Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (25. o.) Wekerle Szabolcs Főtt rákok címmel egy kevésbé ismert történelmi eseményt idéz fel: az első világháború kitörésekor általános mozgósítást rendeltek el Svájcban, és ekkor pápai engedéllyel ötven gárdista visszatért a hazájába. Ugyanakkor 1914. augusztus 20-án elhunyt X. Piusz pápa, közeledett a konklávé, amit biztosítani kellett. Ennek érdekében az 1506-ban alapított svájci gárda állományát rövid időre a római Collegium Germanicum et Hungaricum tizenöt növendékével töltötték fel.

A Népszava (8. o.) Fenyeget és támad az Iszlám Állam, illetve a Magyar Hírlap (5. o.) Keresztények a dzsihadisták fogságában című cikke szerint egyiptomi keresztény foglyainak lefejezésével fenyegetett egy videóban az Iszlám Állam terrorszervezet líbiai ága. A képen a foglyok a hasonló felvételekről már ismert narancssárga ruhában térdelnek a tengerparti homokban, kezük hátra van kötve, mögöttük fekete ruhás álarcosok állnak, kést tartva a nyakukhoz. Az Iszlám Állam líbiai ága január elején jelentette be, hogy foglyul ejtett huszonegy egyiptomi keresztényt. A túszok a felső-egyiptomi Minja tartomány keresztény közösségeiből származnak. A csütörtökön az internetre felkerült felvétel előtt már január 12-én is megjelent egy videó az Iszlám Állam keresztes foglyai címmel. A dzsihadista retorikában a nyugati államokat, esetenként a közel-keleti térségben élő keresztényeket illetik a keresztes jelzővel, utalva a középkori keresztes hadjáratokra a térség muzulmánjai ellen.

A Magyar Nemzet (2. o.) Szobrot kapott Mindszenty címmel adja hírül, hogy az esztergomi Sötétkapunál Mindszenty József bíborost ábrázoló életnagyságú bronzszobrot állíttatott az orosz Békességszerzők és Béke Alapítvány. Az ülő alakot ábrázoló alkotás Vlagyimir Szurovcev orosz szobrászművész alkotása. Az esztergomi bazilika közelében, a Sötétkapu mellett állították fel, ahol 1956-ban a békés tüntetők közé lövettek. Az orosz alapítvány célja, hogy megemlékezzen Európa-szerte azokról, akik áldozatául estek a földrész harcainak.

A Népszava Szép Szó című mellékletében (3. o.) Bóta Gábor Belebámul a vesénkbe címmel Sándor György Kossuth-díjas előadóművészt, a nemzet művészét mutatja be, kiemelve: „Krisztus-feje van Sándor Györgynek. És nem csupán elmaradhatatlan szakálla és még meglévő hajának lobogása miatt. Váteszes a tekintete. Magában hordozza a világmegváltás, a jobbítás szándékát.” A cikkíró felidézi, hogy a zsidó származású művész fia hittantanárának hatására, még a „szocializmusnak nevezett időszakban”, katolizált. Azt szokta mondogatni: „Amióta katolizáltam, azóta vagyok öntudatos zsidó.”

A Heti Válaszban (52-53. o.) Laky Zoltán A kozmológus imája címmel többek között arra keresi a választ, hogy a világhírű, évtizedek óta mozgás- és beszédképtelen amerikai fizikus, Stephen Hawking valóban elismerte-e Isten létét, ahogy a róla szóló, A mindenség elmélete című film bemutatja. A cikkíró megállapítja: az istenhit végigkíséri a filmet. Hawking ifjúkori szerelme, Jane azt kérdezi: „Mi a kozmológia?” A fiatal fizikus válasza: „Vallás intelligens ateistáknak.” Laky Zoltán szerint azonban sokáig inkább az agnosztikus jelző illett a tudósra. Egy 1993-as interjúban így nyilatkozott: „Nincs szükség Istenre az univerzum feltételeinek beállításához, de ez nem bizonyítja, hogy nincs Isten, pusztán azt, hogy a fizika törvényein keresztül cselekszik.” A Nagy Terv című 2011-es kötetben viszont a legújabb kozmológiai elméletek alapján már az ateizmus irányába mozdult: „Az univerzum létre tudja hozni és létre is hozza saját magát a semmiből. A spontán teremtődés az oka annak, hogy a semmi helyett valamit találunk, annak, hogy a világegyetem létezik, és mi is létezünk benne.” Végül egy tavalyi interjúban nevezte magát először ateistának. Laky Zoltán azonban úgy véli: paradox módon Hawking munkássága elvileg vonzó is lehet az egyház számára. Pályája kezdetén ugyanis az ősrobbanás csak egy volt az univerzum eredetére vonatkozó modellek közül, és ő verte be az utolsó szöget a rivális elméletek koporsójába. Márpedig „sokan nem kedvelik az elképzelést, hogy az időnek van kezdete, mert istenibeavatkozás-ízűnek érzik” – mondta a „Big Bang”-ről. A katolikus egyház már Hawking bizonyítása előtt, 1951-ben felkarolta az ősrobbanáselméletet, amit egy belga pap-fizikus, Georges Lemaître vetett fel először. A cikkíró rámutat: Hawking egy életen át próbált választ találni az Isten létét firtató kérdésre az univerzum törvényeiben, és végül a nem felé billent. „Vannak persze, akik úgy vélik, eleve rossz helyen keresgélt: szerintük ugyanis az a tény, hogy a betegsége diagnosztizálásakor jósolt kettő helyett ötven évig kutathatta a világegyetem rejtélyeit, már önmagában isteni csoda.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír