Napi sajtószemle

A Népszabadság (Ferenc pápa… 8. o.) és a Magyar Nemzet (Börtönben ebédel… 14. o.) hírül adja, hogy Ferenc pápa ma a munkanélküliséggel és bűnözéssel küzdő Nápoly városába látogat el, ahol a legszegényebb negyedek lakóival találkozik. Az első állomás Scampia hírhedt negyede lesz, mely az egymilliós dél-olasz város legsúlyosabb problémáinak jelképe. Olaszországnak ebben a kerületében a legmagasabb a munkanélküliség, és itt van a Camorra, azaz a nápolyi szervezett bűnözés fellegvára is. A Szentatya délután a Poggioreale börtönbe látogat, ahol a menü állítólag paradicsomos makaróni és sült hús lesz, és a rabok maguk készítik el. Mindkét lap megemlíti, hogy a fegyintézet 1900 fogvatartottja közül kilencvenen ebédelnek együtt a pápával. Tízen közülük a börtönnek abból a szárnyából érkeznek, ahol a transzszexuálisok, melegek és HIV-fertőzöttek töltik büntetésüket.

A Kárpátinfo.net Az IS megmutatta, hogyan robbant fel egy kolostort címmel közöl fényképes beszámolót, amelyen látható, ahogyan az Iszlám Állam (IS) terroristái felrobbantanak az iraki Moszulban egyezerhatszáz éves kolostort. A Mar Behnam-kolostort, amit még az egyik asszír uralkodó építtetett, az IS tavaly már teljesen elfoglalta, és elüldözte onnan a szerzeteseket. Az ókori eredetű épület híres volt egyedülálló díszítéséről és az ősi feliratokról. Az IS maga is közzétette a felvételeit. A hírportál emlékeztet rá: február végén egy olyan felvételt is közölt az Iszlám Állam, amelyen több ezer éves szobrokat törnek darabokra kalapáccsal. A felvételeken a babiloni és asszír kultúra közismert remekeit verték szét, bár utólag kiderült, hogy a szobrok többsége csak másolat volt. Voltak eredeti darabok is a megsemmisített értékek között, például az a szárnyas bikát ábrázoló szobor, amelyik valószínűleg Ninive kapuját díszítette. Irak és környéke az emberi civilizáció egyik bölcsője, amelynek kulturális emlékei már a háború alatt nagy számban sérültek meg, a maradékot pedig jelenleg pusztítják el.

A Magyar Nemzetben (21. o.). Buzna Viktor Menedék címmel készített riportot az Iszlám Állam terrorja és a 2011-es arab tavasz után kialakult zűrzavaros helyzet elől Magyarországra menekült kopt keresztényekről, akik otthonra leltek a hazai kopt egyház közösségében, amelynek központja a budapesti XVIII. kerületi Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal templom. A magyar közösség lelki vezetője, Juszuf Khalil atya az IS által februárban lemészárolt huszonegy kopt keresztény emlékére vezetett szertartást. Elmondta: az IS terroristái egy hónapig tartották fogva őket, s többször felkínálták számukra az esélyt: ha áttérnek az iszlám hitre, megkímélik az életüket. „De nem hódoltak be, amiért nagyon büszkék vagyunk rájuk.” A kérdésre, megbocsátott-e a kopt testvéreit lemészárló gyilkosoknak, Khalil atya szelíd mosollyal válaszolt: „Hálás vagyok nekik. El sem tudják képzelni, mekkora erőt adtak tettükkel a keresztényeknek.” A riportban nyilatkozó hazánkban otthonra lelt kopt menekültek egyetértettek abban, hogy Egyiptomban éppúgy, mint Magyarországon és a világon mindenhol csak tanulással lehet megelőzni, hogy a műveletlen tömegek szélsőséges, diszkriminatív eszmék hirdetőjévé váljanak.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (6. o.) Velkei Tamás Drasztikusan csökken a papok száma címmel készített összeállítást annak apropóján, hogy tavaly ősszel Balogh Tibor, a Győr-Moson-Sopron megyei kicsiny falu, Nagybajcs plébánosa elhagyta a papi pályát, és az önkormányzati választások óta polgármesterként vezeti a települést. Az egyedülálló férfi elmondta: ha lehetne családja, nem is gondolkodott volna azon, hogy elhagyja papi hivatását. Szerinte a római katolikus egyháznak is engedélyeznie kellene, hogy a papok megnősülhessenek, családot alapíthassanak, amint ez a görögkatolikusoknál lehetséges. (A görögkatolikus egyház papjai – az ősi hagyományt megtartva – nősülhetnek felszentelés előtt, a felszentelés azonban az életállapotot rögzíti – a szerk.) Az összeállításban mások is nyilatkoznak. Beer Miklós váci megyéspüspök elmondta: „Nem lehet szépíteni, évről évre csökken a római katolikus papság létszáma, főként a fiatalok fordulnak el a pályától drasztikus mértékben.” Az utóbbi tíz évben országos szinten a felére csökkent a teológushallgatók száma. Csekély vigasz, hogy egész Európában szekularizációs folyamat tapasztalható. A pályától való eltávolodás egyik okaként a püspök a kötelező cölibátust jelöli meg, de általános európai jelenség az elköteleződéstől való félelem is, ezért kötnek például manapság kevesebben házasságot a korábbiakhoz képest. Az élethosszig tartó párkapcsolat ugyanis messze áll a mai fiatalok gondolkodásától. Beer Miklós ugyanakkor hisz benne, hogy hamarosan megkezdődik egy másfajta megújulás, és letisztult, hiteles keresztény jelenlét tapasztalható majd meg az egyházban. Kuminetz Géza, a Központi Papnevelő Intézet rektora a legfőbb gondnak nem a cölibátust, hanem a hit kérdését találja. Szerinte nagyon sok baj van általában is a hittel, korunk személyisége zaklatott. Arra is rámutatott: elvben többen is jelentkezhetnének papnak, „de magunk is sok ostobaságot csinálunk olykor, így nem lep meg, hogy nem vonzó a pálya”.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír