Napi sajtószemle

A Népszava (1., 8. o.) Megbékélést sürgetett húsvétkor Ferenc pápa, a Magyar Hírlap (1., 6. o.) A háborúk és viszályok ellen emelt szót húsvét ünnepén Ferenc pápa, a Magyar Nemzet (1., 12. o.) Békeüzenet Rómából címekkel számolnak be arról, hogy egymás tiszteletének fontosságát hangsúlyozta s a békét szorgalmazta Szíriában, Irakban, a Szentföldön, Kenyában és Ukrajnában Ferenc pápa húsvétvasárnap délben mondott beszédében. Tegnap pedig a keresztényeket érő támadások kapcsán úgy fogalmazott: „A nemzetközi közösség ne fordítsa másfelé a tekintetét!”

A Magyar Hírlap (6. o.) A hit erősebb a félelemnél, a Magyar Nemzet (12. o.) Ünnep a terrortámadás árnyékában című tudósításai szerint megerősített biztonsági rendszabályok mellett tartották meg a húsvéti miséket több kenyai keresztény templomban, mert a keresztényeket célba vevő, 148 halálos áldozatot követelő csütörtöki, garissai terrortámadás után a vallási vezetők újabb erőszaktól tartottak a húsvéti ünnepek alatt. A Magyar Hírlap kiemeli: a 44 milliós kenyai lakosság 80 százalékát kitevő keresztényeket elborzasztották a beszámolók arról, hogy az iszlamista támadók miként válogatták ki célpontnak a keresztény diákokat, miközben a muzulmánok életét megkímélték. A hatóságok tegnap közölték: a kenyai légierő bombázta az al-Shabaab iszlamista milícia több táborát Szomáliában, válaszul a szervezet múlt heti terrorakciójára. A szíriai Aleppóban is félelemben élnek az emberek, amióta az iszlamisták elfoglalták a közeli tartományi székhelyet, Idlibet, mégis sokan vettek részt a nagyheti szertartásokon. „A hit erősebb volt a félelemnél” – mondta Idlib latin szertartású apostoli helynöke, Georges Abou Khazen.

A Magyar Hírlapban (3. o.) Szabó Palócz Attila Keresztény vér című vezércikke szerint sok mindent nem tudhatunk az iszlamista terroristákról, de egyet biztosra vehetünk róluk: „gyűlölik a kereszténységet… És a keresztények kiirtására törnek, akárhol hajtsák is nyugovóra a fejüket, Kenyában, Irakban, Kerepestarcsán…, Derecskén… Csak egy bizonyos: a pokol házhoz jön.” A cikkíró emlékeztet rá: most Kenyában keresztény vér folyt nagycsütörtökön, százszámra, az Iszlám Állam terroristái pedig korábban csoportosan végeztek ki egyiptomi kopt keresztényeket, ám mellettük megöltek foglyul ejtett zsidókat, lefejeztek japán rabokat, és élve égették el azt a muzulmán pilótát, aki ellenük harcolt. Ezért „oda kell menni, és véget vetni ennek az őrületnek, hiszen nem lehet ölbe tett kézzel ülni, és várni, hogy más oldja meg helyettünk a problémákat”.

A Magyar Hírlap (2. o.) Életünk nem értelmetlen körforgás címmel, a Magyar Nemzet (2. o.) Erdő Péter: Krisztus feltámadására támaszkodva ki lehet fordítani sarkából a világot alcímmel számol be arról, hogy Erdő Péter bíboros, prímás húsvéti szentbeszédében úgy fogalmazott: „Ajándékozzuk tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét… Hajlamosak vagyunk újra és újra a csüggedésre. Könnyen azt gondoljuk, az emberi gonoszság és tudatlanság új és új bajokat zúdít a világra, ugyanazok az elkeserítő események ismétlődnek. De nem értelmetlen körforgás az emberiség élete… Jézus Krisztus feltámadása a történelem középpontja, bevilágítja életünket, s választ ad arra, kik is vagyunk… Krisztus feltámadására támaszkodva ki lehet fordítani sarkából a világot.”

A Magyar Hírlap (Gáncs Péter…, Szabó István… 2. o.) protestáns egyházi vezetők ünnepi istentiszteletéről és igehirdetéséről számol be. Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a fővárosi budahegyvidéki református templomban igehirdetésében felidézte: az asszonyok még végtisztességet adni mennek a sírkertbe, de már az új élet diadalhírével jönnek el onnan. Jézus üres sírja az új hírnek, az örömhírnek, a dicsőségnek az első szószéke. Az angyalok kérdésében, „miért keresitek a holtak között az élőt”, benne van már az örök élet reménye. „A feltámadással abszolút új kezdődik: a bosszú, a számonkérés, a ritualizálás, az áldozatok hosszú története helyett elkezdődik a kegyelemnek és a szeretetnek a története” – hangsúlyozta a református püspök. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten leszögezte: húsvét örömhíre arról szól, hogy Isten úgy döntött, lehetséges a lehetetlen. „A sírokat egyszer és mindenkorra szokták lezárni. Nincs átjárás az élet és a halál között, ez a természet rendje. Ami azonban húsvét hajnalán történt, mégsem természetellenes, hanem természetfeletti, szemben áll minden emberi számítással, de a tanítványok elvárásával is. Krisztus ugyanis nem visszajött, hanem előrement. Ha visszajött volna, húsvétkor ott folytatódna a történet, ahol nagycsütörtökön félbeszakadt. Akkor Jézus perújrafelvételt, rehabilitációt és jóvátételt kérne, megszégyenítené az őt cserbenhagyó tanítványokat, és bosszút kiáltana ellenségeire. Ezért ne vélt vagy valós sérelmeinket leltározzuk újra meg újra, ne arról beszéljünk, mi járt volna nekünk, hanem merjünk előrenézni arra, aki előttünk jár.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír