A Magyar Nemzet (14. o.) A pápa a maffiózókhoz szólt, a Magyar Hírlap (6. o.) „Fél csodát” tett Ferenc pápa a maffia fellegvárában, a Népszava (8. o.) A pápa első csodája címmel számol be arról, hogy a korrupciót és a szervezett bűnözést ostorozta Ferenc pápa szombaton Nápolyban tett egynapos látogatása során, amelyen ismét bűnbánatra és megtérésre szólította fel a maffiózókat. A Magyar Hírlap és a Népszava közli azt is: Nápoly érseke, Crescenzio Sepe bíboros tegnap arról számolt be, hogy csoda történt a város székesegyházában szombaton, amikor is a város védőszentje, San Gennaro (Szent Januáriusz) ampullákban őrzött alvadt vére félig folyékonnyá vált. A Népszava kiemeli: első ízben fordult elő, hogy a pápa jelenlétében történjék meg Szent Januáriusz vércsodája. Az újság emlékeztet rá: általában a május első vasárnapja előtti szombaton, illetve szeptember 19-én történik a csoda, és nyolc napon át tart. Ezután a vér ismét megalvad. A csodás jelenség bekövetkeztét a nápolyiak a következő hónapok kedvező vagy kedvezőtlen előjeleként értelmezik. (Lásd március 21-ei, szombati híradásunkat A pápa Nápoly külvárosában: Ne engedjétek, hogy ellopják tőletek a reményt!, illetve Csoda Nápolyban: San Gennaro vére folyékonnyá vált Ferenc pápa jelenlétében címmel – a szerk.)
A Népszavában (7. o.) Hegyi Gyula Vallás és szabadság címmel reagál arra, hogy a belga alkotmánybíróság a közelmúltban eltörölte a kötelező iskolai hitoktatást, illetve a helyette választható erkölcstan oktatását. A cikkíró nem tartaná helyesnek, ha a vallást – mint az emberi kultúra alapvető részét – száműznék az iskolai oktatásból. Figyelmeztet: a vallások ismerete nélkül ma a politikai történések jelentős részét sem lehet megérteni. A vallások ismerete azért is fontos, hogy az iszlám, a keresztény és a zsidó tanítás követői megértsék: valójában mennyire közös eredetű a vallásuk. Hegyi kifejti: „Feltehetően kevés antiszemita tudja Magyarországon, hogy a Tóra nemcsak valami »zsidó dolog«, hanem Mózes öt könyve, vagyis a keresztény Bibliának is meghatározó része. S az Allah névvel gúnyolódó zsidóknak vagy keresztényeknek sem árt tudniuk, hogy ez a szó egyszerűen Istent jelent, rokon a héber Eloahhal, s az arab vagy máltai katolikusok saját nyelvükön Allahnak, Allának tisztelik az Urat.” A cikk szerzője elismeri, hogy a vallások összehasonlító történetét nagyon nehéz mindenki érzékenységére tekintettel tanítani, „de ha ez az ára az előítélet és a gyűlölet megfékezésének, akkor mégis érdemes belevágni”.
A Népszabadságban (12. o.) Bárkay Tamás Lemásolják az egész Bibliát címmel adhírt ad arról, hogy Benyik György plébános, a szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia (NBK) igazgatója kezdeményezésére kézzel írt másolatot készítenek a Bibliáról, amelyet zarándoklat keretében adnak át Ferenc pápának. A gigászi vállalkozásba a városi könyvtárosok, iskolák, plébániák, sőt a Csillag börtön rabjai is beszálltak. A határidő: augusztus 20. Benyik György atya elmondta: az Újszövetség másolását a Csanád megye első püspökéről, a kimagasló műveltségű Szent Gellértről elnevezett templom felszentelésének negyvenéves jubileuma alkalmából kezdeményezte. A szeptemberben indult programban jelenleg ezeregyszázan vesznek részt, az önkéntesek az újszövetségi szövegek fogytával kezdték másolni az Ószövetséget is. A vállalkozást egész Magyarországra szeretnék kiterjeszteni, sőt a határon túli magyar közösségeket is bevonnák a közös misszióba. Tízezer önkéntest keresnek. A másolásra vállalkozók mindegyike csak egyetlen A4-es oldalt másol a bibliai nyomtatott szövegből, a lapot szignójával látja el. Ezekből az oldalakból áll össze a kötet, amely egyben jelképe lehet a közösségi összefogásnak is – mondta az NBK igazgatója. Hozzátette: a kézírás kiveszőben van az ifjú nemzedék köreiben, pedig a kézzel másolt szöveg jobban őrzi a hagyományt, a másolás jobban megmozgatja képességeinket. Benyik György emlékeztet rá: a nagy terv valójában már 1983-ban megszületett, amikor a soltvadkerti lelkigyakorlatos üdülőházban az odalátogató vendégek egymás után másolni kezdték Máté evangéliumát. Az első lapot Kemény Lajos atya, a hittudományi főiskola néhai rektora írta, és számos teológus, többek között Erdő Péter jelenlegi bíboros is másolta az evangélium szövegét. Ez a munka azonban 1988-ban megszakadt, de most újrakezdték, és a plébános reményei szerint ezúttal sikeres lesz.
Az Erdon.ro „Mindegyik élet ajándék” című tudósítása szerint több százan vettek részt szombaton Nagyváradon a „Menet az életért” elnevezésű akción a szakszervezetek művelődési háza előtt. A felszólalások és műsorok után a jelenlévők a szülészetig vonultak. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök beszédében az életről mint a Jóisten legfőbb ajándékáról szólt, román nyelven. Kiemelte: amint a Szentírásban is szerepel, Isten azzal bízta meg az embereket, hogy szaporodjanak, és töltsék be a Földet – az élet tehát Istentől van. Amikor pedig élet van ránk bízva, vigyáznunk kell rá. Sok szó esik manapság a véleménynyilvánítás szabadságáról, és ezt sokan úgy értelmezik, hogy bármit mondhatnak vagy bármit tehetnek bármivel kapcsolatban – de az ilyen hozzáállás valójában rabokká tesz, nem szabaddá, és szenvedéshez meg könnyekhez vezet. „Ma az élet és minden ember méltósága mellett foglalunk állást, és ezt az üzenetet szeretnénk a társadalom felé továbbítani, ez az egyedüli út a jövő felé” – szögezte le Böcskei püspök.
Bodnár Dániel/Magyar Kurír