Napi sajtószemle

A Népszabadság (Orbán… 1., 3. o.) összeállítást készített annak kapcsán, hogy a héten Orbán Viktor miniszterelnök felvetette a halálbüntetés gondolatát. A lap szerint a Fidesz koalíciós partnerét, a KDNP-t zavarba hozta a kormányfő kijelentése. Rétvári Bence államtitkár, a KDNP alelnöke közölte: álláspontja ma is az, mint 2012-ben volt, amikor azt mondta: „Hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne mondana ellent az egyház tanításának.” Harrach Péter, a kereszténydemokraták parlamenti frakcióvezetője az egyház tanítására hivatkozva kifejtette: ha van más eszköz a bűncselekmény megakadályozására és a társadalom megvédésére, akkor azt kell alkalmazni. Más, különleges esetekben lehet alkalmazni a halálbüntetést, „például egy tömeggyilkos, őrjöngő terrorista esetében.” A Népszabadság szerint a KDNP politikusainak szeme előtt lebeghetett, hogy Ferenc pápa márciusban a halálbüntetés ellen emelt szót. Leszögezte azt is: a totalitárius és diktatórikus rezsimek gyakran élnek a halálbüntetéssel politikai ellenfeleik elnyomása, a vallási és kulturális kisebbség üldözése eszközeként. Elveti a halálbüntetés gondolatát Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője is, mert az sérti az emberi méltóságot, valamint annak elvét, hogy Isten a maga képmására teremtette az embert.

A Magyar Hírlap (5. o.) „Nem lehetünk szekuláris kalifátus” című tudósítása szerint a keresztényüldözés elleni harcról szóló állásfoglalás társbeterjesztőjeként szólalt fel tegnap délután az Európai Parlament plenáris ülésén Hölvényi György, a Fidesz-KDNP EP-képviselője. Figyelmeztetett: félre kell tenni az ideológiai vitákat, és nem szabad relativizálni a keresztény közösségek szenvedéseit, hiszen a diaszpórákban élő keresztények csak Európára számíthatnak a kiirtásukra törekvő terroristákkal szemben. Hölvényi leszögezte: fel kell vállalni végre a szolidaritást a keresztényekkel, akik a legnagyobb üldöztetésnek vannak kitéve. A néppárti képviselő a Magyar Hírlapnak rövid interjút is adott. Elmondta: Európának a szekularizmus és laicitás is része, de elfogadhatatlan, hogy az európai politikusok egy része szekuláris kalifátust akar létrehozni az Európai Unióban. Magát az európai szolidaritást és felelősségvállalást utasítják el a baloldali erők jelenleg, ami komoly törésvonalat jelent, s az európai meghasonlottság Európát és annak közel-keleti pozícióit is gyengíti. Az adok-kapok helyett gyors cselekvésre van szükség.

A Népszava Szép Szó című mellékletében (1. o.) Lendvai Ildikó Vörös és fekete címmel emlékeztet rá: amikor az 1950-es években „a munkásmozgalmárnak igazán nem nevezhető” XII. Pius pápa egyházi ünneppé, Munkás Szent József emléknapjává is tette május elsejét, „ő is az ács, az istenfiút felnevelő ember előtt tisztelgett, és nem csupán megfaragott gerendáit értékelte. Igaz, eszébe sem jutott Józsefet fölényes kegyességgel »keményen dolgozó kisembernek« nevezni…”

Ugyanitt (2. o.) Giczy György A szolidaritás szellemében címmel felidézi: a szegények iránti felelősségtudat indította útjára a pápai szociális enciklikákat. A legelső, a XIII. Leó által 1891-ben írt Rerum Novarum a vadkapitalizmus idején a legkiszolgáltatottabbak, a munkások védelmére született a szociális igazságosság megvalósításáért. A XIX. században élt Wilhelm Emmanuel Ketteler manzi „munkáspüspök” álláspontja pedig nem nagyon különbözött Marx társadalomkritikájától. 1869-ben tízezer munkás előtt tartott beszédét a keresztény munkásmozgalom Magna Chartájaként tartják nyilván. Ketteler föltette a kérdést: „Mit használnak az úgynevezett alkotmányos jogok… ha a pénzhatalom ezeket a szociális emberi jogokat lábbal tiporhatja?”

A Krónika.ro Megújították fogadalmukat a székelyföldi ferences szerzetesek címmel számol be arról, hogy szerzetesi fogadalmukat is megújították az elmúlt hétvégén Gyergyószárhegyen tartott találkozójukon a székelyföldi ferences szerzetesek. A Csíksomlyóról, Székelyudvarhelyről és Esztelnekről érkezett ferences szerzetesek arra emlékeztek, hogy 1209. április 16-án hagyta jóvá az akkori pápa, III. Ince a ferences rend reguláját, ekkortól tekinthető hivatalosan is létező rendnek. A Szárhegyen szolgáló Anaklét testvér a hírportálnak elmondta: „Arról volt szó, hogy engedjük, érintsen meg Isten igéje. Kérdés volt, hogy mire törekszünk, haladunk-e előre a Krisztus-követésben. Felmerült a kérdés: honnan lehet megállapítani, hogy fejlődünk, nem ott tartunk-e, mint egy jó pár évvel ezelőtt. Mert napjaink telnek, de életünknek célja van, előre kell haladni, a helyben maradás szégyen a mi számunkra. A Szentatya mondja: nem azt várják el az emberek, hogy tökéletesek legyünk, hanem hogy sodrásban legyünk, törekedjünk, és életünk az Úrra irányuljon.” Anaklét testvér hangsúlyozta: a megszentelt élet évében abban is igyekeznek „haladni”, hogy minél többen megismerjék a rendet, bejáratosak legyenek a kolostorba. „Igyekszünk több programot felmutatni, hogy megismerjenek bennünket, ugyanakkor ez jó alkalom, hogy eszközökké váljunk, s így az emberek Istenhez kerüljenek közelebb. A segítő nővérekkel közösen terveztünk számos programot, a szárhegyi kolostor is jó helyszín arra, hogy elsősorban lelki célra használjuk. Így nemcsak programokat szervezünk, hanem azoknak helyet is biztosítunk.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír