Napi sajtószemle

A HVG (74. o.) Portré rovatában Beer Miklós váci püspök nyilatkozik, aki elmondta: „Rögeszmém, hogy nincs tabutéma. Amiről pedig véleményem van, mindenütt el is mondom, ahol kíváncsiak rá. Ezt érzem őszintének és becsületesnek.” A lap közbevetésére – „Az utóbbi időben Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke is gyakran üt meg kritikus hangot egy-egy kormányzati intézkedéssel szemben. »Egy húron pendülnek?«” – Beer Miklós azt válaszolta: „Régebben együtt tanítottunk Esztergomban, aztán ő kikerült Rómába, akkor kicsit elváltak az útjaink. Filozófiatörténeti példaként azt szoktam mondani, hogy én a Szent Ágoston-i vonalat érzem magamhoz közel, ő meg inkább az arisztotelészi, Szent Tamás-i jogász vonalat. Nagyon nagy tudású ember, aki rögtön berobbant a tudományos világba. Mivel kimaradt az életéből a falusi pásztorkodás, közvetlenül nem szembesült azokkal a társadalmi problémákkal, amelyekkel én naponta találkozom. Valaki azt mondta, hogy ő a nagy teoretikus, én meg a kis praktikus. Lehet benne valami.” A váci püspök elmondta azt is, talán a cölibátus az egyetlen tabutéma a katolikus egyházban, „amiről még nem merünk őszintén beszélni. Ez azért bánt engem, mert mindig feketén-fehéren tesszük föl a kérdést, hogy most megtartjuk a cölibátust, vagy föladjuk. Pedig a kettő között is van járható út: merjünk pappá szentelni nős férfiakat is. A nők pappá szenteléséről már nem így gondolkodom. Mielőtt visszakérdeznek: komolyabb érvet nem tudok felhozni mentségemre, mint amit anyám mondott, hogy a nő ne álljon az oltárhoz.”

A Székelyhon.ro Közösen énekeltek, imádkoztak az idősek és gondozóik című beszámolója szerint több mint hetvenen vettek részt a betegek világnapja alkalmából szervezett ünnepségen szerdán Marosvásárhelyen. A Gyulafehérvári Caritas a Máltai Szeretetszolgálattal együtt idén már huszonharmadik alkalommal szervezte meg a megemlékezést. Az előző évek hagyományához híven idén is szentmisével és a betegek szentségének felvételével kezdődött a nap a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban. A műsor ezután a Deus Providebit Házban folytatódott, ahol felvilágosító előadások hangzottak el, vérnyomásmérésre és EKG-vizsgálatra került sor.

A Krónika.ro (Idősotthont alapítana…) hírül adja, hogy Láng László, a szatmári egyházmegyei Caritas vezetője tegnap bejelentette: idősotthont alapítanának a szatmárnémeti volt irgalmasrendi kórházban. Terveik szerint a teljes ellátást és szállást biztosító intézmény 60-65 férőhelyes lenne, finanszírozását pedig úgy oldanák meg, hogy a szolgáltatás a szerényebb jövedelmű családok számára is elérhető legyen. Ebből a szempontból hiánypótló lenne a létesítmény, hiszen a megyében működő idősotthonok havi 1500–2000 lej közötti összegért vállalják egy személy gondozását, ezt pedig sokan nem engedhetik meg maguknak.

Ugyancsak a Krónika.ro Huszonöt éve indult újra Erdélyben a katolikus sajtó címmel emlékeztet rá: negyedszázaddal ezelőtt, 1990. február 12-én jelenhetett meg negyvenkét esztendő után újra katolikus egyházi lap Erdélyben. A Jakab Antal Keresztény Kör közleménye felidézi: Jakab Antal püspök, a Gyulafehérvári Egyházmegye akkori főpásztora mindent megtett annak érdekében, hogy az új idők szavára megfelelő válaszokat adjon, ennek jegyében indulhatott újra a katolikus sajtó, melyet 1948-ban, az egyházi intézmények államosításakor szüntetett meg a politikai hatalom Erdélyben, még az egyház nyomdáit is elkobozták. Lap- és könyvkiadásra negyvenkét év elteltével, a rendszerváltozás hajnalán nyílt lehetőség. A kezdeményezés, hogy az egyházmegye indítson útjára egy keresztény alapokon álló hetilapot, amely a római katolikus vallásúak mellett más felekezetekhez tartozó szerzők előtt is nyitva áll, az azóta elhunyt Bajor Andor író, költő, Fodor Sándor író, műfordító, Keresztes Sándor, Magyarország későbbi vatikáni nagykövete, továbbá a jelenleg nyugalmazott Czirják Árpád, a kolozsvári Szent Mihály-templom akkori főesperes-plébánosa és Jakab Gábor kolozsvár-kerekdombi plébános nevéhez fűződik. Az egyház- és sajtótörténeti szempontból is nagy jelentőségű esemény, a lapalapítás 1990 januárjában történt a kerekdombi plébánián. Keresztes Sándor arra hivatkozva, hogy a szerzői kör mellett minden bizonnyal a lap olvasótáborát is szélesítik majd más vallásúak, javasolta: a tervezett újság címében ne a „katolikus”, inkább a „keresztény” fogalom jelenjék meg. Így lett a lap neve Keresztény Szó, és került címlapjára a kereszt jele, alatta a felirattal: „In hoc signo vinces”, vagyis: „E jelben győzni fogsz.” Az első lapszám 1990. február 12-ére, Márton Áron püspökké szentelésének 51. évfordulójára jelent meg. Másfél év tapasztalatait és az olvasói igényeket figyelembe véve a Keresztény Szó havonta megjelenő kulturális folyóirattá vált, ezzel egy időben pedig, 1991 októberében elindult a Vasárnap című katolikus hetilap.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír