Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (1., 4.o.) Keresztúton a világ, a Magyar Hírlap (4. o.) Kenyai diákokra emlékeztek nagypénteken, a Maszol.ro Megkezdődött a keresztút a Colosseumnál címekkel számolnak be arról, hogy a római Szent Péter-bazilikában Krisztus kereszthalálának emlékére bemutatott nagypénteki szertartáson Raniero Cantalamessa kapucinus szerzetes a világban egyre gyakoribb keresztényüldözésekről beszélt, említést téve a csütörtöki kenyai terrortámadásról és arról a 22 egyiptomi kopt túszról, akiket februárban Líbiában gyilkolt meg az Iszlám Állam. Ferenc pápa tegnap este a Colosseumnál vezette a Via Crucis keresztútját. A keresztet olaszok és a világ háború dúlta térségeinek képviselői, nagycsaládosok, betegek és szerzetesek is kézbe vették. A hagyományokat követve nagypénteken ismét többen megkorbácsolták és keresztre feszítették magukat a Fülöp-szigeteken, ahol a legtöbb katolikus él Ázsiában. A Magyar Nemzet megjegyzi: az egyház ellenzi ezeket a rituálékat, s hangsúlyozza, az erős hitnek van más kifejezési módja is.

A Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Pápai húsvét a szeretet jegyében címmel kiemeli, hogy Ferenc pápa a nagyböjt időszakában is odafigyelt a szegényekre, s imádkozott a közel-keleti békéért. A Szentatya „Nem kedveli a képmutatást… Beszédeit mély lelkiség hatja át… A húsvét tehát karácsonyhoz hasonlóan a szeretetről, a társadalom kirekesztettjeiről, a hitük miatt üldözöttek megsegítéséről szól Ferenc pápa számára.”

Az Erdon.ro (Böcskei László… ) közli Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök húsvéti üzenetét. A főpásztor kiemeli: „Ezt tette Isten értünk az Ő Fiában, Jézus Krisztusban: mellénk állt, hogy vezessen, szenvedett, hogy felemeljen, átment a halálon, hogy éltessen. Ezt ünnepeljük húsvét éjszakáján, ezt ünnepeljük húsvét szent ünnepén, ezt ünnepeljük az egész húsvéti időben! Fogadjuk örömmel és osszuk meg ennek az ünnepnek az ajándékait. Ámen.”

A Magyar Hírlapban (Jézus Krisztus… 1., 4o.) Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök nyilatkozik, aki úgy látja: a magyar keresztény jellemzően szomorú. „Afrikai rendtársam kérdezte: ti mindig gyászmisét tartotok? Az sem világos, miért merül fel egyáltalán problémaként, ha egy kisgyermek gőgicsél a szentmise alatt. Ráadásul az énekeink többsége is végtelenül letargikus, néha úgy tűnik, olyan nagypénteki nemzet vagyunk. Don Bosco Szent János arra tanít, nem koncentrálhatunk csak a bűnösségünkre, mint valami rosszul felfogott lelkiismeret-vizsgálat. Figyelnünk kell az Istentől kapott adottságainkra és lehetőségeinkre, nem is beszélve a krisztusi üzenetről. Rendalapítónkat az angyal álmában úgy buzdította: tanítsd meg őket a bűn utálatosságára és az erény szépségére! Mintha ezt az utóbbit gyakran elfelejtenénk, kihagynánk a képből. Pedig a keresztény élet alapvetően öröm, tele van szépséggel, nem csak feladattal és állandó lemondással. A kívülről minket szemlélő sajnos leginkább a tilalomfákat látja az életünkben, gúnyosan megjegyezve: csinálnák ők a rosszat, csak tilos nekik!” A szalézi tartományfőnök emlékeztet rá: „Orosz szokás a gyónás végén azt mondani, hogy a korábbi bűneinkre is kérhetjük a Jóisten bocsánatát. Könyörgöm, hinni kéne a feloldozás általi szabadságban! A zsidó húsvét éppen arról szól, hogy Isten az, aki megszabadít. Ezt nekünk is érdemes komolyan venni, hiszen Jézus ugyanezt teszi velünk. Ez nem politikai vagy egyéb, világi szabadság, hanem sokkal több annál.” Ábrahám Béla figyelmeztet: talán a legfontosabb lemondani a hamis eszközökről, „mint például a hazugság által szerzett előny, és persze óvatosan kell bánni a hatalommal is. Az alázatban rengeteg erő van, ez nem meghunyászkodást jelent, hanem helyes önértékelésből, az Istennel való kapcsolatból fakadó, őszinte magatartást. Segíthet ebben a nagyböjtöt záró események szemlélése. Amikor a Jeruzsálembe bevonuló Krisztusra tekintek, feltehetem magamnak a kérdést: vajon az én kapum is nyitva áll előtte? Nagycsütörtökön meghív a közösségébe, kérdezhetem: tényleg ott vagyok-e vele? Majd a keresztre tekintve csöndben szemlélődök, megdöbbenve az üresség látványán, a feltámadás pedig azzal szembesít, hogy vajon miben is van az én valódi reményem e földi életben.”

A Magyar Nemzetben (10. o.) P. Szabó Ernő Férfi a kereszt alatt címmel adja hírül, hogy Passió címmel jelent meg Olasz Ferenc fotóművész legújabb albuma, amely a Kárpát-medencei kálváriákat mutatja be. A közel négyszáz fotó majdnem fél évszázad termését fogja át: az első képek 1967-ben készültek Magyarpolányban, az utolsó sorozat Győrben született meg 2014 novemberében. Olasz Ferenc és alkotótársa, Kovács Klára Isten dicsőségére készítették a könyvet.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír