Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Ankara felháborodott, a Magyar Hírlap (6. o.) Rágalmazással vádolja Ankara Ferenc pápát, a Magyar Nemzet (15. o.) Ankara a pápával háborúzik címmel ír arról, hogy nem csitulnak a kedélyek Ferenc pápa vasárnapi, az örmény népirtással kapcsolatos kijelentései miatt. Törökország szentszéki nagykövetsége tegnap rágalmazásnak minősítette a Szentatya szavait, miközben az olasz sajtó szerint a pápa nem Ankara ellen beszélt. A Magyar Hírlap két újságból is idéz. A Corriere della Sera című napilap elemzése szerint Ferenc pápa az örmény népirtásról mondott szavaival a keresztényeknek a világ más országaiban jelenleg zajló üldözésére akarta felhívni a figyelmet, fel akarta rázni közönyéből a nemzetközi közösséget. Az Il Messaggero című római napilap úgy látja, a Vatikánnal hadba szálló Törökország befagyasztotta az Európai Unióba való belépését. Ugyanakkor az örmények legyilkolásának századik évfordulójára emlékezve Rómában – az olasz kormány védnökségével – most látható kiállításon nem szerepel a „népirtás” kifejezés.

A Kárpátinfo.net Újabb szeptember 11-gyel fenyeget az Iszlám Állam címmel adja hírül, hogy az Egyesült Államok felperzselését és a 2001. szeptember 11-i támadásokhoz hasonló terrorcselekmény elkövetését ígérte az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet hétfőn az interneten közzétett propagandavideójában. A szervezet korábban Róma elpusztításával is fenyegetőzött, egy januári videóban pedig azt ígérte, muszlim tartománnyá teszi az Egyesült Államokat, és lefejezi Barack Obama amerikai elnököt.

A Magyar Nemzet (3. o.) Nem üzleteltek Tarsollyal című összeállításában a szeged-csanádi, a kalocsa-kecskeméti, a váci és a debrecen-nyíregyházi püspökség megkérdezett képviselői határozottan cáfolták azt a Népszabadságban március 28-án megjelent hírt, miszerint az adományokból befolyt összegeket a Quaestornál tartották volna. A baloldali lap azt írta: „plébánosok szerint a nagyobb adományok, az urnahelyek értékesítéséből befolyó pénzek egy része a Quaestornál landolt, mert ez volt az elvárás”. Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense a Magyar Nemzetnek elmondta: öt éve megszakadt minden üzleti kapcsolat a Vinum Primatis Zrt. és a Quaestor között, később a tulajdonos a Vinum Primatist is végelszámolásba vitte, mert a vállalkozás fenntartása okafogyottá vált. A sajtóreferens közölte: az érsekség régóta nem tartott pénzt a Quaestornál, így nem ragadhatott bent vagyona, miután a cég csődöt jelentett. Az Erdő Péter bíboros által életre hívott Prímási Borrendet is teljesen összemosta a baloldali lap a Vinum Primatis Zrt.-vel, noha az egyesület alapítását a bíboros azzal a céllal kezdeményezte, hogy támogassák a minőségi bortermelést. A Magyar Nemzet felvetésére, hogy miért nem kértek a Népszabadságtól helyreigazítást, Tóth János Csaba azt felelte: azért, mert az állításokat a lap fantomszemélyeknek tulajdonította, és már tudomásuk volt róla, hogy a borrend tagjainak kérésére közöltek egy pontosítást (lásd április 1-jei sajtószemlénket – a szerk.).

A Krónika.ro A gyergyói főesperes „bűne”: Mezeiért imádkozott címmel számol be arról, hogy templomban való politizálással és a korrupció pártolásával vádolják Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperest egy huszonkét aláírással ellátott, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez eljuttatott panaszlevélben. A levél egyik szerzője, Albin Mihály szerint Portik-Hegyi Kelemen „az utóbbi két hétben” arról is prédikált, hogy a híveknek hogyan kell imádkozniuk annak érdekében, hogy a romániai korrupcióellenes ügyosztály (DNA) által hivatali visszaéléssel és zsarolással gyanúsított „Mezei János polgármester feljelentőjének a lelke a pokolra kerüljön”. A hírportál megjegyzi: amióta Mezeit előzetes letartóztatásba helyezték, minden csütörtökön este nyolc órakor legalább száz helybeli részvételével imaestet szerveznek a hívek a város megújulásáért és a bajba került elöljárók családjáért. Legutóbb az örmény templomban, azelőtt az unitárius imaházban, korábban pedig a református templomban szerveztek hasonló rendezvényt. A legelső találkozóra a Szent Miklós-templomban került sor, civil kezdeményezésre. A panaszlevél alapján úgy látszik: volt, akinek épp az nem tetszett, hogy az első imaestet a katolikus templomban tartották. Portik-Hegyi Kelemen főesperes a hírportálnak elmondta: nem vádolható azzal, hogy a templomban politizál, ő mindössze a hívekkel imádkozott, és ezt neki bűnként senki nem róhatja fel. Hozzátette: több gyergyószentmiklósitól is érdeklődött, hogy ismerik-e azokat, akiknek a neve szerepel a levél aláírói között, de nem járt eredménnyel, így azt gyanítja, hogy nem valós személyekről van szó. Az egyházi elöljáró szerint az a cím sem létezik, amelyről a panaszlevelet elküldték az érsekségnek. Kifejtette: „Majdnem minden mondatot meg lehetne cáfolni, de nem érdemes. A csütörtöki együttléteknek és az én prédikációimnak soha nem volt politikai színezetük. Hogy imádkozunk a bajban lévőkért? Ez a kötelességünk. Ha ezért kell börtönbe menni, boldogan vállalom.”

A Magyar Hírlapban (8. o.) Dippold Pál Rómer Flóris, a bencés főhadnagy úr címmel emlékezik meg a kétszáz évvel ezelőtt, 1815. április 12-én Pozsonyban született Rómer (Rommer) Ferencről (szerzetesi nevén Flóris), a rendkívüli tehetségű bencés szerzetesről, a magyar archeológia megteremtőjéről.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír