Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (Újmódi pásztorok 19. o.) Beer Miklós váci megyéspüspök nyilatkozik, aki egyetért az EU alapító atyjaként tisztelt Robert Schumannal, hogy a közös Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. „Európának a jövője ezen múlik. Németországban járva mindig szembetűnik a törökök jelenléte. Minden moszlim családban születik négy-öt gyerek, épülnek a mecsetek, napi szinten megélik a hitüket. A legtöbb moszlim ember Allah törvényét keresi, s még véletlenül sem szabad összekeverni őket a terroristákkal. Az igazság az, hogy mellettük megszégyenülünk. Azt érezzük, a mi keresztény hitünk kifújt, a mi közösségeinkben alig születnek gyerekek, rengeteg a válás. A fiatalok nem mernek elköteleződni, halasztják a gyermekvállalást. Nem vonzó a keresztény életvitel, pedig Európa túlélése ezen múlik. Az egyik legnagyobb kihívás, hogyan döbbentsük rá erre magunkat.” A főpásztor egyetért az ország vezetőivel, hogy a menekülthullámot kezelni kell, „nem lehet mindenkit beengedni. S mindenekelőtt saját »migránsainkkal«, a cigánysággal kellene törődnünk. Az embernek először a családjával kell foglalkoznia, aztán a szomszédaival, s utána az egyiptomi menekültekkel. Persze amikor belebotlunk az éhezőbe, azonnal segítenünk kell!” Beer Miklós elmondta azt is, hogy szívügye a cigányság felkarolása, ezen a téren több programot is indítottak az egyházmegyében. A közbevetésre, hogy feladata-e a papságnak „a politikusok fejére koppantania”, ha látványosan áthágják a törvényeket, a püspök azt válaszolta: „Jézus azt mondja, ha vét ellened a testvéred, intsd meg négyszemközt. Ha hallgat rád, akkor nyertél. Ha nem, vigyél magaddal két-három társat! Ha rájuk sem hallgat, akkor nincs miről beszélned vele. Fájó dolog látni egy vezető ember hibáit. Vállalni kellene nekünk, papoknak is s minden felelős keresztény embernek, hogy megmondjuk: ezt nem lehet. Vonatkozhat ez a közszereplő kicsapongó családi életére, irritáló költekezésére, amely ki is verte a biztosítékot több esetben. Hitelét veszti az ilyen ember, pláne, ha közben keresztény politikusnak vallja magát. Néha óhatatlanul elsodródunk, nem vesszük észre, hogy butaságokat csinálunk. Ilyenkor kell a baráti szó s a befogadásra való képesség.” Beer Miklós szerint Ferenc pápa derűs, szolidáris, nyitott egyházat hirdetett. A váci püspök szeretné remélni, hogy a magyarországi katolikus egyház felkészült erre. „Ha egymás között beszélgetünk püspökök, papok, mindnyájan elmondjuk, hogy nem söpörhetjük szőnyeg alá a problémákat. Egyházmegyei zsinatot hirdettem, amely már két éve tart. Minden lényeges kérdést újratárgyalunk, mindig feltéve a kontrollkérdést, hogy Jézus mit tenne a helyünkben, ma, a 21. században. Miért harangozunk? – kérdezzük. Mert olyan szép. De elvesztette a jelentőségét. Nem mondom, hogy öntsük be a harangokat, ám ne is áltassuk magunkat azzal, hogy csupán attól keresztény lesz az ország, ha délben megszólalnak a harangok!”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Pártosodás… 6. o.) Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a zsinat új lelkészi elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „A magyar társadalomban veszedelmes attitűd vert gyökeret: minden rosszat a politikusok nyakába varrnak, miközben azt sem gondolom, hogy minden politikus angyal volna.” Közölte azt is: „Nem kívánok új platformokat nyitni a politikai elittel folytatott párbeszédben, csak azt szeretném, ha kölcsönös megbecsülésben élnénk.” Bogárdi Szabó István kérdésre válaszolva kifejtette: „Amikor bekövetkezik egy olyan elfogadhatatlan tragédia, mint a Charlie Hebdo szerkesztőségében, ami több puszta önbíráskodásnál, végtelen gonosz tett, akkor megkezdődik a körbemutogatás, ki a felelős. Egyfelől ott vannak az újságírók, akik a szólásszabadság nevében, elkényeztetett kamaszként bárkit, bármikor kicsúfolhattak, de rájuk szólni sem lehetett soha. Másfelől az Európában élő másod-, harmadgenerációs moszlim fiatalok még mindig nem tudnak kitörni. Hogy ezért a helyzetért az amúgy sarokba küldött keresztyénség volna a felelős, mert nem tudta érvényre juttatni a nyugati civilizációban a más vallások iránti alapvető tiszteletet? Az illiberális vagy liberális demokrácia a felelős? Civilizációs kihívás előtt áll a nyugati társadalom. Ki kellene gyógyulnunk gyorsan a maradék utópiából, amely átfertőzte a nyugati társadalmakat, és komolyan kellene venni, hogy az emberi együttélés hihetetlen bonyolult, nehéz, konfliktusokkal terhelt, nehezen kezelhető, nagy odafigyelést igénylő valóság – szeretet kell hozzá.”

A Maszol.ro Az iskolások csaknem 90 százalékát beíratták hittanra címmel adja hírül, hogy Sorin Cîmpeanu román oktatási miniszter tegnap közölte: az iskolások 88,75 százaléka számára kérték a szülők a pénteki határidő lejártáig a választható tantárggyá minősített hittanórán való részvételt. Hargita megyében, ahol a legnagyobb a magyar lakosságarány, a tanulók 95 százalékát íratták be hittanra. Ismeretes: az alkotmánybíróság tavaly novemberben meghozott döntése szerint sérti a lelkiismereti szabadságot az iskolák azon gyakorlata, hogy a hittant a kötelező tanrend részeként kezelik, és azoknak a szülőknek kell kérvényt írniuk, akik nem akarják gyerekeiket hittanra járatni. Most megfordult a helyzet: a tanulók a jövőben csak akkor részesülnek vallásoktatásban, ha azt írásban kérvényezte a szülő.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír