Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6. o.) Ban Ki Mun Ferenc pápát tekinti a szegénység elleni globális harc egyik erkölcsi vezetőjének címmel számol be arról, hogy a Szentatya tegnap megbeszélést tartott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral a Védeni a földet, nemesíteni az emberiséget című vatikáni környezetvédelmi konferencián (Lásd tegnapi, április 28-i számunkban a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral találkozott a Szentatya című tudósításunkat – a szerk.)

A Népszava (1. o.) azt kérdezte Raskó György agrárközgazdásztól, hogy Miért küldi el Ferenc pápának Orbán „menekültügyi” konzultációs levelét? Az Antall-kormány egykori mezőgazdasági államtitkárának válasza: „Tendenciózusnak, uszításnak tartom a 12 pontot, amely totálisan ellentétben áll a keresztény értékekkel (…) A kormány azt sugallja, hogy az elvándorlók potenciális terroristák, lusta megélhetési kalandorok, akik élősködnek a nemzet fiain. Magyar katolikusként szégyellem magam a 12 pont értelmi szerzője helyett is. Elhatároztam, hogy lefordítom, és elküldöm Ferenc pápa titkárságára, érdekelne Őszentsége reakciója.”

A Magyar Nemzetben (8. o.) Simor Miklós Az erőtől az erényig címmel reagál a Heti Válasz főszerkesztőjének, Borókai Gábornak egyik cikkére, amelyben azt állította: azért van apadóban a jobboldal politikai ereje, mert hiányzik mögüle az erény. Simor Miklós cikkében idézi az általa legnagyobb kereszténydemokrata politikusnak tartott Barankovics Istvánt, a Demokrata Néppárt (DNP) egykori vezetőjét: „Nincs abban semmi túlzás, hogy keresztény erények nélkül, a személyiség mélységes tisztelete, a felebaráti szeretet, igazságosság, a közjó iránti áldozatkészség, a szabadság és egyenlőség lelkes szeretete nélkül senki sem lehet jó demokrata.” A Magyar Nemzet cikkének szerzője hozzáteszi: „Arisztotelész és a kereszténység együtt különösen magasra teszi a mércét. Ettől még ehhez a mércéhez kellene igazodni.”

Az Erdon.ro Együtt a nagyváradi múzeumok címmel adja hírül, hogy május 13–18. között a Körösvidéki Múzeum, együttműködve partnerintézményeivel, tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a múzeumi napokat Nagyváradon. A hírportál kiemeli: ebbe – nem csupán Romániában, hanem Európában is egyedülálló módon – bevonják a váradi egyházi fenntartású múzeumokat is, illetve közszemlére teszik a tulajdonukban levő gyűjteményeket, ereklyéket, szakrális tárgyakat, mivel kiderült, hogy tulajdonképpen csak a magyar egyházaknak, vagyis a katolikusnak és a reformátusnak van múzeumuk. Az ötlet Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspöktől származik, aki a helyi kulturális, illetve egyházi értékek népszerűsítése érdekében javasolta: a székesegyházat, illetve az ott levő egyházművészeti múzeumot is vonják be a rendezvénysorozatba. Ezek mellett a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumát, a Szent Miklós görögkatolikus katedrális altemplomát, valamint az ortodox püspökség székhelyén (Roman Ciorogariu/Úri utca) kiállított tárgyakat lehet majd megtekinteni.

A Krónika.ro Szent Lászlóról nevezik el a belvárosi hidat Váradon című tudósítása szerint dacára annak, hogy korábban a névadásokat elbíráló Bihar megyei bizottság nemet mondott a véleményezésre elküldött tanácsi határozatban szereplő Szent László-híd elnevezésre, a nagyváradi önkormányzat keddi ülésén az eredeti elképzelés szerint terjesztették elő és szavazták meg a belvárosi Bémer (ma Ferdinánd) teret és a Szent László (ma Egyesülés) teret összekötő híd hivatalos nevét. A helyi képviselők közül csupán három szociáldemokrata (PSD) tanácsos tartózkodott.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír