Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1., 6.o.) „Jézus mindig és korlátlanul szeret, és soha nem fárad bele abba, hogy szeressen és megbocsásson” – mondta Ferenc pápa címmel részletesebben, a Magyar Nemzet (1. o.) Húsvét előtt címmel két sorban számol be arról, hogy krizmaszentelési misét tartott tegnap, nagycsütörtökön a Szentatya a vatikáni Szent Péter-bazilikában, majd a Rebibbia római börtönbe látogatott, ahol hat férfi és hat nő, köztük olasz és külföldi elítéltek lábát mosta meg (lásd tegnapi, április 2-ai számunkban a Ferenc pápa rabok lábát mosta meg a római Rebibbia börtönben című hírünket – a szerk).

Ugyancsak a Magyar Hírlap (3. o.) Egyházak üzenete: az ünnep titka egyszerre régi és új, a Magyar Nemzet (2. o.) A nagyböjti időszak végén címekkel tudósítanak arról, hogy Erdő Péter bíboros, prímás tegnap szentmisét mutatott be az esztergomi bazilikában (lásd nagycsütörtöki, április 2-ai számunkban az Erdő Péter mutatta be a nagycsütörtök esti szentmisét Esztergomban című tudósításunkat – a szerk.). Mindkét lap közli azt is, hogy a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közös húsvéti nyilatkozatot adott ki, amely szerint „A húsvét titka egyszerre régi és új, mégis örök… Jézus egyszerre halandó és halhatatlan, magára vette az emberi természetet, szenvedett a szenvedőkért, fogoly lett a bilincsbe vertekért, halálra ítélték a gonosztevőkért, eltemették őt a megholtakért, de feltámadt sírjában.” Erdő Péter bíboros, Steinbach József, a MEÖT elnöke és Fischl Vilmos főtitkár így zárták üzenetüket: „Jézus békéjét kívánjuk minden jó szándékú embernek. Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!”

Az Erdon.ro Megújították papi ígéreteiket címmel számol be arról, hogy nagycsütörtök délelőtt Böcskei László megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a nagyváradi bazilikában. Két kiemelkedő mozzanat volt: a krizmaszentelés és a papok ígéretének a megújítása.

A Magyar Hírlap (7. o.) A feltámasztott egyenlőségelv címmel közli Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes húsvéti üzenetét. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke emlékeztet rá: kiírtak egy pályázatot fontos társadalmi üzenet megjelenítésére, amely később Budapesten egy aluljáró üresen tátongó falára kerülne. A nyertes egy fiatal egyetemista lett. Az üzenete pedig ez volt: „A következő lépés az evolúcióban a segítségnyújtás.” Imre atya leszögezi: „Örömmel illesztjük ezt az igazságot a Szentatya felhívásához: Győzzük le a közönyt!” A máltaiak elnöke kiemeli: „Önzetlenségünk révén napjainkban is feltámadt Krisztus, és a világ felismerheti a feltámadás örömét. Amikor mások terhét magunkra vesszük, a sajátunk lesz könnyebb; amikor beteget gyógyítunk, a saját szívünk sebe gyógyul; amikor szomorút vigasztalunk, a lelkünk talál nyugalmat; amikor mások szenvedését enyhítjük, saját töviseink hegye csorbul; amikor adunk, mi gazdagodunk és átadjuk a feltámadottak örömét. Imádkozom azért, hogy húsvét ünnepén az Isten szabadulást szerző szeretete támassza fel a könyörületet szívünkben.”

A Népszabadságban (Eperjes… 11. o.) Eperjes Károly Kossuth-díjas színész nyilatkozik, aki életében először rendezett a Magyar Állami Operaházban: Bach oratóriumát, a János-passiót, amelynek tegnap volt a bemutatója. A második előadás holnap, nagyszombaton lesz. A színész-rendező a lapnak elmondta, miért nem Bach Máté-passióját rendezte meg: „Bach születésének 330. évfordulója van, és most a János-passió van soron, de nagyon is örülök, hogy így van, mert Szent János bolondja vagyok, nagyon közel áll hozzám. Ő volt az első az evangélisták közül, aki hitt. Ő volt az egyedüli az apostolok közül, aki még Jézus életében a kereszt alá ment bocsánatot kérni. Ami Bachot illeti, remélem, nem hangzik nagyképűen, mert a zene természetesen felkavaró és lenyűgöző, de most, hogy foglalkoztam vele, látni vélem, hogy az oratórium szövegkönyve, dramaturgiája nem olyan nagyszabású, mint a zene… Bach protestáns ember, nem használja a katolikus dramaturgiát, ott lenne neki a keresztút, és mégsem. Gyönyörű harmóniákkal időz a nem fontos dolgokon, miközben öt-hat stáción simán átszalad, és Máriával – protestáns lévén – csak említésszerűen foglalkozik. Ezért behoztam a stációkból azt a részt, amikor Jézus az anyjával találkozik a keresztúton, a Máriát játszó táncosnő szerepébe bele is tettünk egy táncszólót Jézus haldoklásáról.”

A Maszol.ro Az iszlám lesz a legnagyobb mértékben teret hódító vallás? címmel ismerteti a PEW kutatóintézet tegnap közzétett előrejelzését, amely szerint csaknem valamennyi jelentős vallás terjedni fog az elkövetkező három és fél évtizedben, ám közülük is a kereszténység és mindenekelőtt az iszlám növekedése lesz a legnagyobb ütemű. Az iszlám követőinek 2010-ben becsült 1,6 milliárdos létszáma 2050-re 2,76 milliárdra duzzad majd. Ezzel a Föld akkorra 9 milliárdos lakosságának közel egyharmada muszlim lesz. A keresztények tábora is gyarapodni fog: a Krisztus-hívők száma 2,17 milliárdról 2,92 milliárdra nő majd 2050-re, és megőrizve világelsőségét, eléri bolygónk populációjának 31 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 2050-re 10 emberből több mint 6 keresztény lesz vagy muszlim, és a két vallás követőinek száma megközelítőleg egyenlő lesz. 2100-ra a muzulmánok száma meghaladhatja a keresztényekét, a kereszténység hat évszázados előnye ellenére. Elképzelhető, hogy a muszlimok a nagy pestisjárvány idején (1346-1353) voltak már többen, de ezzel kapcsolatban nincs megbízható adat.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír