Napi sajtószemle

A Népszabadság (1., 8. o.) Háborús övezetbe küldi katonáinkat a kormány címmel megállapítja: a kormánynak némi ellenzéki támogatással rendelkezésére áll a kurdisztáni katonai misszió jóváhagyásához szükséges parlamenti többség. A lap szerint azonban Orbán Viktor miniszterelnök motivációja kérdéses: korábban ő maga kritizálta az értékalapú külpolitikát. A közelmúltban viszont azzal indokolta a szerepvállalást, hogy a terrorállam nem egyedüli, de leginkább sújtott áldozatai a keresztények, „mi keresztény alapon álló ország vagyunk, és nem tehetjük meg, hogy az adott keretek között nem teszünk meg mindent a keresztények védelme érdekében”.

Az Újszó.com 82 keresztényt mészároltak le muzulmán marhapásztorok címmel ad hírt arról, hogy nyolcvankét keresztény lakost megöltek, további huszonötöt pedig megsebesítettek Nigériában muzulmán nomád pásztorok a marhalegelők használati joga körül régóta tartó viszályban. A moszlim vallású fulani pásztornép tagjai a Benue szövetségi államban található Agatu Iga várost támadták meg, ahol többségében keresztény vallású egba törzsbeliek élnek. Az utóbbi években több százan vesztették életüket a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó fulanik és a letelepedett, fölművelésből és állattartásból élő népek közötti összetűzésekben.  2014-ben fegyveresek az észak-nigériai Bano közösség vezetőinek és az önvédelmi erők képviselőinek találkozójára rontottak be, és tüzet nyitottak a résztvevőkre. Kadun államban három faluban lőfegyverekkel és bozótvágó késekkel támadtak rá éjjel az alvó lakosokra. A három falu házait porig égették a támadók, miután elrabolták az élelmiszereket. Mindkét támadást a fulani nomádoknak tulajdonították a helyiek. Semmilyen jel nem utal arra, hogy ezekhez a támadásokhoz köze lenne a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezetnek, amely az utóbbi években több tízezer ember életét oltotta ki. 

Szakértők attól tartanak, a március 28-i választásokon indulók – csakúgy mint 2011-ben – kihasználják az ország középső, etnikailag és vallásilag is változatos területén fennálló feszültségeket egy konfliktus kirobbantására, amennyiben a választás eredményét nem fogadják el. Az államfői székért versengő jelenlegi elnök, Goodluck Jonathan az ország keresztény többségű déli részéről származik, míg legjelentősebb ellenfele, Muhammadu Buhari a muzulmánok lakta északi térségből.  Nigéria belügyminisztere, Abba Moro azonban leszögezte: „Az egbák elleni gyilkosságoknak nincs közük a közelgő választásokhoz.”

A Frissújság.ro Templombúcsúk Szent József ünnepén címmel adja hírül, hogy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében több helyen is megünneplik a Szent Józsefnek, Szűz Mária jegyesének szentelt templomok búcsúját. A szatmárnémeti, sugárúti templom búcsúmiséjére március 19-én, csütörtökön, a szűkös belső tér miatt két időpontban kerül sor: reggel kilenc órától és tizenegy órától Oláh Zsolt, a nagybányai Szentháromság-plébánia segédlelkésze mond szentmisét. Batizon az ünnep napján, tizenegy órától Anderco Ottó rónaszéki lelkész mutatja be a szentmisét, Kaplonyban pedig ugyanazon időpontban Szinovácz György mezőpetri plébános.

A Népszabadság (15. o.) Négyszáz év magány című beszámolója szerint a tudósok szinte biztosak benne, hogy a közelmúltban a madridi Trinitarias-kolostor kriptájában talált emberi csontok a Don Quijote szerzője, Miguel de Cervantes spanyol író és felesége, Catalina de Salazar elveszettnek hitt földi maradványai. A tudósok úgy vélik: az 1616-ban elhunyt Cervantes földi maradványainak valamikor 1689–1730 között, a kolostor újjáépítése során veszett nyomuk. A közel négy évszázados rejtély azonban korántsem oldódott meg, most kezdődik a rossz állapotban lévő csontok alaposabb vizsgálata. Ana Botella, Madrid polgármestere pedig közölte: egyeztetniük kell az illetékes püspökséggel, mivel a kolostorban apácák élnek, akik alig várják a munkálatok befejezését.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír