Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Ferenc pápa: figyeljenek a nőkre, a Magyar Hírlap (4. o.) Nem a genderelméletre, az Újszó.com Ferenc pápa elítélte a genderelméletet címekkel számolnak be arról, hogy tegnapi általános audienciáján a Szentatya elítélte a társadalmi nemeket hirdető genderelméletet, és kijelentette: a mai kultúra fél attól, hogy különbséget tegyen a férfi és a nő között. (Lásd tegnapi, április 15-ei számunkban a Ferenc pápa: A nemi különbségek eltörlése nem megoldás, hanem maga a probléma című hírünket– a szerk.)

A Népszabadság (14. o.) Készül a halálra az emeritus pápa című írása szerint Istennel való döntő találkozására, azaz a halálra készül az emeritus pápa. Georg Ganswein, a volt katolikus egyházfő személyi titkára közölte ezt. Hozzátette: a 88 éves XVI. Benedek diszkrét személyiség, de többször nyíltan beszélt arról, hogy ebben az életkorban fel kell készülnie a földi létből való távozásra.

A Népszabadság (8. o.) Melegvita Párizs és a Vatikán között, a Magyar Nemzet (14. o.) Franciaország dacol a Vatikánnal címekkel közlik, hogy nem vonja vissza a nyíltan meleg Laurent Stefanini vatikáni nagykövetjelöltségét Franciaország, a párizsi külügyminiszter szerint ugyanis a diplomata a legmegfelelőbb a poszt betöltésére. Stefanini jelölését még idén januárban határozták el, a diplomata 2001–2006 között nagykövet-helyettesként már teljesített szolgálatot a Vatikánban. A Vatikán egyelőre semmilyen választ nem adott a baloldali francia kormány döntésére. A két lap szerint a hallgatás elutasítással ér fel.

A Magyar Nemzetben (8. o.) Löffler Tibor Politikailag korrekt mészárlások címmel idézi fel, hogy a kenyai keresztény Garissa Egyetemen április 2-án iszlamista terroristák lemészároltak 147 embert. Löffler Tibor szerint a tragikus esettel a magyar baloldali média nem a súlyának megfelelően foglalkozott, szemben például a francia Charlie Hebdo újságíróinak legyilkolásával. Egyesek szerint a kenyai áldozatok iránti érzéketlenség oka igazából az, hogy ők keresztények. Mások viszont azzal magyarázták a viszonylagos közömbösséget, hogy „csak” fekete afrikaiakat gyilkoltak le. A cikkíró leszögezi: „… ahhoz képest, hogy a modern és felvilágosult Európa mennyire büszke a zsidó-keresztény kulturális gyökereire, a keresztény kenyaiak és más üldözött és legyilkolt keresztények szerte a világban méltatlanul kevés figyelemben, szolidaritásban és segítségben részesülnek a modern és felvilágosult európaiak részéről. Európában mintha kiveszőben lennének a keresztény közösségtudatnak és az emiatti együttérzésnek vagy aggodalomnak a mélyebb fokozatai…”

A Népszabadság (11. o.) Kőbe zárt romantika, a Magyar Hírlap (1.,14. o.) Tárlat a Mátyás-templom történetéről, a Magyar Nemzet (9. o.) Feltárul a templom története címekkel tudósítanak arról, hogy tegnap kiállítás nyílt a budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) történetéről, magában az épületben és a Budapesti Történeti Múzeumban. A Magyar Hírlap idéz Erdő Péter bíboros megnyitó beszédéből: „Nagyjaink hitét elevenítik meg a kiállításon felsorakoztatott tárgyak.” Mindhárom lap kiemeli, hogy ekkora kiállítást még soha nem rendeztek a templom tiszteletére. A Magyar Nemzetben Farbaky Péter, a BTM főigazgatója elmondta: bár sok helyen ezeréves templomként hivatkoznak a Mátyás-templomra, a tudomány ezt nem fogadja el: az épület története IV. Béla korában, a XIII. század közepe táján kezdődött. „De hiába nem ezeréves, így is hazánk egyik legfontosabb temploma” – fogalmazott a főigazgató (Lásd tegnapi, április 15-ei számunkban A Mátyás-templom történetéről nyílt kiállítás a budai várban című tudósításunkat – a szerk.)

Az Erdon.ro Repedések a templom falán címmel adja hírül, hogy a nagyváradi Szent László-templom falán több helyen is repedések láthatóak. Vakon Zsolt, a nagyváradi római katolikus egyházmegye püspökének, Böcskei Lászlónak a titkára elmondta: az egyházmegye mérnöke kedden ment el a helyszínre, hogy előzetes felmérést végezzen, és nem tudta megállapítani, hogy a templomnak a villamossínek felőli oldalon lévő falán látható hajszálrepedések most keletkeztek-e, a főtéri munkálatok nyomán, vagy már korábban ott voltak. Ha azonban a falak tovább repednek, illetve ha a repedések mélyülnek, akkor az egyházmegye azonnal megteszi a szükséges lépéseket. A titkár hozzátette: a templom jelenleg statikailag nincs veszélyben. Ismeretes: a templom közvetlen közelében jelenleg zajlik a villamossíncsere, ezért az Erdon.ro megkérdezte az ügyben Csuzi Istvánt, a nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat (HKV) vezérigazgatóját is, aki leszögezte: ő semmiféle jelzést nem kapott arról, hogy e munkálatok miatt repedtek volna meg a Szent László-templom falai. Mindazonáltal nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a síncserélési munkálatok miatt keletkeztek repedések, de hangsúlyozta: a templom közelében a munkálatok túlnyomó részét már elvégezték. A síncsere befejezése után a villamosközlekedés is sokkal kevesebb zajt és vibrációt fog kelteni, mint eddig, köszönhetően a sínfektetésnél alkalmazott rezgéscsillapító eljárásnak, ugyanis a síneket tartó, egybefüggő betonalap alá gumiszerű anyagot helyeztek, és a sínek alá is gumialátét kerül. „Ezentúl a Szent László-templomra ható vibráció töredéke lesz az eddigieknek” – mondta Csuzi István.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír