Napi sajtószemle

A Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Változások a cölibátus ügyében? címmel ír arról, hogy folyamatosan dolgozik Ferenc pápa tanácsadó testülete, a Bíborosi Tanács a Vatikán reformján. Az, hogy végül mi változik meg, s mi nem, a következő hónapokban dől el, de hírek szerint a legutóbbi, másfél héttel ezelőtti konzisztóriumon több bíboros úgy vélte, hogy a javasolt intézkedések egy része túl merész. A reformok a későbbiekben akár a cölibátus kérdését is érinthetik – olvasható a cikkben. Rónay emlékeztet rá: a jelenlegi egyházfő a Beszélgetések Jorge Bergoglióval című interjúkötetben, még pápává választása előtt, Buenos Aires-i érsekként a cölibátust diszciplináris, nem pedig hitbeli kérdésnek nevezte, „ezért változhat… Ha az egyház megfontolás tárgyává tenné a kérdést, akkor azt nem a papok száma miatt tenné… Jelenleg a papi nőtlenség fenntartása mellett vagyok, minden előnyével és hátrányával együtt. A tíz évszázad tapasztalata ugyanis inkább pozitív, mint negatív. A tradícióknak komoly súlyuk van.” Jorge Mario Bergoglio hozzátette: nincs meggyőződve arról, hogy amennyiben a lelkipásztorok számára lehetővé tennék a nősülést, sokkal több fiatalt vonzana a papi hivatás.

A Magyar Hírlap (Több… „Magányos farkasok…” 5. o.) csaknem egész oldalas összeállítást készített az Iszlám Állam (IS) nevű terrorszervezetről. Idézi a lap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki tegnap a Parlamentben közölte: hozzá kell járulnunk az IS elleni harchoz. A tárcavezető kiemelte: a közel-keleti tértség stabilitásának fenyegetése mellett az Iszlám Állam az ottani keresztény közösségek puszta létét is veszélyezteti, szisztematikus fellépésük egyértelmű jele volt a huszonegy kopt keresztény lefejezése. A Magyar Hírlap Mahmud Elmaghraby budapesti egyiptomi nagykövet véleményét is idézi: „Nem vallási alapú üldözést jelent a kopt keresztények líbiai kivégzése, a terrorcselekmény az egész egyiptomi nép ellen irányult.” Közli az újság azt is, hogy egyre kevesebben csatlakoznak Európából az Iszlám Államhoz, a szigorúbb szabályozások ugyanis sikeresen akadályozzák azokat, akik dzsihadistának akarnak állni. Utánpótlásuk azonban nem apadt el, rengetegen érkeznek a környező országokból, fő útvonaluk pedig továbbra is a török határon át vezet. A dzsihadisták sok videóban egyértelműsítik, hogy céljuk Róma megtámadása, amin általánosságban a keresztény Európát értik, ezért is biztatják újabban akciókra a „magányos farkasokat”. „Ha nem tudnak idejönni, akkor is harcolhatnak a hitetlenek ellen abban az országban, ahol élnek” – mondta egy magát Bakrnak nevező harcos.

A Krónika.ro és a Székelyhon.ro Magyar egyházak: közös felelősség a hittanoktatás címmel adja hírül, hogy a romániai történelmi magyar egyházak vezetői felszólították a szülőket: kérvényezzék gyerekeik iskolai vallásórán való részvételét. A római katolikus, református és unitárius egyház vezetői emlékeztetnek: a hittan már az idei tanévben választható tantárggyá válik a romániai tanintézetekben. Azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyerekük vallásos nevelésben részesüljön, március 6-áig kell kérvényezniük ezt. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek közleményében Szent Ágoston másfél évezreddel ezelőtti buzdítását idézi, rámutatva annak időszerűségére: „… neveljük gyermekeinket Istennek, mert akkor magunknak neveljük!” Hangsúlyozza: az egyház minden római katolikus gyermek számára biztosítja a szakképzett hitoktatót, akik az iskolai hittanórák keretében – az alapvető vallási ismeretek átadása mellett – a gyermekek hitbeli és erkölcsi nevelésére is nagy hangsúlyt fektetnek. „Szülők, keresztszülők és bérmaszülők felelőssége, hogy a szentség-kiszolgáltatásoknál vállalt kötelezettséget az iskolai hitoktatás és vallásos nevelés igénylésével is teljesítsék.” Jakubinyi György reményét fejezi ki, hogy a lelkészek, hitoktatók és az iskolák vezetőségének együttműködése révén a továbbiakban is sikerül biztosítani az iskolai hittanoktatást.

Körlevélben szólította meg a híveket Böcskei László nagyváradi megyéspüspök is: „Ne engedjünk a kényelem kísértésének! Tartsuk lelkiismeretbeli kötelességünknek lelkipásztorok, szülők és nevelők egyaránt, hogy minden gyermekünk a törvényes kereteken belül, lehetőleg anyanyelvén vegyen részt az iskolai hitoktatáson.” A főpásztor hangsúlyozza a szülők gyerekneveléssel kapcsolatos feladatait: „A keresztény szülők ezzel együtt a hitre való nevelés szép feladatát is vállalták akkor, amikor gyermekeik számára a keresztséget kérték. Most itt az alkalmas lehetőség, hogy bizonyítsuk elköteleződésünk komolyságát és kitartásunkat hitünk értékei mellett. Ne engedjük, hogy a hitet és a hitre való nevelést az ultramodern áramlat hirdetői, a hitetlenek és istentelenek a sarokba szorítsák. Álljunk ki jogaink mellett, és éljünk a felajánlott lehetőségekkel azáltal, hogy gyermekeink hitoktatását igénybe vesszük az iskolai kereteken belül is.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír