Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Napi… 15. o.) a Reutersra hivatkozva közli: a görög ortodox egyház is felajánlotta pénzügyi segítéségét az athéni kormánynak: az egyház hajlandó lenne bérbe adni birtokait és ingatlanjait, hogy az abból befolyó pénzből is csökkentsék a görög államadósságot. Hieronimosz érsek, az egyház feje elmondta: a birtokok eladásáról szó sem lehet, azok csakis görög tulajdonban maradhatnak. A brit hírügynökség szerint a görög ortodox egyház nagy hatalommal rendelkezik Görögországban, és az állam után a második legnagyobb földtulajdonos. Bírálói szerint az egyháznak túl sok birtoka van, viszont túl kevés adót fizet.

A Népszabadság (8. o.) Keresztény külpolitikát hirdet Szijjártó címmel röviden, a Magyar Hírlap (2. o.) Kereszténység a társadalom javáért címmel részletesen tudósít a Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának huszonötödik évfordulója alkalmából tegnap a Parlamentben rendezett konferenciáról. (Lásd tegnapi, április 14-ei tudósításunkat 25 éve állt helyre Magyarország és az Apostoli Szentszék diplomáciai kapcsolata címmel – a szerk.)

A Népszabadság (Magyar Katonák… 2. o.) és a Magyar Nemzet (Iszlám Állam… 1., 3. o.) beszámolói szerint magyar katonák is részt vesznek Észak-Irakban az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni katonai misszióban. Erről döntött tegnap az Országgyűlés, 137 igen szavazattal, 57 nem ellenében. Bár az ellenzéki frakciók egységesen nemmel szavaztak, több független képviselő támogatásával meglett a kétharmad.

Az Erdon.ro Nagyon vallásos Románia címmel közli, hogy a WIN/Gallup International Intézet 2014 végén készített felméréséből kiderült: Románia továbbra is a világ egyik legvallásosabb országa. A népesség 77 százaléka vallotta magát vallásosnak, 16 százaléka nem vallásosnak, 1 százalék pedig meggyőződéses ateistának. A megkérdezettek 6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Európában csupán Koszovóban, Macedóniában és Lengyelországban vallották magukat nagyobb arányban vallásosnak, mint Romániában. Igaz, a felmérésből kimaradt néhány ország, például Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Norvégia, Fehéroroszország, Észtország és Litvánia. Nyugat-Európán és Óceánián kívül a Föld minden régiójában 50 százalék fölött van a vallásosak aránya. A világ legvallásosabb országa Thaiföld, ahol az emberek 94 százaléka vallotta magát hívőnek, utána Örményország, Banglades, Grúzia és Marokkó következik, egyaránt 93 százalékkal. A lista végére Kína került, ahol az embereknek mindössze 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vallásos, míg 61 százalékuk meggyőződéses ateistának gondolja magát. Kína után Japán következik 13 százalékkal, majd Svédország 19 százalékkal, Csehország 23 százalékkal, illetve Hollandia és Hongkong egyaránt 26 százalékkal. Jean-Marc Leger, a közvélemény-kutató intézet elnöke szerint globális átlagban az emberek kétharmada tekinti magát vallásosnak. A vallás továbbra is uralja az emberek életét, még mindig viszonylag magas azoknak a száma, akik magukat vallásosnak vallják.
A kutatásban egyébként az is kiderült: globálisan egyre vallásosabbak a fiatalok, amiből a szakember szerint azt feltételezhetjük, hogy a magukat vallásosnak mondó emberek száma tovább fog nőni.

A Székelyhon.ro Lelki közösség a Szent Antal-nagykilenceden címmel ad hírt arról, hogy kedden kezdődött a csíksomlyói kegytemplomban a Páduai Szent Antal tiszteletére szervezett nagykilenced. Június 9-éig keddenként reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 19 órakor lesznek a szentmisék. A Páduai Szent Antal tiszteletére tartott nagykilencednek évszázados hagyományai vannak, már 1720-ból van róla feljegyzés, a mostani évenkénti nagykilenced 1741-ben kezdődött. A kedd esti szentmisét a Szentlélek segítségül hívásával kezdte Csintalan László csíkdelnei esperes-plébános, arra kérve a hívő sokaságot, hogy ne legyenek a termopán ablakokhoz hasonlók (A köznyelv termopán ablaknak nevezi azt a szendvicsszerűen összefogott két üveglapot, melyet oldalt alumíniumléc keretez és gumírozott membrán szigetel – a szerk.), és ne zárják el légmentesen a belsejüket a Szentléleknek az áradásától és hatásától. „A kedd esti kegyelmeket hétről-hétre engedjük be az értelmünkbe, a szívünkbe, lelkünkbe, sőt egész életünkbe is. Ezáltal lelki közösséget alkothatunk” – fogalmazott a csíkdelnei esperes-plébános.A reggel 8 órakor kezdődő szentmise szónoka felváltva Bőjte Mihály csíksomlyói ferences házfőnök és Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója lesz. A délelőtti szentmisén Veress Sándor-Levente kászonújfalusi plébános prédikál. Az esti szentmise szónoka Csintalan László csíkdelnei esperes-plébános.

A Frissújság.ro (Szent László…) beszámolója szerint látványos, mind képanyagában, mind tematikájában érdekes kiállítás nyílt tegnap délután Nagykárolyban, a Károlyi-kastély alagsori kiállítótermében.A Szent László öröksége – Egyházművészet a középkori Váradi egyházmegyében című tárlat összeállítói ötven-hatvan fotó révén igyekeznek átfogó képet nyújtani a látogatóknak az egykori váradi püspökség egyházi építészetéről, festészetéről, kódex- és oklevélírásáról, ötvösművészetéről. A fotókat Lakatos-Balla Attila és Csorba Sándor készítették, akik jelen voltak a nyitórendezvényen is. A kiállítás keddtől péntekig, 9–17 óra között látogatható.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír