Napi sajtószemle

Kocsis Fülöp: Az Isten emberré lett azért, hogy az embert felemelje az isteni létbe – A Magyar Nemzetnek adott interjú összefoglalója.

A Magyar Nemzetben (1.,6. o.) Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Metropólia érsek-metropolitája nyilatkozik, aki elmondta: „Pontosan a legnagyobb nyomorúságban hordozza a legfontosabb üzenetet az emberek számára a föltámadás, az ínség ugyanis nem tudja kioltani az emberi méltóságot. A föltámadásnak az üzenete nemcsak az, hogy a koporsó után lesz még valami. Annál sokkal több. Azt jelenti, hogy a földi élet nem kizárólag emberi dimenzióval mérhető. Nemcsak egy száznyolcvan centiméter magas, fél köbméternyi embertömeg vagyok, hanem mindaz, ami az én szellemiségemből fakad. Hogy meg tudok tervezni egy házat, tudok építeni egy gépet, ez mind az én szellemiségemnek a gazdagsága… A hit, az Istenre való nyitottság, az Isten képmásának fölismerése önmagamban, hogy ez éltet engem, ez emel felül mindenen – ez a föltámadás üzenete. Mindez csakis úgy lehetséges, hogy az Isten Fia magára vette a mi emberi életünket, végigélte, bele is halt, mint minden ember, de aztán föltámadt, s ebbe a föltámadásba belevitt mindnyájunkat. Az Isten emberré lett azért, hogy az embert fölemelje az isteni létbe, hogy túlemelje önmagán, ráébressze arra, hogy sokkal több, mint ami egymagában lenni tud.”

Kérdésre válaszolva az érsek beszélt a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyéről is, hangsúlyozva, hogy tragikusan élte meg a bíróság elmarasztaló ítéletét, amely szerint az egyház szegregált iskolát működtet. „Ugyanis az iskola nem szegregáló intézmény. Hiszen nem azért hoztunk létre iskolát, hogy a cigány gyerekek ne keveredjenek a magyarokkal, hanem azért, mert ott előtte nem működött iskola. Látjuk, nagyon jó munkát végeznek a pedagógusaink, az ott tanuló gyerekek fejlődnek, szép eredményeket érnek el, ragaszkodnak hozzánk. Ezért nem is féltem a perbe hívástól. Sajnos korábban bizonyos uniós irányelvek nyomására olyan törvények születtek Magyarországon, amelyek ma ezt a józan ésszel ellentétes ítéletet eredményezték. Így a jelenleg érvényes jogrendnek ki kellett mondani, hogy ha több a cigány gyermek, mint a magyar, akkor az szegregáció… Pedig most már nem csak iskolánk van. Ahol megjelenik egy intézmény, az a teljes lakókörnyezetet, annak kultúráját, légkörét is emeli. Ez történt itt is. Nem adom fel tehát, hiszen tapasztaljuk, hogy a gyerekeknek ez jó. És a szülőknek is: kétszáz aláírással érkezett hozzánk egy levél azzal, hogy ne hagyjuk elveszni az iskolát.”

Kocsis Fülöp figyelmeztet: „Ha csak az integrációra figyelünk, az megöli a cigány öntudatot, mert csak arra összpontosít, hogy beilleszkedjen, legyen egy elem, ami nem lóg ki a sorból. Az egyház feladata odamenni a rászorulókhoz, beállni közéjük, azonosulni velük, hogy érezzék, az ő életüket átjárja ez az új erő. Persze, a telepnek minden hátránya szűnjön meg, és a hátrányos megkülönböztetés is, de ne a telep… fontos az együttélés, de tekintettel kell lenni a cigányok különbözőségeire is.”

A főpásztor elmondta azt is, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel egymásra találtak. „Büszke vagyok a hazámra, hogy keresztény vezetői vannak, hogy e honban a keresztény értékek szabad teret kapnak, nem hagyjuk, hogy a fogyasztói szemlélet, amely kiforgatja az embert a saját mivoltából, erőszakosan terjedjen, mint más nyugati országokban. Minden nemes és krisztusi szemléletet támogatok, és megköszönöm az ország vezetőinek, ha ők is támogatják az egyházakat ebben. Sajnos a hatalom olykor megbolondít sokakat, fáj, amikor helytelen döntések születnek, de azokat bátran bírálom. Néha ezért is kapok a fejemre.”

Kocsis Fülöp azt is elmondta: „Teljesen hazug és félrevezető szemlélet az, hogy a szegény embereket segélyekkel kell támogatni. Ezzel csak konzerváljuk a nyomort. Az ember annál sokkal több, mint hogy munka nélkül kapjon valamennyit a betevőre. Rá kell vezetni arra, hogy dolgozni, tanulni, küzdeni kell a megélhetésért. A törekvések, az elvek jók, hogy azokat a családokat támogatják, amelyek dolgoznak is ezért a hazáért. Az persze nekem fáj, hogy Kelet-Magyarország még mindig kevesebb figyelmet kap, mint az ország nyugati fele. Itt sokkal jelentősebb fejlesztésre volna szükség.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír