” – hangsúlyozta a Vivaldi-katalógus frissítésével is megbízott Sardelli a BBC-nek adott interjújában. A barokk szerző fiatalságáról nagyon keveset tudnak a kutatók azon kívül, hogy papnak tanult. (A zeneszerzőt 1703-ban szentelték áldozópappá, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy rendszeresen misézzen.) Sardelli szerint a most felfedezett mű kulcsfontosságú Vivaldi korai éveinek és zenei képzésének megértésében. Sardelli akkor akadt rá az általa RV 820-asként katalogizált műre, amikor Vivaldi felesége, a szintén muzsikus Bettina Európa-szerte gyűjtött kéziratkollekciója a kezébe került. „Észrevettem ezt a kéziratot, mert felfedeztem rajta Vivaldi kottái egyik másolójának a kézírását. Ezután felvettem a kapcsolatot Michael Talbot világhírű Vivaldi-kutatóval, a Liverpooli Egyetem munkatársával, aki azonnal felismerte, hogy a zeneszerző eredeti művéről van szó, és segített a datálásban” – magyarázta Sardelli. A mű zenei arculatáról kifejtette: egyes részeinek frissességében, invencióiban felbukkannak az érett Vivaldira jellemző vonások. Úgy vélte, a barokk szerző jelenkori népszerűsége ellenére az életmű sok darabja még mindig ismeretlen, felfedezésre vár. Emlékeztetett rá: „Majdnem kétszáz éven át, a muzsikus 1741-es halálától az 1925-ös újrafelfedezéséig teljes volt a Vivaldi-csönd, ami egyrészt szomorú, másrészt izgalmas, mert új darabok felbukkanásának reményével kecsegtet.”

A jövő heti világpremieren a művet a Modo Antiquo barokk zenekar adja elő, maga a felfedező, Sardelli vezényletével. A frissen megtalált szerzemény és más korai Vivaldi-darabok felvétele kedden kezdődik a firenzei Pergola színházban, az album The Young Vivaldi címen jelenik majd meg.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír